Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-08-13 / 28. szám

15 2000. augusztus 27. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Férfiakról nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala Vendégem a Gemenc presszóban Borbás Tamás, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Művelődési Bizottságának elnöke, a Tolna Megyei Önkormányzat Művelődési Bizottságának tagja, Szekszárd város FIDESZ frakció frakcióvezetője, Szekszárd város Millenniumi Operatív Bizottságának elnöke, s utoljára, de őt megismerve elsősorban, pedagógus. Matematika-fizika szakos középiskolai tanár a Paksi ESZI-ben. - A megszólítás a fenti bevezető után kis nehézségekbe ütközik, ezért ha megengedi, a beszélgetésünk apropóját választom ennek alapjául, ami nem más, mint a millenniumi ünnepségsorozat. Képviselő úr! Mint a kedves olvasók azt már jól tudják, ez a sorozat-amennyiben csak lehetséges követi a város vagy randevúvendéQAI életének fontos eseményeit A mmelödési Bizottság egyébként is ^okoldalú feladatai mellett Ön és ^pég öt képviselő kapta azt a feladatot, hogy Szekszárd város méltóképpen ünnepelhesse meg az 1896ban törvénybe iktatott honfoglalás emlékét. „A legméltóbb dolgokra kóltsünk pénzt" - Az Operatív Bizottság valóban öt képviselőből áll, azonban emellett az öt fő mellett egy olyan szakmai és hivatali csoport dolgozik, akik nélkül ezt a nagyszabású rendezvénysorozatot nem lehetne méltóképpen elképzelni. Azonkívül Szekszárd város kulturális életének valamennyi résztvevője szívügyének érzi, ami nagyban segíti a munkánkat. Miután kulturális ügyről van szó, ^femészetes volt, hogy már a tavalyi ^H)égvetéskor felmerült a bizottság létrehozásának szükségszerűsége, valamint az is, hogy ez a Művelődési Bizottság feladata lesz. Miután a művelődésre kevés pénz áll rendelkezésre, s erre a feladatra sem sok, - ezért volt szükséges, hogy a meglévő pénzt az ünnepséghez legméltóbb dolgokra költsük. A bizottság általában egyhangú döntéseket hozott, s ezek a döntések minden esetben megfontolt szakmai döntések voltak. - Az idei ünnepségsorozat két nagy eseményének egyikén már túl vagyunk, a másik pár nap múlva következik... - Június 3-án került megrendezésre a millenniumi zászló átadása, amely egy nagyszabású, ugyanakkor nagyon bensőséges ünnepség volt, s a város lakói közül sokan vettek részt rajta. A másik nagy állomás ebben a két éves ünnepségsorozatban, augusztus 20. lesz, amelyre szintén vátjuk Szekszárd város lakóit. - Milyen összeg áll a Rendező Bizottság rendelkezésére? - A költségvetésből elkülönítettünk egy összeget ezekre az ünnepi eseményekre, s pályázatokon is nyertünk hozzá pénzeket. így születhetettek meg azok a köztéri alkotások, amelyekkel elődeinknek emléket állítani, utódainknak jeleket hagyni kívánunk. Kiadtunk egy programfüzetet, amely a rendezvénysorozat minden momentumát megemlíti, s ennek a programfüzetnek a kapcsán jutottunk arra a gondolatra,Tiogy jó lenne minden esztendőben egy ilyen programfüzetet a város és a várost érdeklő hazai és külföldi turisták kezébe adni, hogy kulturális, sport és egyéb rendezvényeinket ismertessük. - A rendezvénysorozatot nem csak a város lakossága kíséri figyelemmel... „Gazdag a kulturális életünk" - Nagy öröm számunkra az, hogy a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, amelynek vezetője Nemeskürty István, nemcsak figyelemmel kíséri munkánkat, hanem amikor ellátogatnak Szekszárdra, minden esetben kiemelik Szekszárd város gazdag kulturális életét, amely szerintük - s természetesen szerintünk is - már-már nagyvárosi mértéket közelít meg. Az ő elismerésük nagyon fontos számunkra, hiszen ez bizonyítja, hogy a bizottság jól teljesíti feladatát. