Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-09 / 1. szám

6 SZEKSZÁRDI 2000. január 16. Érdekli? Bemutatjuk! „Az áldozatvállalás igen, hülyének lenni nemi" Tolnai Péterrel, a katolikus iskola igazgatójával beszélgettünk a sorozat legutóbbi részében. Az igazgató úr azt javasolta, keressem föl Hegyi Lászlót, aki az egyik szekszárdi cserkészcsapatnak a parancsnoka, s beszélgessünk mindenről, ami a cserkészettel kapcsolatos. Tolnai igazgató úr megemlítette, hogy Hegyi Lászlóval jó az iskola kapcsolata, több diákja részt vesz a cserkész mozgalomban. Arra kértem Hegyi Lászlót, hogy először definiálja a cserkészetet. - A cserkészet olyan emberarcú pedagógiával rendelkező életmód, ami a természet szeretetéhez és valamiféle teremtőbe veteti hithez kötődik. - Melyik cserkészcsapat vezetője? - A 608. számú Schola Caritatis Cserkészcsapat parancsnoka vagyok. - Miért nem ismerik az emberek jobban a cserkész mozgalmat, miért csak „elképzelésük" van róla. Miért nem adnak híreket a tevékenységükről? - Olykor jelenik meg rólunk cikk, bár ez nem gyakori. Mivel a cserkészet be volt tiltva, az elmúlt tíz évben nulláról kellett ismét elindulnia. ' Ez azt jelenti, hogy akik a kezdetben hat évesek voltak, azok most kezdenek beérni vezetőnek. Tehát mostantól kezd - ez a célunk a cserkészet tömegszervezetté válni, hiszen a csapatok és az országos vezetés mostanra érett meg erre. Hamarosan fölkerül az Internetre a honlapunk, s más formában is rendszeresen fogunk tájékoztatni, hogy ránk találjanak mindazok, akik a cserkészetet vállalják azzal együtt, hogy a csatlakozók kötődnek valamiféle teremtőbe vetett hithez. Az ateistáknak az úttörőknél van a helyük, nem a cserkészek között. - Szekszárdon és az országban hány cserkész van? - Két csapat működik mintegy kétszáz fővel Szekszárdon, az országban tudomásom szerint 15 ezer tagja van a mozgalomnak. - Milyen fizetséget kapnak a parancsnokok, s a tagok fizetnek-e tagdíjat? - A parancsnokok nem kapnak fizetést, s az egész cserkészet társadalmi alapon működik. Az éves tagdíj 360 forint, hogy a szövetség abból a levelezést lebonyolíthassa. - Hogyan lesz egy kisgyerekből cserkész, hogyan ismertetik meg a mozgalommal, hogy alakul ki benne az elhivatottság? - Az iskolaév elején megyünk toborozni az első osztályokba. A kicsiket például úgy nyerjük meg, hogy kötélből néhány érdekes csomózást - például tűzoltó láncot mutatunk be nekik, de beszélünk a cserkész életről is, a természetjárásról, a központi jelentőségű nyári táborozásról. Mi a katolikus iskolába minden évben elmegyünk, hiszen oda hívő gyerekek járnak. Hattól kilenc évesig számítanak a tagjaink kiscserkésznek, a következő csoport 14-15 éves korig tart, s ők már a cserkész korosztályba tartoznak, utánuk a roverek - a vezetők - következnek 35 évesig, majd az öreg cserkészek zárják a sort. A különböző csoportba tartozók formaruhájához különböző színű nyakkendőt viselnek. A nyakkendő nem csupán a cserkészcsapathoz tartozás jelképe, hanem az elsősegélynyújtás eszköze is lehet, hiszen ha kiránduláson elesik valaki, jól lehet használni. - Hogy kerüli kapcsolatba a mozgalommal? - Huszonnégy évesen egyetemista voltam, s az akkor alakulófélben levő cserkészcsapat meghívást kapott a német testvérváros testvéreitől egy cserkész-táborra. Mivel tudták, hogy több nyelven köztük németül - beszélek, felkértek tolmácsnak. Ellátogattam előtte az előkészítő táborba, s megtetszett a mozgalom, így letettem az első újoncpróbát. - Úgy tudom, hogy a cserkészek sokat játszanak, énekelnek, ismerkednek más népek kultúrájával. - Ez így van. Kiemelem a játékot, ami nem csak időtöltés, hanem pedagógiai szerepe is van: arra való, hogy az ember megtanuljon veszíteni. A cserkészeknél nagyon fontos az, hogy keressük az egyensúlyt az önképzés és a csoportos munka között. A cserkészek megtanulják, hogyan lehet egyedül megtanulni dolgokat, s