Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-14 / 19. szám

2000. május 14. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 A „Békejobb" lényege: jobb a békesség DÁVID IBOLYA NEM VESZI FEL A KESZTYŰT Május 4-én Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, igazságügyi miniszter volt a Magyar Vállalkozói Szalon szekszárdi tagozatának a vendége. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között dr. Braun Márton országgyűlési képviselő és Kocsis Imre Antal polgármester. Dávid Ibolya mondandója elején a civil szervezetek jelentőségéről, fontosságáról «

élt. A fejlett nyugati demokráciákban egy személy akár 7-8 civil szervezetnek is a tagja, ez Magyarországon még nem általános jelenség. Majd röviden kitért arra, hogy az ő világa voltaképpen nem igazán a vállalkozók világa, mivel beosztásánál fogva „van egy kalapácsa, és mindent szörnynek lát." Ámbár a közéletet nem sorolja a harci művészetek kategóriájába, a Békejobb kezdeményezésről, mint „legkedvesebb gyermekéről" beszélt. Ezt követően hosszabban a millennium emlékére hozott 2000. évi I. törvényt ismertette, mivel korszakos jelentőségűnek tartja. Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik. A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományokban, bár jelenleg nincs jogi státusza. Ezt követően terítékre került a korrupció elleni küzdelem fontossága, bár statisztikailag jól ^^jnk. 600000 bűncselekménnyel szemM évente csak 300 a korrupciós bírósági ügy. (No comment) Természetesen illúzió lenne azt hinni, hogy a korrupció teljesen megszüntethető, hiszen ősidők óta létezik. Erre utal Szent István királyunk egyik törvényi záradéka: „A törvény ereje meg ne rontassék hitszegés és vesztegetés által." Kocsis Imre Antal kérdésére válaszolva Dávid Ibolya azon meggyőződésének adott hangot, hogy egyetlen közéleti (politikai) személy sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy indulatai uralkodjanak rajta. O személy szerint kemény, szókimondó embernek tartja magát, de senkit sem sérteget. Vitapartnereitől is elvárja azt a tiszteletet, hogy érveire érvekkel reagáljanak. Az őt ért támadásra célozva kijelentette: ez nem az a kesztyű, amiért érdemes lehajolni, vagy érdemes lenne fbivenni. „Ha azon érveimmel szemben, amelyek egy demokratikus, társadalmi konszenzusra épülő, kiszámítható kormányzásról szólnak - melynek során nem négyszemközt és zárt ajtók mögött dőlnek el a dolgok, hanem a kormányülésen -, nem érvekkel válaszolnak, hanem lózungokkal és kommunistázással, nem vagyok hajlandó vitatkozni sem." Egyébként Dávid Ibolya nagyon fontosnak tartja a társadalmi szolidaritás erősödését, hogy a társadalom ne a végleges leszakadás irányába mozduljon el, és ez az ő esetében nem baloldaliságot, hanem szociális érzékenységet jelent. Ilyen megfontolásból javasolta Dávid Ibolya a költségvetési vitában - az árvíz, belvíz, koszovói válság hatása miatt -, hogy az 5 millió forint feletti jövedelműek ideiglenesen külön adót fizessenek, mert nekik nagyobb terhet kellene vállalni a társadalom nehézségeiből, mint annak, aki a minimálbér után adózik. Ajavaslat kellő támogatottság híján nem valósulhatott meg. Dávid Ibolyát az átmeneti sikertelenség még jobban meggyőzte arról, hogy a Békejobb által képviselt eszmeiség, erkölcsi erő nélkülözhetetlen a társadalmi szolidaritás szempontjából. Bálint György Lajos APEH SAJTOTAJEKOZTATO VESZTESÉGET „TERMELŐ" VÁLLALKOZÓK Mindjárt az elején egy jó hír: megyénkben az adóbevallási morál javult, az érintettek 94%-a készítette el az adóbevallását. Az ÁFA és SZJA befizetések összege április végéig meghaladta a 8 milliárd forintot, ez az összeg a megye gazdasági adottságaiból eredően valamelyest elmarad az országos átlagtól. Az év eddig eltelt négy hónapjában a bázisidőszakinál 21%-kal több adóigazolást és 30%-kal több jövedelemigazolást adott ki az APEH Tolna Megyei Igazgatósága. Az igazolások megszerzése érdekében csaknem másfélszer annyi ügyfél rendezte fennálló adó- illetve járulékhátralékát, mint '99. év első harmadában. Az ügyfelek által befizetett összeg meghaladta a 80 millió forintot, ez 2-3-szorosa a bázisidőszaki összegnek. A hivatal legjövedelmezőbb „üzletága" ez a szolgáltatás, érdemes volna bővíteni az ügyfelek