Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-28 / 21. szám

2000. május 28. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 Meg valósul az üg yfélközpontú hivatal? Minősített polgármesteri hivatal működik Szekszárdon Dr. Kilián Orsolya jegyző Hozzávetőleg egy éve merült fel a gondolat a város vezetői körében, hogy kerüljön bevezetésre az Euró­pai Uniós szabvány a hivatal műkö­Jiésében. Ez egy folyamatos átala­^Uást jelentett, amely napjainkban Ts tart, ám az első „vizsgákon" túl van a Polgármesteri Hivatal. Cé­gek, vállalkozások már régóta alá­vetik magukat különböző minősíté­seknek, ezzel garanciát vállalva ter­mékük, szolgáltatásaik magas szín­vonalára. Dr. Kilián Orsolya, Szek­szárd Megyei Jogú Város jegyzője szerint akárcsak egy gazdasági tár­saság, a Polgármesteri Hivatal is működhet kitűnően tanúsítvány nélkül, ám megszerzésével szintén egyféle garanciát vállal az ügyfelek felé, akik biztosak lehetnek abban, hogy panaszuk orvoslása, kérvé­nyük meghallgatása, hivatalos ügyük elintézése mindig szakszerű­en és pontosan zajlik. Február 15-e óta már az új rendszer szerint mű­ködik a szekszárdi önkormányzat ­a régióban elsőként. A folyamat első része a felkészü­lés volt. A jegyző a jogi iroda veze­•jét, Dr. Göttlinger Istvánt bízta eg a minőségbiztosítási vezetői teendők ellátásával. Az ő irányítása mellett kezdődött meg az önkor­mányzati munka átszervezése. Eb­ben egy tanácsadó cég, a Controll Rt, segített: munkatársai hetente lá­togattak el Szekszárdra, és „bábás­kodtak" a házban mindenkit meg­mozgató események felett. A hiva­tal dolgozói - a minőségbiztosítási vezető szerint- kezdetben kétkedés­sel fogadták az átszervezést, majd később, amikor megértették ennek az újfajta szabályozásnak lényegét és hasznosságát, intenziven bekap­csolódtak a munkába. A belső auditálást követte a „záróvizsga", amikor május 11-12-én az Unió ál­tal is elismert SGS Hungária Kft. munkatársai alapos vizsgálatnak vetették alá a hivatal működését minden területen. Mivel ez a tanú­sító audit sikeresnek bizonyult, a Brüsszel által kijelölt nemzetközi tanúsító szervezet a szekszárdi pol­gármesteri hivatal számára kiadja a minőségbiztosítási tanúsítványt. De mit is jelent a gyakorlatban az ISO 9001 rendszer szerint való mű­ködés? Ha ügyfélként belépünk az épületbe, elolvashatjuk a hivatal minőségpolitikáját, amely néhány sorban összegzi mindazt, amit az önkormányzat vállalt és meg kíván valósítani. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, ennek kibővített válto­zata a Minőségbiztosítási kézi­könyv, amely korlátozott példány­ban, folyamatos karbantartás alatt szögezi le mindazt, amihez a dolgo­zóknak tartaniuk kell magukat. Méghozzá szigorúan, mert a Kézi­könyv részletesen taglalja a hivatal minden területén zajló eljárásokat, azt, hogy milyen módon kell leve­zetnie egy-egy ügyet az ügyintéző­nek. A pontosan, lépésről lépésre útbaigazító munkafolyamat-leírá­sok meglehetősen bürokratikusnak tűnnek, de a gyakorlat másutt már jó példát hozott. Dr. Göttlinger Ist­ván elmondta, hogy túl sok változ­tatásra nem került sor, mert alapjai­ban helyesen működött a hivatal alapjaiban helyesen működött a hi­vatal, és az elmúlt évben lezajlott szervezeti változásokat pedig már tartalmazza az új rendszer. A rend­szer bevezetése során jelentkezett hibákat folyamatosan javították és ennek pozitív hatása már érezhető a hivatal működésében. Az új rend­szer nem ad lehetőséget erre, mert a Dr. Göttlinger István kollégáknak mindent dokumentálni kell, így az ügyek kezelése is gör­dülékenyebb, és bármikor vissza­nézhetőek. Az ügyfelek biztosak le­hetnek abban, hogy a számukra igen fontos ügy kezelése nem válik rutinmunkává, melyet félredobnak, vagy félvállról intézik. Az önkor­mányzatnak is jó, hogy felvállalta az ISO 9001-gyei járó többletmun­kát és a folyamatos ellenőrzéseket. Az uniós csatlakozás után ugyanis csak tanúsítvánnyal rendelkező ön­kormányzat juthat pályázati pénz­hez. Ez a lépés kihatással van a Pol­gármesteri Hivatal partnereire is: az önkormányzat vállalta, hogy csak minősített beszállítókkal dolgoztat. A hógolyó most jó értelemben indí­tott el lavinát, hiszen készül a beszál­lítói lista, melyre folyamatosan ke­rülhetnek fel cégek és hát az önkor­mányzat még ma is rendesen