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki ebben a nagy feladatban részt vesz, eddig és ezután is velünk dolgozik. -A következőkben a tanár úrhoz tenném fel a kérdéseket, s elöljárókban arra kérem - bár bizonyára sokan tudják - meséljen arról az időszakról, amikor még nem volt szekszárdi lakos... - Kisszékelyi származású vagyok, édesanyám matematika-ábrázoló geometria szakos tanár. Jelenleg a Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója. Édesapám kereskedő volt, nyitástól a Skálában dolgozott, bizonyára sokan emlékeznek még rá. Nagyszüleim mindkét ágon földműveléssel foglalkoztak. Kisszékely után - ahol jó volt gyereknek lenni - Simontornyára költöztünk, édesanyám ott tanított,' s elmondhatom, hogy ifjúságomat egy leánykollégiumban töltöttem. (Sajnos kora ifjúságomat.) Amikor megszűnt a simontornyai gimnázium, akkor költöztünk Szekszárdra. Ez 1979-ben volt, éppen tíz éves múltam. Bár nem itt születtem, s szülőfalum meghatáíozó gyermekkori élményekkel gazdagított, azért én már ennyi idő után szekszárdinak érzem magam. - Példa volt a pedagógusi pálya? - A pedagógusi pálya iránti vonzalmam biztos édesanyámtól eredt, de ami még nagyon meghatározó volt, az a matematika iránti vonzódásom. „Orosz tudásom katasztrofális volt" - Előny vagy hátrány volt pedagógus szülő gyermekének lenni? - „Hátrányos" helyzetű voltam, mint pedagógus szülő gyermeke. Otthon és az iskoláimban is sokkal nagyobb volt az elvárás, aminek „illett" megfelelni. Voltak tanáraim, akik hittek bennem: Kasza Anna, Szenczi Irma tanárnők, később Bodor Árpád, Zentai András, Pesti Gyula tanár urak. Mindannyiójuknak meghatározó szerepük volt az életemben. - Érettségi után kalandos volt az egyetemre kerülése... - Először egy Szovjetúnióba szóló ösztöndíjat pályáztam meg, ahol oroszból, matematikából és fizikából kellett megfelelni. Az utóbbi kettővel nem volt gondom, az orosz tudásom viszont katasztrofális volt. Az ösztöndíj ugrott, viszont felvételi nélkül bejutottam az ELTE matematika-fizika szakára. Közben katona is voltam egy évig, nem is akárhol, Lentiben. Az ország minden részéből voltak ott fiatalok, őszintén gondolom, hogy nagyon sok emberismeretre tettem ott szert fiatalon, akárcsak az egyetemi kollégiumban. - A diploma után következett a nagy betűs ELET?... „Amit elvárok a diákjaimtól, az a korrektség" - Valamivel előbb, ugyanis az egyetemi évek alatt is tanítottam már Újpesten, méghozzá szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket. Nagyon hasznos előgyakorlat volt, ném csak szakmailag, de a tanár-diák kapcsolat kialakításához is. Ez azért is lényeges, mert miután 1994-ben visszajöttem lakni Szekszárdra, Paksra kerültem tanítani az ESZI-ben, ahol mindjárt a mélyvízbe dobtak, rögtön osztályfőnök lettem, amellett mindkét tantárgyamat tanítottam is. Jelenleg is ott tanítok, közben állandóan képeztem magam, így 1998-tól a beiskolázás valamint a minőségbiztosításnak a kialakítása is hozzám tartozik. - Mi a pedagógusi ars poeticája, édesanyjától, példaképül említett tanáraitól vett át valamit, vagy önállóan alakította ki? - Valószinű mindhárom. A legfontosabb, amit elvárok a diákjaimtól, az a korrektség. Ez eddig egy nagyon jól bevált pedagógiai fogásnak látszik. Sok küzdelem van ebben a pályában, akár szakmai, akár egyéb oldalról nézzük. Mégis ... Semmi másra nem cserélném fel, mert bármennyire nehéz, a munka eredménye, ha nem is azonnal, de jelentkezik. A diákok szeretetét, a végzőseim tiszteletét pedig kevés dolog tudná pótolni számomra. - Szeretetről és gyerekekről beszélt önnek is van három gyereke. A tanári pályán túl pedig megszámlálhatatlan elfoglaltsága... - Gyermekeim: Bence 10 éves, Enikő 8 éves és András 3 éves. Feleségem, aki gyógypedagógiai aszszisztens, jelenleg főállású anyaként neveli a gyerekeket, s bizony sok esetben engem is „helyettesít". A sok elfoglaltságot pedig csak úgy lehet végezni, hogy Erika, a feleségem egy biztos és mindenben segítő háttér a számomra. Szerencsére a nagyszülők is a felsővárosban laknak, így az ő segítségük is nagy könnyebbség számunkra. „Szeretem a nyugalmas pillanatOKat" - „ Teher alatt nő a pálma" mondja a közmondás. Képviselő, s még megannyi egyéb funkció „tulajdonosa", tanár, családapa.... Van-e idő arra, hogy Borbás Tamás egy kicsit maga lehessen? - Szeretem a szép könyveket, a jó zenét, a bélyeggyűjtést. Kevés időm jut minderre. Semmiféle hangos, zajos tevékenységet nem szeretek, annál inkább a nyugalmas pillanatokat. Korábban nagyon szerettem a természetet, ma már egy-egy kirándulás maradt meg ebből a családdal. Szeretetben együtt tölteni velük azt a kevés időt, ami a jelenlegi életvitelem mellett megmarad.