körét. Néhány adat (a teljesség igénye nélkül) az ellenőrzés területéről. Az operatív ellenőrzési terület az év első négy hónapjában 342 esetben vizsgálta a nyugta-, számlaadási kötelezettség teljesítését, és 143 esetben találtak hibát. A kiszabott bírság összege 5,5 millió forintot tett ki. Ebből is látható, hogy ez a szabálysértési cselekmény egyáltalán nem veszélytelen és olcsó mulatság. Április végéig 15 preventív-, 39 leltár- és feketedobozellenőrzésre került sor, a piacokon, közterületeken végzett ellenőrzések száma elérte a 40-et. Üzletbezárásra április végéig 17 esetben került sor: 8 esetben nyugtaadás elmulasztása, 9 esetben be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, 3 esetben igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt. Nem tartozik a legjobb hírek közé, hogy a megye vállalkozói összességében veszteséget termeltek, de az információ hallatán akaratlanul is eszébe jut az embernek az a kereskedő, aki égre-fÖldre esküdözik, hogy állandóan ráfizet a boltra, és abból tud megélni valahogy, hogy szombaton, vasárnap zárva van. Ellenpéldaként megemlíthető a '99. év összevont jövedelmek 100-as top-listáján első helyen álló adózó 54 millió forintjával, aki a mostani bázisidőszakban 46 millió forint jövedelmet vallott. Végezetül még egy jellemző adat. Az 1999. évben az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó 121 millió Ft-tal haladja meg a visszaigényelhető adó összegét. Tolna megyében a legtöbb feljelentést adócsalás gyanúja miatt tették (17-59%) számviteli fegyelem megsértése (621%), csőd bűntett (5-17%). A legtöbb ügy Tolna megyében (10 ügy - 34,5%) az adónyomozók saját észlelése alapján indult meg. Ez év március végéig Tolna megyében 7 ügyet adtak át vádemelési javaslattal az ügyészségnek. (168 bűncselekményre derült fény, a gyanúsítottak száma 17.) Március végéig 49 ügy maradt folyamatban, többségük adócsalással kapcsolatos, a feltételezett elkövetési érték 323 millió forint. Bálint György Lajos GAZDASAGI KORSZAKVÁLTÁS KEZDŐDÖTT A kétezredik esztendő nem csak a dátum, hanem a gazdaság korszakváltásának éve is. Magyarországon megkezdődött a gazdaság felzárkózása a fejlett országok szintjére mindezek Glattfelder Bélának, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának gondolatai, aki nyitó előadója volt a minisztérium, a megyei önkormányzat és a Megyei Területfejlesztési Tanács Road Showjának. Az a tapasztalat, hogy azokon a területeken, ahol megfelelő mértékben térítődnék az információk, a kiírt pályázatokra láthatóan jobb színvonalú és értékelhetőbb pályázatok érkeztek. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a gazdaság várható mozgásairól, a pályázati lehetőV ségekről széles körben tájékoztassunk - indokolta a rendezvény megszervezését a minisztérium államtitkára. Glattfelder Béla a gazdaság elmúlt évi eredményeit kiemelkedőnek ítélte. A minisztérium számadatai szerint az elmúlt esztendőben a nemzeti össztermék növekedése a várt 4,3 % helyett 4,5 %-ot, az infláció, az előre jelzett 11%-al szemben 10%os mértéket ért el. A foglalkoztatás területén pedig 130 ezer új munkahely teremtődött '99ben. Glattfelder Béla szerint az államnak újra van oka és indoka gazdasági szerepvállalásra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy visszatér a tervutasításos rendszer, hanem - a kormányzat elképzelései szerint - az állam nem feladatokat ró a gazdálkodókra, hanem önmaga vállal feladatokat. Ez azért fontos, mert így iránymutatóvá válik a vállalkozók számára. Nem kíván az állam utasítani, csupán ötleteket ad- , ni-jelentette ki Glattfelder. Mindez a Széchenyi-terv keretein belül ölt testet, melyet a helyettes államtitkár négy alappillérre helyezett. Ezek az útépítés, ezen belül az autópálya-építési programmal, hiszen a számítások szerint 30 perc időnyereség a közlekedésben 1%-os munkanélküliség csökkenést okoz. Kiemelkedő szerep jut a fhagas színvonalú és árfekvésű turizmus, ezen belül a gyógy- és konferenciaturizmus fejlesztésének. Már csak azért is, mert ez az ágazat termeli a GDP 10%-át és közel 300 ezer embernek jelent megélhetést-mutatott rá az államtitkár. Ezen túlmenően a terv további meghatározó elemei a lakásprogram valamint a kis és középvállalkozások segítése.