Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-09-24 / 32. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. szeptember 17. A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága két kiadványt jelentetett meg a közelmúltban. A szokásos negyedévi statisztikai tájékoztató a 2000. év 2/4-évének gazdasági, társadalmi változásait mutatja be. A „Lakásviszonyok a Dél-Dunántúlon" kiadvány pedig a régió - benne Tolna megye - lakáshelyzetét elemzi. A két kiadványból ízelítőként a legjellemzőbb adatokat és tendenciákat emeltük ki. Mérlegen a megye és a régió Tolna megyei statisztikai tájékoztató 2000/2. Az ország első félévi ipari bruttó termelése min­den régióban jelentősen meghaladta az előző évi szintet. A legnagyobb teljesítménynöveke­dést a Nyugat-Dunántúlon (30,4%) és a Közép­Dunántúlon (27%) mérték. A Dél-Dunántúlon ezért 16,4%-os növekedés a régiók rangsorában a 4. helyet jelentette. Régiónkon belül je­lentős eltérés figyelhető meg az egyes megyék közt. Baranya megye vállalkozásainak ipari teljesítménye 14,1%-al, a Somogy megyeieké 42,2%-al növekedett, Tolna megyében vi­szont 3%-al csökkent a tavalyi évhez képest az ipari termelési érték. Az országban a megyék közül egyedül Tolnában regisztráltak termelés­csökkenést. Megyénkben az év kö­zepén nyilvántartott vál­lalkozásokból, 16,850 a működő vállalkozás, a vállalkozások sűrűségét te­kintve a megye országos viszonylatban a közép­mezőnyben szerepel. Tolna megye 200.000 hektáros szántóterületé­nek az idén is nagy részét -jellemzően mezőgaz­dasági növényekkel- elvetették, amelveken belül a kukorica és a búza volt a domináns növény. Az országoshoz hasonlóan a megye népessé­gére is a fogyás volt a jellemző. 2000. január l-jén 242.701 fő volt a megye lélekszáma, 1534 fő­vel kevesebb, mint egy évvel korábban. A' munkanélkülisé­gi ráta a tavaly júniu­si 12,4%-ról 11%-ra csökkent, e mutató a dél-dunántúli régió­ban hosszú idő után a megyénkben volt a legkedvezőbb. Lakásviszonyok a Dél-Dunán­túlon Hasonlóan az orszá­gos helyzethez a régi­óban is gyakorlatilag eltűntek a bérlakások. Országos viszonylatban a lakók 88,8%-a saját tulajdoni lakásban él, a ré­gióban ez az arány a következőképpen alakul; Tolna megyében a saját tulajdonában a lakók 93%-a, Somogyban 91%-a, Baranyában pedig 88,8%-a él. A felvételbe bevont lakások csaknem mind­egyike fűthető. A leggyakoribb fűtési mód a gázfűtés, Somogyban a lakások 51%-át, Bara­nyában 29%-át, Tolnában pedig alig több mint 1/6-át fűtik gázzal. Tolna megyében viszont az országos átlaghoz képest magas a villannyal fűtött lakások aránya (9%), amiben a Paksi Atomerőműnek van jelen­tős szerepe, hiszen az ott dolgozók igen kedve­ző áron kapják az elektromos áramot, így laká­suk fűtését ezzel az energiával oldják meg. A dél-dunántúli régióban a megkérdezettek alig több mint 20%-a fogalmazott meg ellenérzé­seket jelenlegi lakókörnyezetével kapcsolatban, amely jobb, mint az országosan kapott eredmé­nyek, mely szerint országos viszonylatban a la­kók VA elégedetlen volt jelenlegi lakóhelyével. Németh Miklós a Vállalkozói Szalonban # hogy mikor fogunk csatlakozni az Európai Unióhoz, de egy biztos: az azonnal csatlako­zásunk csak kárt okozna nekünk. Beszélt még arról is, hogy nagyon sajnálatos dolognak tartja azt, hogy az emberek többsége elfordul a politikától. A legfőbb hibát abban látja, hogy demokrácia kiüresedése folyik, az élet min­den területe nagyon átpolitizált. Szubjektív megítélésem szerint politikai bírálatain (kam­pányjellegű megjegyzései) sport nyelven szólva látszott az idényelej i forma. A párt rek­lámszakembe­rei sokáig csi­szolgathatják, formálgathat­ják Németh Miklós egyéni­ségét, amíg köztisztviselő­ből újra „elad­ható" politikus válik belőle. Bálint György Lajos Németh Miklós már a kezdet kezdetén leszö­gezte azt, hogy nem köte­lező mindenben egyetér­teni vele, hiszen ő maga is tisztában van azzal, hogy a bölcsek kövének senki sem birtokosa. Ezt követően elárulta még azt is, hogy minden napját azzal kezdi, hogy elol­vassa a mértékadó angol lapokat, csak ezt követő­en reggelizik, és gondo­lom, teázik, ahogy ez il­lik. Németh Miklós köz­vetlen modorban úgy folytatta tovább, hogy I az előadása címe előzetesen tévesén lett beha­rangozva. Tudniillik arról volt szó, hogy Né­meth Miklós „Magyarország az Európai Uni­óban" címmel tart majd előadást, de ő rögtön eloszlatta a homályt, ilyen témáról ő nem tud előadást tartani, hiszen Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, és ahogy ő is­meri az ország gazdasági, társadalmi politi­kai helyzetét, sokáig nem is lesz az. Egyébként nem a csatlakozás gyorsa­sága a fontos, hanem a minősége. Kö­vetendő jó példaként említette a portu­gál, ír, görög példát. Rengeteg tenniva­ló van addig, amíg az ország (termé­szetesen Magyarország) olyan feltéte­lek mellett csatlakozhat a fejlett euró­pai országok közösségéhez, hogy az minimális kedvezőtlen hatásokkal jár­jon. Első és legfontosabb dolog a forint csúszó leértékelésé­nek megszüntetése. Amíg ez nem való­sul meg, addig kár is hiú ábrándokat kergetni. Ez az egyszerű­nek látszó dolog Németh Miklós fejtegetései szerint ma még szinte megoldha­tatlan feladatnak látszik. Mellékesen megjegyezte, hogy ő nem jós, és nem is akar találgatásokba bocsát­kozni az időpontot illetően,

Next

/
Thumbnails
Contents