hogyan kell másokhoz alkalmazkodni. Például majd a munkahelyen a rossz és a jó főnökhöz, a barátokhoz, szomszédokhoz. - Ez nagyban segíti a beilleszkedést? - Igen, ez nagyon lényeges. Ugyanis az iskolai osztályban az erősebb legyőzi a gyengébbet. - De csak fizikai értelemben, szellemileg koránt sem biztos. - Igaz, ám az iskolai osztályban általában nincs idő és energia arra, hogy erre lépéseket tegyünk. Mi, viszont egyfolytában rajta vagyunk, s azt mondjuk, uraim, az erős azért erősebb, hogy segítse a gyengébbeket. Ám, ha az embert valaki bármilyen formában „legyőzi", azt el lehet viselni, nyelsz egy nagyot és mész tovább. Hiszen az élet nem csak abból áll, amit te szeretnél, hanem nagy részben engedelmeskednünk kell külső tényezőknek, adni kell, dolgozni kell, részt kell venni a napi taposómalomban. - Mit mond a gyerekeknek az anyagiakkal kapcsolatban? - Azt, hogy itt is egy optimalizálási kérdésről van szó. Föl kell mérnie az embernek, hogy mit miért áldozhat föl, tehát nem parancsuralmi a rendszerünk, hanem az önállóságra neveljük a cserkészeket. Kimondjuk, hogy az élet pénzből is áll, ezt nem lehet kihagyni. Az áldozatvállalás az igen, de hülyének lenni az nem! - Milyen a vezetők kapcsolata a gyerekek szüleivel? - Igyekszünk velük maximálisan együttműködni és fölmérni, hogy mi hol segíthetünk, ugyanakkor elfogadjuk az ő segítségüket is. Vannak nagyon aktív szülők, vannak, akik aktivizálhatók, de a többség igyekszik nem bekapcsolódni a munkába. Az utóbbi örül, hogy a gyereknek van programja, hogy nem szipózik, hanem jó csapatban van. - Drog, alkohol, dohányzás, szóba kerülnek ezek a találkozások alkalmával? - Persze, beszélgetünk ezekről, s a jó példa hatását is érzékeljük. Azonban a felnőtt tagok, ha elfogyasztanak egy pohár sört, vagy egy deci bort, azt nem ítéljük el, s nem vagyunk e téren bigottak, de soha nem részegedünk le, ez természetes. - Mihez kell tartania magát egy cserkésznek, de nem parancsszóra, hanem belülről jövően? - Körmondattal válaszolok: van tíz törvényünk, mint például a cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, kíméli a növényeket, a cserkész takarékos, a cserkész feltétlenül őszinte és mindig igazat mond, a cserkész a feljebbvalójának jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. - Ez elég kemény. - Az. De a cserkészet arról is szól, hogy nem akarunk boldogboldogtalant beerőltetni a mozgalomba, vagy a nem hívőket be ak a innánk terelni a katolikus egyházb^B vagy másikba. A cserkészek között vannak reformátusok, evangélikusok, ugyanis a cserkészmozgalom az első ökomenikus szervezet. - Mi van akkor, ha a táborban, vagy másutt a gyerekek valamilyen stiklit csinálnak, vagy nem mondanak igazat? Van büntetés ezekért? - Pszichológiailag fölkészülünk ezekre a dolgokra. Úgy látom, hogy főként a kicsik olykor nem is szembesülnek azzal, hogy füllentettek. Érzik, hogy nem jó, amit csináltak, valami mást kellett volna helyette tenni, s az utóbbit ő maga is elhiszi. Általában elbeszélgetünk velük, rávezetjük őket a helyes útra. - És a büntetés? - Tíz év fölött van, amikor már a gyerek tudja a tetteit értékelni. valaki valamiképpen a közösség I^P len vét - a lajtos kocsiból elfolyt az összes víz, mert a csapot nem zárta el - akkor előszeretettel alkalmazzuk a kínai ülést. Ez az, amikor az ember egy falnak, vagy fának támaszkodva szék nélkül ül előretartott kézzel. Ennek az idejét a gyermekre - testre szabva állapítjuk meg. - Ön Rómában tanult teológiát végzett és okleveles vegyész. Hol dolgozik? - Jelenleg még nincs munkahelyem, éppen a próbamunkát végzem, ami után remélem, elhelyezkedhetek. - Ki kövesse önt ezeken a hasábokon? - Szívesen venném, ha dr. Tornóczky János osztályvezető belgyógyász szakfőorvos a cukorbetegségről beszélne, különös tekintettel arra, hogy a gyermekeket hogyan lehet ettől a betegségtől megóvni? V. Horváth Mária j