Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-11-05 / 35. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. NOVEMBER 5. JUL SZEKSZÁRDON IS KORTESKEDTEK Új elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élén Minden megyében lezajlott a kamarai tisztújítás, ezt követően került sor az országos megmérettetésre. Ketten pályáztak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjára: a titulus eddigi birtokosa dr. Tolnay Lajos, és az ellenjelölt dr. Parragh László. Az október 30-án Budapesten megtartott küldöttgyűlésen, 67 százalékos többséggel, dr. Parragh László nyert. Előzőleg mindkét jelölt korteskörúton járta az országot, a szekszárdi kamarához október 26-án látogattak el. Dr. Tolnay Lajos programismertetőjében elmondta, hogy a novembertől önkéntes alapon működő kamarába, mintegy 40 ezer cég és vállalkozás jelentkezett be. Ezek 90%-a mikro- és kisvállalkozó, de képviselteti magát a gazdaság minden szektora, köztük olyan mamutvállalatok is, mint a MOL. A jövőben a gazdasági lobbizásra, a tagi érdekképviseletre, a kedvezőbb vállalkozási feltételek kialakítására, a pályázatok elő- és elkészítésére kell mozgósítani a kamarai erőforrásokat. Mindehhez szükség lesz szakképzett apparátusra, tanácsadó cégek bevonására, és hathatós lobbizásra. Egyebek között hangsúlyozta még az elnökjelölt az internetes lehetőségek minél szélesebb körű használatának fontosságát. Dr. Parragh László, aki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöki tisztéről telezte a köztestület vezetőit arra, hogy a tagság elvárásainak megfelelően ténykedjenek és számot adjanak a ténylegesen végzett munkáról. Az elnökjelölt Szekszárdon az országos lobbit kuAz új elnök, dr. Parragh László mondott le azért, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogi kritériumoknak megfelelve, indulhasson a kamarai elnöki posztért, azt tartotta a választási procedúra legfőbb előnyének, hogy végre sikerült megmozgatni a kamarán belüli állóvizet. Mert meglátása szerint - az eddigi években senki és semmi nem köA volt elnök, dr. Tolnay Lajos darcnak ítélte, melynek okát a túlzott "politizálásban" jelölte meg. Szerinte a nemzeti kamarának a mindenkori kormány iránt lojálisnak kell lennie. Fontos, hogy a szervezet rámozduljon az uniós és a kormányzati pénzekre; a jövő évi költségvetésben a kis- és középvállalkozói programokra 31 milliárd forint van előirányozva. Figyelemre méltó megállapításokat tett Parragh úr a piaci és a foglalkoztatási viszonyokról is. Ügy véli, hogy az ország nem kelet-nyugati, hanem észak-déli irányban szakad ketté, szükséges a felzárkóztatás, a protekcionizmus, a belső piac finom védelme, ugyanakkor nem árt pozíciókat szerezni a környező országok piacán - kamarai segítséggel. Szakítani kell azzal az elképzeléssel, hogy Magyarország az olcsó munkaerő országa, mert ha ezt fenntartjuk, akkor az alacsony életszínvonalat tartjuk fenn. Máris hozzáláthat elképzelései gyakorlati megvalósításának dr. Parragh László, hiszen szekszárdi látogatása után négy nappal a kamara elnökévé választották. •Ül Wessely Fotó: Nagy Ágnes Hogyan tovább Agrárkamara? A Tolna Megyei Agrárkamara már túl van a kötelező kamarai tagság eltörlése utáni soronkívüli tisztújításon. A taglétszám az előző - részben formális kamarai taglétszám 15 százaléka (valóságos súlyát tekintve 20-22 százalékos), az eddigi küldött létszám 96-ról 30 tagra csökkent. Az elnökség 33ról 15 tagra (ebből 5 új tag), az alelnökök száma 4-ről 2-re csökkent. A két alelnök Erős András, a felsőnánai szövetkezet elnöke és dr. Hadházy Árpád egyéni vállalkozó állatorvos. A jövőben az alelnökök nagyobb hatáskörrel és feladatkörrel fognak rendelkezni, valamelyik szakterület (a képzés, területfejlesztés, vidékfejlesztés, stb.) irányítása/felügyelete lesz rájuk bízva. A megyei agrárkamara tagjai, és mindenki, aki országos tisztségre pályázik egy erős, nyugati típusú agrárkamara létrehozásának a híve. Ennek érdekében átfogó szerkezeti/szervezeti változtatásokat kell végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a szemléletváltozás érvényre jutását, hogy a konkrét szakmai munka kiemelt szerephez juthasson. A jövőben az érdekérvényesítés területén is erőteljesebb és hatékonyabb munkát kell végezni. Egyértelművé kell tenni a kamarai tagság előnyeit, nélkülözhetetlenségét, mert egy látszat szervezetre, amely saját csip-csup szervezeti ügyeivel, intrikáival, hatalmi harcaival van elfoglalva és nem az agrárium konkrét, halaszthatatlan ügyeivel, problémáival, semmi szüksége nincs az agrárvállalkozóknak. Egy jól és hatékonyan működő agrárkamara viszont nélkülözhetetlen, ez tőlünk nyugatra már nem vitatéma, hiszen ott már régebb óta kialakult a tagok és a kamarák közt egy olyan szoros együttműködés, amely konkrét szakmai részletkérdésektől kezdve a politikai-gazdasági-társadalmi élet szinte minden területére kiterjed. Magyarország az EU-csatlakozás előtt áll, és ennek „legneurotikusabb" problémaköre az agrárium. A mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalkozók különkülön képtelenek lesznek az EUcsatlakozással járó új kihívásoknak, feltételeknek megfelelni. Jelenleg az agrárkamaráknak legfontosabb feladata nem lehet más, mint hogy a lehetőségeket legjobban kihasználva a vállalkozókat megfelelő módon felkészítse arra, hogy a siker reményében vehessék föl a versenyt az uniós csatlakozást követően a konkuA régi-új elnök: Kővári László renciával. (A nemzetközi politikai/gazdasági viszonyokat ismerve ez nem lesz egyszerű feladat.) Visszatérve a Tolna Megyei Agrárkamara helyzetére, Kővári László elmondja, hogy pillanatnyilag csak a minimális működési feltételek vannak biztosítva, és a létszám tovább már nem kenthető, hiszen a növekedett szakmai feladatokhoz felkészült, magasan kvalifikált szakemberekre lenne szüksége a kamarának. A hatékony munkavégzés feltételeinek biztosításához meg kell teremteni a megfelelő anyagi hátteret. Szóba került egy a tagoknak és nem tagoknak eltérő tarifáért szolgáltatásokat nyújtó kht. létrehozása, de ehhez is hárommillió forint alaptőkére lenne szükség. További elképzelések: felül kell vizsgálni a tagdíj rendszert, amely jelenleg a költségek 20-22%-át fedezi, meg kell vizsgálni a közfeladatok ellátásához kapható közvetlen állami forrás lehetőségét, együttműködési megállapodásokat kell kötni más kamarákkal és civil szervezetekkel, szorosabb együttműködésre kell törekedni a régi<5s és megyei területfejlesztési