Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-01 / 33. szám

7 2000. október 15. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A Szekszárdi Fórum a magyar történelem kiemelkedő' államférfiait bemutató soro­zatának ezúttal R. Várkonyi Ágnes, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pro­fesszora volt a vendége, aki II. Rákóczi Ferenc életét és korát mutatta be az ér­deklődő közönségnek. II. Rákóczi Ferenc és kora R. Várkonyi Ágnes szerint a Rákóczi Szabad­ságharc „kulcsa" és oka az 1699-ben megkötött karlócai béke. Az ország felszabadult a török uralom alól, de a felszabadító háborút a Habs­burgok szervezték és vezették, hatalmukat kiter­jesztették a felszabadított teriiletekre. Az 1887­es országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, Magyarország a Habs­burgok örökletes királysága lett. A Habsburgok a török által visszafoglalt egy­kori hódoltsági területeket meghódított tarto­mányként kezelték, oda zsoldos hadsereget ve­zényeltek, akiket a jobbágyoknak kellett eltarta­ni. A zsoldos katonák kegyetlenkedései, a bécsi udvar által bevezetett kereskedelmi monopóliu­mok, amelyek érzékenyen érintették az addig ^é- és marhakereskedelemmel foglalkozó job­^Pgyokat, olyan fokú elégedetlenséget váltottak • ki, hogy bár a török elleni háború emléke és borzalmai még el sem felejtődtek, az ország újra háborúba, szabad­ságharcba indult. A kirobbanó szabad­ságharc vezetője nem lehetett más, mint II. Rákóczi Ferenc, akit gyermekkora óta arra neveltek és készítettek fel, hogy országa, né­pe vezetője, uralkodó­ja legyen. II. Rákóczi Ferenc a Rákóczi és Zrínyi csa­lád leszármazottja, apja I. Rákóczi Ferenc és nagybátyja Zrínyi Péter horvát bán részt vett a ^^/esselényi-féle Habs­^Ayg-ellenes szervezke­désben. Nevelőap­ja az a Thököly Imre, aki kuruc felkelés vezére­ként nyíltan for­dult szembe a bé­csi udvarral. Az ifjú Rákóczi ott volt Munkács várának ostromá­nál - amelyet any­ja Zrínyi Ilona vé­dett -, ahol az ost­rom szüneteiben várt védő katonáknak kellett köszönő és lelkesítő beszédeket tartania. Rákóczit Munkács eleste után elszakították any­jától, kolostori nevelést kapott, majd amikor - el­sősorban Bercsényi Miklós apát barátsága révén ­megismerkedett a magyarországi viszonyokkal, francia kapcsolatokat keresett, ami kitudódott, ezért börtönbe zárták. Ka­landos körülmények között Lengyel­országba szökött, itt kereste fel egyik jobbágya, Esze Tamás, hogy álljon a Hegyalján szervez­kedők élére. 1703-ban Rákóczi elér­kezettnek látta az időt a szabadságharc kirobbantá­sára, ekkor bontakozott ki a spanyol örökösödési há­ború, amely a Habsburgok fő hadi erejét lekötötte. A szabadságharc pont ezért - I reguláris, szervezett hadse­reg nélkül is -, gyorsan ki­bontakozik, Rákóczi sere­gei pár év alatt az ország egész területét fennhatósá­guk alatt tudhatják. Esze A béketárgyalások már 1705-ben I. József trónralépése után megkezdődtek, Rákóczit ígé­retekkel, sőt zsarolással is engedményekre akar­ták kényszeríteni, de a fejedelem csak nemzet­közi garanciák mellett volt hajlandó a békekö­tésre. A tárgyalások nem vezettek eredményre, a szabadságharc radikalizálódik, 1707-ben az ónódi országgyűlésen kimondják a Habsburg ház trónfosztását. Rákóczi európai szövetségeseket keres Habs­burg ellenes harcában. XIV. Lajos, aki bár a kezdetektől támogatta a szabadságharcot, nyílt szövetséget nem köt Rákóczival; Nagy Péter orosz cár szimpatizált a magyarokkal, de a své­dek és a törökök elleni háború miatt nem tudott katonai segítséget nyújtani Rákóczinak. Rákó­czi 1711-ben Varsóban találkozott a cárral, ez­alatt a vezetéssel megbízott Károlyi Sándor tár­gyalásokat kezdett a Habsburgokkal és a garan­ciák nélküli ígéretek hatására 171 l-ben megkö­tötte a békét. Rákóczi pont a nemzetközi garanciák hiánya mi­att nem ismerte el a békeszerződést, a fel-, kínált kegyelmet nem fogadta el, a törökor­szági Rodostóba vo­nul száműzetésbe. Itt írta meg emlékiratait, amelyben egy igazi hazafi, népét és hazá­ját szenvedélyesen szerető egyéniség gondolataival ismer­Tamás, a népfelkelés kedhet meg az olvasó, egyik vezetője nagy.ker. raktár készletének felszámolásából nagy árengedménnyel cíT férfi sertésbőr bakancs: 3900 Ft nBi bokacipők: 2500 Ft férfi téli bőrcipők: 2900 Ft egyéb női cipők: 1500 Ft Uj helyen Szekszárd JJ főutcáján az niB ©SdfegllKS QOa Maradék tapétáinkat most egységesen Bordűrök PüKÍ© egységáron-. • • ' /CiváÍP min'S'sc^ct ctits& r a ÜL >MMMk Uno laska btiop es semmit nem Kell Kezöen vinnie! Belvárosi üzlet- és Irodaház Szekszárd Széchenyi u. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents