Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-09-17 / 31. szám

2000. szeptember 17. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 RÉGIÓK ÉS KISTÉRSÉGEKA kistérségi megbízotti rendszer kiépítése Centralizáció vagy decentralizáció? Ez itt a kérdés - mondhatnám drámaian -, de ennél sokkal több a részben vagy egészben megválaszolatlan/megválaszolhatatlan kérdés a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulásról szóló /61/2000. (V.3) / Korm. rendelet alapján megkezdődött sMisztikai körzetekkel összeBő kistérségi területfejlesztési megbízotti rendszer ^•építésével kapcsolatban, ^tnnek nagyrészt az az oka, hogy a törvény és az azt módosító kormányrendelet eléggé szűkszavú, nem tér ki, nem térhet ki minden apró részletkérdésre. A területfejlesztés (és benne a kistérségi területfejlesztés) egy új „szakma", amelynek a szakmai kvalifikációi még nem definiáltak. A kistérségi területfejlesztési rendszer kormányzati koordinációs intézmény, amelynek kiépítésére, működtetésére a MEH (Miniszterelnöki Hivatal) 500 millió forintot különített el. Ez az összeg az ország 156 kistérsége között osztódik el. 40%-át fordítják a hálózat kiépítésének személyi és dologi költségeire, a fennmaradó összeg egy részét pedig a kistérségi megbízottak képzésére, 92 millió forintot a kistérségek pályázatok útján számítógép, telefon, fax beszerzésére vehetik igénybe. A dologi kiadások körébe tartozik egy zárt rendszerű számítógépes hálózat kiépítése is, ^Aelyen majd a korT^^/zati döntéseket fogják továbbítani a kistérségi megbízottaknak, akiket megbízási szerződés alapján alkalmaznak. Munkájukat a megyei közigazgatási hivatalok felügyelik, az elvégzett feladatokat ők igazolják, természetesen a kistérségi önkormányzati társulások véleményének figyelembe vételével. Szekszárdon a Vármegyeháza dísztermében tartott szeptember 6-i rendezvényre, amelyen Koltai Tamás, a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke (a tanácskozás levezető elnöke) rövid tájékoztatást adott a régió sajátosságairól, a fejlesztési feladatok folyamatának állásáról, a kistérségi területfejlesztési koncepcióról, a források feltártságáról, a projektek helyzetéről, meghívást kaptak Tolna, Somogy és Baranya megye területfejlesztési tanácsainak elnökei, a közigazgatási hivatalok vezetői, a területfejlesztési önkormányzati társulások elnökei és a kistérségi megbízottak. A rövid bevezető után dr. Virágh Rudolf, a MEH Közigazgatási és Területfejlesztési Koltai Tamás a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke £223 . IS Er HM Politikai Államtitkárság főtanácsadója adott részletes tájékoztatást a kistérségi területfejlesztési rendszerről, a szerződések tartalmáról, a jogi és technikai feltételekről, a társulások számára kiírt pályázatokról. A regionális tanácskozásra időközben megérkező dr. Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Közigazgatási és Területpolitikai Hivatalának államtitkára a témával kapcsolatos kérdésekre és véleményekre válaszolt. A kételyeket és aggályokat legmarkánsabban dr. Kékes Ferenc, a Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke (Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke) fogalmazta meg, miszerint a kistérségi önkormányzati társulások visszajelzéseiben sok a bizonytalanság, a bizalmatlanság, mivel nem nyilvános a pályáztatási rendszer, sokszor felvetődik a politikai kötődések gyanúja, az összeférhetetlenség kérdése nem tisztázott, a megbízottak tekintetében a szakmai kvalifikációk nem meghatározottak, és a kistérségek nem szólhatnak bele a szakemberek kiválasztásába. (Ez utóbbi állítást Koltai Tamás határozottan visszautasította, mivel minden érintett kistérségi önkormányzati társulás elnökének véleményét kikérték.) Dr. Mikes Éva a kérdésekre és véleményekre adott válaszában kihangsúlyozta azt, hogy a kormányzat a kistérségi megbízottak személyében kínálati rendszert biztosít a kistérségi önkormányzati társulások számára, és ez egy olyan hálózati rendszer, amelyben a kistérségi megbízottak együttműködésre kötelezettek, hiszen a kistérségi önkormányzati társulások teljesítmény igazolásai alapján ítélik meg a kistérségi megbízottak munkáját, és ezek alapján kapják a fizetésüket is. Koltai Tamás ehhez még kiegészítésül azt tette hozzá, hogy jelentős különbségek (lemaradások) vannak a különböző kistérségek között, és nincs arra idő, hogy kiváijuk azt az „evolúciós" fejlődési folyamatot, amíg a kistérségek önmaguktól megtanulják az érdekeiket kellőképpen érvényre juttatni. Az intézményhálózat kiépítése a kistérségek forrásmegkötő képességét erősíti, ezáltal felgyorsulnak a felzárkóztatást elősegítő folyamatok. A kistérségi társulások többsége örömmel fogadja a segítséget, bár az is igaz - tette hozzá Koltai Tamás -, hogy vannak olyan kistérségek, amelyek nem hagyják, hogy segítsenek rajtuk... Bálint György Lajos ÉhfL^ ^ ü |§ HKK L ^ d3 < £2 >^1253; CSS23 AZ APEH JELENTI CSÖKKENT A BERUHÁZÁSI KEDV Tolna megyében 21%-kal csökkent az ipari beruházások száma, ami hosszabb távon nézve nagyon kedvezőtlen gazdasági tendencia: ha csökkennek a termelőeszközök, akkor csökken a termelés, kevesebb az árbevétel, és így értelemszerűen csökken az adó- és járulékbevétel. A sajtótájékoztatón, amelyen Bíró Zoltánon, az Apeh megyei igazgatóján kívül Bodri István, a Bűnügyi Igazgatóság Tolna Megyei Hivatalának vezetője (a hivatal eredményesség tekintetében országos 2. helyezést ért el) és Burillák Attila, az Apeh sajtószóvivője is részt vett, elhangzott többek között az is, hogy tavaly 4617 gazdálkodó nyújtotta be társasági adóbevallást, ami 7,5%-kal több az előző évinél, és az 1999. évet az adóalanyok 22,4 milliárd forint pozitív adózás előtti eredménnyel zárták, ami 44,1%-os emelkedést jelent. Megyénk sajátos gazdálkodói struktúrájából adódóan a kistérségenkénti árbevételt nagyban befolyásolja az ott működő egy-egy nagyvállalat. A paksi kistérségben (ahol kiemelkedő, 20,7%-os a fejlődés) ha figyelmen kívül hagynánk az atomerőművet, akkor a növekedés átlag alatti, csak 8%-os lenne. Ami az exportot illeti, a megyei vállalatok tevékenysége rendkívül koncentrált, a társasági adóalanyok mindössze 6,5%-a foglalkozik árukivitellel. A 25 legnagyobb exportáló cég az összes kivitel 75%-át bonyolítja le, és ezek a vállalkozások zömükben többségi külföldi tulajdonúak. A forrásokon belül az idegen tőke részarányának az emelkedése a vállalkozások egy részének az eladósodását jelzi. A gazdasági ágazatokat tekintve a nettó árbevétel felét az ipar és az építőipar adja. A viszonylag alacsony megyei növekedés alapvető oka a mezőgazdaság stagnálása, ami leginkább az erdőgazdaságban, a vadgazdálkodásban, a halászatban mutatkozik meg, de jelentős mértékben hozzájárni mindezekhez a textilipar, a bőripar, a cipőDr. Bíró Zoltán igazgató ipar, a faipar 10% alatti növekedése, jobban mondva folyamatos visszafejlődése. Az év eddig eltelt 7 hónapjában a bázis időszakinál 36%kal több adóigazolást és 23%-kal több jövedelemigazolást adtak ki az Apeh munkatársai, így továbbra is ez a megyei adóhivatal legjövedelmezőbb „üzletága". Az igazolások megszerzése érdekében több mint 1,5-szer annyi ügyfél rendezte fennálló adó- illetve járulék-hátralékát, mint az 1999. év ezen időszakában. A bevétel összege meghaladta a 307 millió Ft-ot, ez több mint a 4-szerese a bázisidőszaki összegnek. Az operatív ellenőrzési terület az év első hét hónapjában 644 esetben vizsgálta a nyugta-, számlaadási kötelezettség teljesítését a bázisidőszaki 380 darabbal szemben. Július végéig 18 preventív-, 40 leltár- és 26 feketedoboz-ellenőrzésre került sor. A piacokon, közterületeken végzett ellenőrzések száma 75 volt. Üzletbezárásra illetve tevékenység felfüggesztésre 43 esetben került sor. 15 esetben nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, 17 esetben be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, 11 esetben igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt. Az operatív vizsgálatokhoz kapcsolódóan 16,8 millió forint jogerős mulasztási bírság került kiszabásra az év első hét hónapjában. Ámde a tények és a tapasztalatok azt látszanak alátámasztani, hogy még az aránylag jelentős bírságok sem jelentenek megfelelő mértékű visszatartó erőt. Bálint György Lajos