Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-30 / 4. szám

2000. január 30. SZEKSZÁRDI 7 A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL Dr. JÁMBOR MARGIT HÁZIORVOS műszerek, orvosi eszközök vásárlása, az amortizáció, a felújítás, és előre láthatólag ezekre továbbra sem fog jutni több pénz, minthogy 4-5 évente kimeszeltessék a rendelő helyiségeit. Továbbra sem fog változni az OEP pontrendszere / fiatalok 1 pont, középkorúak (1/2) pont, idősek 2 pont/, ráadásul ezek a pontok nem is „konvertibilisek". A pont értékét lebegtetik, akár az olajárrobbanás idején a dollár árfolyamát. A finanszírozás bizonyos pontszám elérése felett degreszszívvé válik, vagyis több beteg, több vizsgálat folyományaként több a ráfordítás, a kiadás, és így kevesebb a bevétel. (Lehet, hogy ez azért van, hogy nehogy halálra dolgozzák magukat az orvosok?) Viszont egyértelműen pozitívum az, hogy a praxisjog - amely 1 év után adható-vehető, örökölhető bizonyos erkölcsi és egzisztenciális támaszt, biztonságot fog nyújtani a háziorvosoknak, mivel ezután az elmozdításukhoz (kirúgásukhoz) a kamara és az ANTSZ hozzájárulása, szakmailag megalapozott véleménye, egyetértése is szükségeltetik. De máris adódik egy nagyon lényeges kérdés: kik és milyen szempontok alapján fogják meghatározni egy-egy praxisjog értékét? Továbbá, lesz-e kötelező korhatár? Ugyanis általában a háziorvosok - az alacsony nyugdíj miatt amíg csak bírják a munkát, nem mennek nyugdíjba, ezért sok rezidens nem tud munkába állni. Végül a kérdések kérdése: a kezdő orvosok tudnak-e megfelelő banki kölcsönökhöz jutni, hogy megvásárolhassák a praxisjogot? (Egészen biztos, hogy a rendszerváltozás óta csak egyszer volt Budán kutyavásár?) Dr. Jámbor Margit szerint az egészségügy átfogó reformja - a súlyosabb következmények elkerülése érdekében - elodázhatatlan. Remélhetőleg a törvénytervezet beterjesztői minden lehetséges részletkérdésre (kockázatra és mellékhatásra) gondoltak. Ez végül is, a törvénytervezet elfogadása után idővel úgy is ki fog derülni... Bálint György Lajos •

;m tartozom a haláltmegvető orságú emberek közé. Amióta egy sűrűn sugárzott reklámban alaposan rám ijesztettek, hogy még a korszerű C-vitaminos Cetebe kapszulának is lehetnek kockázatai és mellékhatásai, azóta mielőtt citromot facsarnék a teámba, előtte minden alkalommal kikérem a háziorvosom és a gyógyszerészem véleményét, ugyanis egyelőre még nem mellékelnek minden egyes citrom mellé betegtájékoztatót. Ám de nemcsak a gyógyszereknek és a gyógyhatású készítményeknek lehetnek kockázatai és mellékhatásai, hanem olykor a törvénytervezeteknek is. De ne ^gjimk: a dolgok elébe. ^P>r. Jámbor Margit (belgyógyász) háziorvos 20 éve, az egyetem elvégzése óta van Szekszárdon. 12 évig dolgozott a kórház belgyógyászati osztályán dr. Simon László keze alatt, és az ott megszerzett tudás és tapasztalat azóta is nagy segítségére van abban, hogy háziorvosi tevékenységét, amely egy merőben más jellegű munka - a lehetőségek szerint minél magasabb szinten tudja ellátni. Nem tartotta helyesnek azt a régi gyakorlatot, hogy az egyetem elvégzése után rögtön a „mély vízbe" dobták az orvosokat. Manapság már csak a 2 éves kórházi gyakorlat után tehetnek az orvosok (az orvos-gyakornokok: rezidensek) licensz vizsgát, mely elengedhetetlen feltétele a háziorvosi státusz betöltésének. A rendelési idő lejárta utánra beszéltük meg a találkozót a doktornővel, ámde a rendelési idő lejárta nem jelenti automatikusan a rendelési idő végét. így aztán kb. 1 órát töltöttem el egy bizonytalan összetételű és koncentrációjú vírusos/baktériumos betegváró légterében. Amikor sorra kerültem, a kockázatokról és a mellékhatásokról megkérdeztem a doktornőt, aki megnyugtatott, hogy bár 3 hete sokan jelentkeznek nála influenzás tünetekkel, hivatalosan nincs még influenzajárvány, ettől függetlenül én még megkaphatom ezt a csúnya és kellemetlen betegséget - minden az immunrendszerem ellenálló-képességén múlik. Gennyes agyhártyagyulladás-járvány viszont van. Eléggé sokáig csak a „beavatottak" tudtak róla, hogy már a múlt év végétől kezelnek a szekszárdi kórház fertőző osztályán is egy idősebb beteget (mire a cikk megjelenik, lehet, hogy meggyógyul), akinek bizonyítottan fertőző gennyes agyhártyagyulladása van, de az ő betegségét nem a járványt okozó meningococcus, hanem egy másik, a beteg környezetére kevésbé veszélyes bacilus okozta. A betegség terjedését hatékonyan nagyon banális dolgokkal, pl. zsebkendőbe köhögéssel, tüsszentéssel, vitamindús táplálkozással, a csókolózás mellőzésével (stb.) lehet megakadályozni. (Fontos figyelmeztetés: a legkívánatosabb nőnek is lehetnek nagyon randa és veszélyes meningococcusaiü) A krónikus megbetegedések tekintetében a helyzet az országos átlaghoz hasonló, az izületi és a szív és keringési megbetegedések viszik el a „pálmát". Dr. Jámbor Margit szerint az, hogy a lakosság egészségi állapota miért ennyire rossz és aggasztó, nem egy, hanem sok „misét" is megérne, de a bajok kialakulásáért nem az egészségügy és az orvosok tehetők felelőssé, hanem a lakosság életkörülményei, az egészségtelen (rizikófaktoros) életmód és életszemlélet. Ezután került terítékre — mert kikerülhetetlen, megkerülhetetlen a téma - a praxisjog, amely sok hasonlóságot mutat a Loch Nessi szörnyhöz: mindenki hallott már róla valamit, de senki sem tudja megmondani, milyen is valójában. Dr. Jámbor Margit is csak feltételezésekbe tud bocsátkozni. Szerinte, ha bekövetkezik ez a változás, akkor ebből a dologból a betegek vajmi keveset, sőt egyáltalán semmit sem fognak érzékelni. Az ingó és ingatlan vagyon továbbra is önkormányzati feladat lesz az új