Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-08 / 34. szám

2000. október 15. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 9 „Segítő kéz" Nőklub Szekszárd Jótékonysági est a rákbetegek javára A nyár elején a Szász söröző különtermében titokzatos, zárt ajtók mögötti „tárgyalás" zajlott egy „tucat" nő között. Aztán az egyik összejövetel a másikat követte, s a rendkívül elfoglalt nők közül éppen egy tucatra való, azaz 12-en, a szépen terített asztal mellett kimondták valamire az igent. Már a megalakulásukkor tudták, valami szép, igazán nőkhöz, az életet, minden embert tisztelő, nemes feladattal kívánnak Szekszárd város lakói elé lépni. Megtalálták a feladatot, s egy pillanatig sem tétlenkedtek. A Thermokezeléssel a Rák Ellen Alapítvány Szekszárd, nemcsak felkeltette érdeklődésüket, hanem megérezték, ez az a fel^ adat, amely igazán nekik való. P A szervezkedés elkezdődött, s ettől kezdve két hónapon keresztül meg sem áll. A cél: egy jótékonysági est, a Babits Mihály Művelődési Központban, olyan Szekszárd és környéki előadóművészek részvételével, akiket a város lakossága mindig nagy szeretettel lát a színpadon. A nőklub a „Segítő kéz" nevet választotta, amely nemcsak erre az egy rendezvényre jellemző, hanem reményeik szerint minden ezután következő megmozdulásukra. A jótékonysági est természetesen nem jöhet létre támogatók és közönség nélkül. A „Segítő kéz" jól tudja, - tagjai is naponta teszik - hogy már annyi mindenre gyűjtöttünk, annyi mindenProkop Péter festménykiállítása a Babitsban Wolytatása a 7. oldalról Prokop atya leszögezte, hogy számára a nyelvvel való közlés nem elegendő; a kézzelfoghatóbb vizuális közlést is magáénak szeretné tudni - ezért is vált pap és író mivolta mellett festőművésszé. Hiszen, szemléltette, ha Jézus arcvonásait próbálja leírni, szavakkal órák alatt is vajmi kevésre jut, elég azonban egy Rembrandt- vagy egy Michelangelo-képet pillanatig felmutatnia, hogy közönsége befogadja, amit ő szeretne elmondani. Érdekesnek tartja, hogy a szépséget szerinte kisajátító művészek és a jóságot szerinte kisajátító egyház tulajdonképpen miért is teszi, amit tesz. Isten a jóság és a szépség, valamint minden egyéb forrása, és a művészet, ez a belülről fakadó, követelőző, kötelező indulat csupán a Mindenhatót igyekszik utánozni, illetve vázolni. Az ő művészete nem pusztán ez a másolás, mondta, hanem a benne rejlő rezgésnek a képre való átvitele, a belső tartalom közvetítése. Ezt a rezgést kell a nézőnek is megéreznie, ha a képet nézi: a rezgést, amely a művészben és a műben egyaránt jelen van. A művész elárulta, hogy számára a legfontosabb adományok az életben a következők: Az egyén léte, hogy miért pont ö jött létre a milliárdnyi lehetőség közül. Az egészség, ez a veszendő és pótolhatatlan minőség. A tehetség, ami másmás formában mindenkiben megtalálható, hiszen két egyforma ember nem létezik. Végül pedig a szerencse, hogy az életünk úgy alakult, ahogy, és mintha a legnehezebb pillanatokban valaki segített volna, továbblendített volna az úton... Prokop Péter festményeit mindenkinek érdemes megtekintenie, aki elkötelezettje az elmúlt ezer, illetve kétezer év kereszténységének, vagy akár „csupán" érdeklődik iránta. Az érdeklődők még mintegy három hétig megtehetik ezt. Kosztolányi Ezer év kereszténység képekben Még messze van az a nap, amikor sok szervezés és munka után Szekszárd város lakói elé léphet majd a Nőklub ezzel a rendezvénnyel. Mégis hírt adunk magunkról, mert minden lelkiismeretes, humánus gondolkodású emberre számítunk. Akár szponzorként, akár szereplőként, akár nézőként. A „Segítő kéz" tagjai felkeresik azokat a cégeket és vállalkozókat, akikről eddig is köztudott volt, hogy mindig segítettek, amikor szükség volt rá. Ez a segítség most a szekszárdiaknak szól, a szekszárdiaktól. A Nőklub a jótékonysági estre szeretné meghívni Tolna megye városainak polgármestereit, hogy elvigyék a hírt saját településükre, s megrendezzék ott is ezeket az esteket, hozzájárulva a „Thermokezeléssel a Rák Ellen Alapítvány" célkitűzéséhez. Itt az ősz, s lassan készülünk a télre. Nemcsak ruháinkban, lelkünkben ugyanúgy. Készülünk az év legszebb ünnepére, s ki-ki tehetsége szerint, lelkiismerete szerint készülhet a „Segítő kéz" Nőklub tagjaival együtt arra az estre, ahol megmutathatjuk, bármennyire is elanyagiasodott a világ, van még szívünk, s ott leszünk, hogy segíthessünk azoknak, akiknek még segíthetünk. Sas Erszébet re jótékonykodtunk, hogy sokszor már kételkedünk is, oda jutnak-e a felajánlott forintok, ahová szánjuk őket? Ezen a rendezvényen azonban nem másoknak, hanem azoknak az embereknek az egészségéhez, fájdalmuk csillapításához járulhatnak hozzá a támogatók, akik itt élnek közöttünk, találkozunk velük az utcán, kollégáink vagy éppen családtagjaink. „A Segítő kéz" Nőklub erre a jótékonysági estre a következő gondolattal hív mindenkit, és várja a segítséget. „Ma én, holnap Te, s holnapután talán akit a világon a legjobban szeretsz!" A klub tagjai