Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-01-16 / 2. szám
8 SZEKSZÁRDI 2000. január 16. KÉPEK SAJTÓNK MÚLT JÁBÓL kulturáltan mulatozók megemlítésére, a vásárok felhívására és színes leírására. Persze nem mentek el a tavasz mellett sem szótlanul, legyen az az emberek vagy a természet kikelete, meséltek ma már megfejthetetlen titkos idillekről, s nem feledkeztek meg az őket oly lelkesen kiszolgáló nyomdászok megemlegetéséről sem. Akadt, aki újságrajzolóként Amerikában kereste kenyerét, mint a gyönki Linek Lajos, dr. Leopold Kornél viszont ügyvédből és lapszerkesztőből lett helyi bankvezérigazgató, Horváth Ignác a Közlöny Boda utáni első embere tanító maradt, Dulin Jenő, a Tolnamegyei Hírlap szerkesztője államtitkárrá emeH^Í dett. S ki gondolná ma már, ho^y Mészöly Miklós is helyi kisgazda lap szerkesztésével kezdte pályáját? Volt, aki derűsen emlékezett szekszárdi éveire s ránk, s vannak, akikre mi emlékezhetünk haló porukban is tisztelettel és főhajtással. Volt ami a hajdani napi sajtónak akkor tűnt fontosnak, amikor írták, s van, ami ma látszik igazán fontosnak ugyanabból a lapszámból... Annyi bizonyos, hogy az 1980ban megjelent sajtóbibliográfia 210 tétele húsz év alatt legalábbis megduplázódott. Dr. Töttős Gábor Nagyszabású sítúrák Szekszárdról Egy nem mindennapi kezdeményezésről tájékoztathatjuk olvasóinkat. Az ölet nagyban megkönynyíti a szekszárdi és környékbéli téli üdülést kedvelők helyzetét. Ezentúl nem kell Budapestre utazniuk és cipelniük felszerelésüket, mert már Szekszárdról is elérhetőek a közkedvelt síparadicsomok, innen is indul már autóbusz különböző sítúrákra. Ezáltal pénzt, időt, energiát takarít meg az utazó. Szintén nagy ötlet, hogy az autóbusz kint marad a csoportokkal, ezzel megkímélve az utasokat a buszra várás kellemetlenségeitől, a transzfer járatoknál tapasztalható állandó, a több órás várakozástól. A túrákkal két, síterepeiről méltán híres ország érhető el. AUSSOIS a mesés szépségű, legkönnyebben megközelíthető francia síterep. A síparadicsom - a magyar szakaszt leszámítva - szinte végig autópályán érhető el. A 1500-2750 m közt elterülő változatos, gondozott és hóbiztos pályarendszer minden tudásszintet kielégít, a kezdő és profi sízőkét egyaránt. A kezdők síoktatása is biztosított. Az egy hét alatt az autóbusz két csodálatos kirándulást tesz szomszédos síterepekre. Az egyik Valmeinier, ahol 150 km jelölt lesikló pálya van, a másik a 17 km-re lévő, méltán világhírű, elegáns Val Thorens, amely 600 km (a világon a legnagyobb) összefüggő pályarendszerével várja az odalátogatókat. Ezek a kirándulások természetesen nem kötelezőek de aki szeretné megismerni ezeket a sí fellegvárakat, azt költségmentesen megteheti. Senkit se rémisszen el a márciusi dátum, mert a pályák általában április végéig sízhetők. Ezidőtájt ajánlott naptejet vinni mert az intenzív napsugárzástól védekezni kell, és így akár napozni is lehet! A másik helyszín a Szlovákiai Chopok-Jasna, amely a több mint ^ km hosszúságú pályáival, és az 1000 m-es szintkülönbséggel Szlovákia legkiterjedtebb, változatos és hóbiztos pályarendszere. Legmagasabb pontja a Chopok 2024m. Mindezekről részletesebb információval, sítérképekkel és színes bemutatóanyagokkal a Varga TransFer utazási iroda szolgál a Mártírok tere 23. alatt a 74/315-627-es számon. Néhány ajánlat a kínálatból: AUSSOIS Március 10-19. 4 személyes apartmanban 36.900 Ft/fő (szállás+síbérlet) 6 személyes apt.-ban 33.900 Ft/fó (szállás+síbérlet) Autóbusz 13.500 Ft Chopok-Jasna Január 29-február 4. 6 éj 20.500 Ft/fó (szállás, félpanzió, utazás) Március 4-9. 5/6. 17.900 Ft/fő (Szállás, félpanzió, utazás) Egyszerre nagyobb létszámú jelentkező esetén kedvezményt adnak! Csoport szervezők jelentkezését várják! Mindenkinek ajánljuk, aki tartalmas, szép üdülésre vágyik! Nem csak sízőknek! Egyéb más ajánlatokért érdeklődjön a Varga Trans-Fer Utazási Irodában. PR / Megyénk először egy 1602-ben kiadott újságlapon szerepelt nevezetes eseménnyel: az 1599-ben Tolna mellett lezajlott hajdútámadást mesélte el a mai fogalmaink szerint inkább képregényre hasonlító röplap. Garay János harmadfél évszázad múlva már jobbára újságírással kereste szűkös kenyerét, de 1849-ben a francia mintára Nép Barátjának nevezett forradalmi sajtóorgánumot is megyénk fia, Vas Gereben szerkesztette, mivel az anekdotázó fűrgedi férfiúval összekülönbözött Arany János. Valószínű azonban, hogy a falusi olvasók, akik mai szemmel nézve aligalig tértek el városi betűkedvelő szellemi rokonaiktól inkább Vas Gereben patriarchális stílusát igényelték. Szekszárd a helyi újságírás kezdeteikor már nem mezőváros, hanem nagyközség, s ha a sajtó szót emlegette valaki, a legtöbben bizonyosan a mustot préselő alkalmatosságra gondoltak volna, a Szegzárdi Haladókör 1873 januárjától köröztette azt a felhívást, amelylyel a Tolna-megyei Közlöny létrehozásán fáradoztak s amely a társadalom polgári átalakítását szorgalmazta. Az első évfolyam első száma 1873. március 5-én látott napvilágot. A szűk négy oldalon találunk tanügyi szemlét a megyeszékhelyről, vannak már nehezen összegereblyézett Napi hírek és újdonságok. A mai álló Béla téri Fejős-házban szerkesztették az úttörő lapot, de Boda Vilmos hamarosan a Bezerédj Az emberek azonban kitartottak a Tolnamegyei Közlöny mellett is, amely 1919-ig állt fenn s megyénk leghosszabb életű lapja azóta is. A utcában építtetett magának impozáns házat, amely méltó lakást és munkahelyet adott az időközben bírói hivatásával felhagyott és országgyűlési képviselővé lett szerkesztőnek. A szomszéd ház tulajdonosa, Bodnár István építkezésben és újságírásban is méltó versenytársnak bizonyult az egyre növekvő olvasótábor előtt. vetélytárs Tolnavármegye szép és színvonalas számai éppúgy emlékezetesek maradnak, mint Geiger Gyula, aki lapja homlokára először írta Szekszárd nevét a mai formájában. A Szekszárd Vidékében közölte leánya, a majdani első magyar professzomő legkorábbi írásait éppúgy, mint Babits Mihály első fordításait, amelyek már 1898ban megjelentek. Egy újság kihordója egyedül látta el az egész Szekszárdot, friss bűnügyi hírekkel figyelmeztetve vagy elborzasztva a közönséget. Jutott hély a sokszor nem éppen