fizető, együttműködő partnemek számít. N.M. Kamarai est a Vállalkozói Szalonban Kifogja kinek a kezét? A kamarák fogják, illetve irányíthat­ják valamelyest a törvények/jogsza­bályok írói.idk a kezét, mivel általá­ban a kamarák véleményezésre meg­kapják a törvény- és jogszabályterve­zeteket. A kérdezők és hozzászólók ezzel szemben azon észrevételeiknek adtak hangot, hogy valamivel erő­sebben/határozottabban kellene fog­ni azt a bizonyos kezet, mivel lassan­ként a csökkenő jövedelmek mellett dupla adót fizetnek, különösen az osztalék utáni adó és TB-járulék fi­zetését tartják sérelmesnek, logikát­lannak, sőt irreálisnak. Annál is in­kább, mivel a részvények után sem adót, sem TB-járulékot nem kell fizetni... Ebből a rövid részletből is látható, hogy a kamarai esten egyál­talán nem akadémikus vita, véle­A Vállalkozói Szalon vendége a Kereskedelmi és Iparkamara volt ménycsere zajlott. A hozzászólások­ra a válasz röviden az volt, hogy a mindenkori döntéshozók kezét nem foghatják/irányíthatják a kamarák, így aztán sokszor politikai megfonto­lásokkal és nem igazán hozzáértő kézzel nyúlnak a dolgokhoz, ami egyrészt piaci zavarokhoz vezet, másrészt még a jogkövető magatartás híveit is arra ösztönzi/kényszeríti, hogy „életben maradásuk" érdekében ügyeskedjenek egy kicsit... Soós Adrianna, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara főtitkárhe­lyettese a kötelező kamarai tagság megszűnésével kapcsolatban el­mondta, hogy a vállalkozók ezidáig valóban kevés számban vették igény­be a kamarai szolgáltatásokat, és elő­re láthatólag a kötelező tagság meg­szűnésével átmenetileg csökkenni fog a taglétszám. Kevesebb tag fo­lyományaként kevesebb lesz a tagdí­jakból befolyó bevétel, így olcsóbb, költségkímélőbb és egyúttal hatéko­nyabb gazdálkodásra/működtetésre kell átállniuk a kamaráknak, miköz­ben korszerű, az igényeknek megfe­lelő szolgáltatásokkal kell a tagság rendelkezésére állni. Soós Adrianna véleménye szerint - részben az Euró­pai Uniós csatlakozás közeledtének következtében - az átmeneti tagszám csökkenést rövidesen növekedés váltja fel. Jelenleg Magyarországon 1 millió vállalkozás van bejegyezve, aminek 96%-a 10 fő alatti, és a kis­és középvállalkozásoknak már ma is futniuk kell ahhoz, hogy helyben tudjanak maradni. Ráadásul a ma­gyar vállalkozók többsége nem üz­letfele, hanem versenytársa/ellenfele egymásnak, így aztán elengedhetet­len egy olyan szervezet létezése, amely az egymás közötti kapcsolato­kat integrálja és koordinálja. Arról nem is beszélve, hogy olyan bonyo­lultak és szerteágazóak a pénzügyi és a könyvviteli szabályok, hogy a bü­rokrácia útvesztőiben kell, hogy vala­ki/valakik fogják a vállalkozók kezét. Ezenkívül a hitelekhez jutás, az ex­porttevékenység segítése, a pályá­zatokon való indu­lás szempontjából nélkülözhetetlen a kamarák segítsé­ge, támogatása. A kamarák sorsa/jö­vője azon áll vagy bukik, hogy mi­lyen előnyökhöz tudja juttatni a vál­lalkozókat, hiszen e nélkül nincs is létjogosultsága. Dr. Bertha Kál­mán, a Tolna Me­gyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke a kötelező kamarai tagság eltörlése kapcsán azt fejtegette, hogy az eddigi monopol­helyzetnek voltak előnyei is és hátrá­nyai is. A monopolhelyzet bizonyos mértékig elkényelmesítette a kamará­kat, mivel nem voltak rákényszerítve a versenyhelyzetre, a szemléletváltás­ra, a megújulásra, hogy az új és mégújabb kihívásoknak, feladatok­nak megfeleljenek. Röviden arra is kitért, hogy a monopolhelyzet elő­nyei az egyik napról a másikra nem szűnnek meg. A megyei kamarának olyan anyagi és humán erőforrásai, tőketartalékai vannak, amelyek lehe­tővé'teszik a változó körülményekhez való alkalmazkodást, és olyan válto­zatos és magas szintű szolgáltatások nyújtását, amit a vállalkozók semmi­lyen más szervezettől nem kaphatnak meg. Dr. Bertha Kálmán ezért alapjá­ban véve optimista a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jövőjét illetően, mert többek között képesnek tartja a kis- és nagyvállalkozói érde­kek integrálására. Szerinte a gazdasá­gi érdekvédelem területén továbbra is a kamarák tudják a legtöbbet nyújtani a vállalkozóknak, így aztán az e terü­leten dúló szolgáltatói pozícióharcok­ban nem maradhatnak alul. Bálint György Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents