Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-02-27 / 8. szám

2000. február 27. SZEKSZÁRDI 11 Vendégem a Gemenc presszóban Szabó László, az Elixír szaküzlet egyik tulajdonosa. Randevúnknak kettős apropója is van. Az egyik, miszerint a kedves olvasók már több ízben kérték, szeretnének olvasni róla, a másik, hogy idén lesz tíz esztendeje annak, hogy az Elixír, a mi egészségünk megőrzéséért kinyitotta ajtaját, mely ajtó azóta napról-napra szélesebbre tárul előttünk. „Csak lenni, még nem élet" — Laci! Sokan régóla ismernek köztük én is - de kevesen tudják, mi mozgatja tetteidet Üzletetekben neves személyiségektől idézetek olvashatók. Mit jelent Neked például Tennysontól a „Csak lenni: még nem élet" gondolat? — Egyszerűen fogalmazva, nem szeretem az üresjáratot. Például jn tudok tévét nézni önmagában. ^0zben olvasok, s nem egyszer a zsebrádiómat vállamra téve harmadikként azt is hallgatom. Az így elsajátított osztott figyelmet és ismeretet aztán jól tudom hasznosítani az élet minden területén. Csak úgy céltalanul elfeküdni sem tudok. Jár az „agykerék", jönnek az ötletek, majd abból a kezdeményezések, melyek saját és mások életminőségét javíthatják. Lehetőségeinkhez mérten rövid az élet. Vallom: nem fecsérelhető el rövid kábultságot követő másnapossággal, avagy kiesést okozó betegséggel. Ezért érték nekem már régóta a józanság, az egészség. Összefoglalva: számomra az életet a töltődés, az abból következő ismeret és energia adta alkotás jelenti. — A második idézet, Sartre-tól származik, mely szerint: „Az ember semmi más, mint amivé önmagát te^ttk" Gondolom, Nálad is a szülői ^wz adta az alapot, melyet tanulmányaid, munkád során szerzett tapasztalataid építettek fel... — Édesapámtól a munka szeretetét, precízséget, takarékosságot, az új iránti fogékonyságot, Édesanyámtól a rend, a tisztaság iránti igényt, a lemondásra való kézséget, a melegszivűséget kaptam értékként. Nagykőrösön végzett konzervipari tanulmányaim után a Paksi Konzervgyárban eltöltött munkás évek egy életre megtanították tisztelni a három műszakban, nehéz körülmények között dolgozókat. Saját választású út volt, a mai napig is jó szívvel gondolok rá. Az ifjúsági mozgalomba kerülve értékké vált a közösséghez tartozás, a barátság, a hozzájuk kapcsolódó megannyi élmény. „Kiöregedve" Pakson Vöröskeresztes titkárként, 1983-tól a megyei vezetőségnél dolgoztam, munkaterületem lett többek között az egészségvédelem. Itt erősödött meg bennem mások önzetlen, megkülönböztetés nélküli szolgálata. Férfiakról nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú „Megnyílni, meghallgatni, megtartani..." - Az új érdeklődés, hivatás, új ismereteket is igényelt Elvégezted a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát... - Igen, olyan ismereteket kapva, amelyek mások iránt megértőbbé tettek, s megtanítottak a konfliktusok kezelésére. Ilyen az értő figyelem, az empátia kézség. Nemcsak udvariasságból kérdezni, hanem értően figyelve, mások helyzetébe beleélve magamat, ez eredményezi az igazán őszinte kapcsolatokat. Megnyílni, másokat ezáltal hasonló tettre serkenteni, az általuk elmondottakat filmszerűen látni, átérezni, a memorizálás segítésén túl, nekem nagyon sokat jelentenek. Ennél már csak az ezt követő bizalom a több, amely a meghallgatni, megtartani elv gyakorlását is magába foglalja. - A Vöröskeresztnél végzett kiváló munkád elismeréseként kerültél a Tolna Megyei Tanácshoz egészségvédelmi titkárnak... - Két évet dolgoztam ott, elsőként szervezve az országos egészségvédelmi börzét, Gordon trénerképzőt és még sorolhatnám. Akkor már régóta vallottam, úgy lehet hatékonyabb az egészségnevelés, ha nem elvontan szólunk az ismeretekről, hanem a lehetőségek felkínálásával párhuzamosan. Ennek szellemében hoztuk létre tíz évvel ezelőtt az Elixír Egészségvédő Kft.-t, melyben mára a társtulajdonos Zalakovicsné Kovács Klárával ketten maradva, egymást kiegészítve, értékeinket kölcsönösen elfogadva, másoknak is kívánható harmonikus üzlettársi kapcsolatban próbáljuk segíteni azokat, akik tenni kívánnak egészségük megőrzéséért, helyreállításáért. - Említetted, hogy már gyermekkorodban, úttörőként becsületboltot szerveztél az iskoládban. Elég nagy vargabetűt írtál le, még eljutottál az Elixírig... A cél viszont, mások szolgálata azonban nem változott Ami igen, az-az, hogy ezt a hivatást élethivatásul választottad, s a lehető legmagasabb szinten végzed... - Éltem a lehetőségeimmel, hagytam magam, - mert nem mindenki hagyja magát - tapasztaltabbnak, okosabbnak lenni. Nem elégedettként, de mindig többre vágytam. Oroszlán jegyében születtem, talán ezért hagytam csak ritkán sodorni magamat. Színem a zöld, a remény színe. Szeretem a fényt, biztos ezért vagyok optimista, a rosszban is megtalálva a jót. Mindig voltak céljaim, melyek irányították cselekedeteimet, abban a kérdésben is, hogy milyenné, s kivé akarok válni. Visszatérve Sarte-hoz az vagyok akivé idáig tettem magam, de még fejlődőképes állapotban. Ezért is jött létre és működik üzletünk az eddig említett értékek mentén, mely nem elsősorban azoké, akik csak az olcsó árat nézik, hanem akiknek lényeges, a teljességre törekvő választék, a tisztaság, az őszinte érdeklődés és segítőkézség, a tájékoztatás tartalma, minősége, a kölcsönös bizalom, s egyáltalán az üzlet hangulata. „Aki ismer tudja, nemcsak a terméket kapja, engem is..." - Mesélj kicsit arról, hogy ezt a felelősségteljes hivatást milyen háttérrel tudod ilyen békés türelemmel, segítőkézséggel végezni? - Elmondhatom, hogy olyan házasságban, kapcsolatban élek, ahol sikerült megvalósítani egymás segítését úgy, hogy megmaradt mindketHeti könyvajánlat Dr. Peter J. D' Adamo: Az ABO terv Tudja-e Ön, hogy milyen vércsoportú? Hitte volna, hogy egész életét, egészségét ősidőktől fogva meghatározza az, milyen a vércsoportja? El tudja képzelni, hogy a betegségek megelőzéséhez mennyire fontos az Ön vércsoportjának megfelelő étrend? Gondolta volna, hogy míg egyfajta étel az egyik vércsoportú embernek jótékony hatású, a másiknak valóságos méreg? Mindezekre a kérdésekre választ kap, és még sok más, furcsának, sőt, néha hihetetlennek tűnő, ám forradalmian új tudományos eredményről olvashat ebben a könyvben. Elixír üzlet (50-es melletti könyvpavilon) tőnk egyénisége. Törékenynek látszó feleségemtől - aki az V. sz. Általános iskolában igazgató — kaptam olyan példákat, mint szívósság, kitartás, szorgalom. Családi házat vásárolva szüleinket magunkhoz véve - már nem elaprózódva - e területen is egymást segítve élünk, tizenkét éve még teljesebb életet. Nagyfiam, a Mini Reform Pékség tulajdonosa, útját példaadásommal próbálom egyengetni, hogy majd egyszer Ő is, úgy tudjon visszagondolni rám, ahogy én emlékezhetek Édesapámra. - Teljes szívvel lélekkel a hivatásodnak élsz, s miután ismerlek is, úgy gondolom a szokásos kérdést miszerint mi a hobbid, akár felesleges is feltennem? - Igen, a munkám a hobbim, amit 36 éve csinálok, s azt hiszem a sors legnagyobb ajándéka, ha valaki - ahogy én is - azt csinálhatja, amit szeret. Mindig úgy alakítottam a munkahelyeimet, hogy oda szívesen menjek. Ez idő alatt nem voltam táppénzen, s a koromat sem érzem, talán ez is az örömmel végzett munka következménye. Nem menekülök a munkába, mert otthon is szeretek lenni. Aki ismer tudja, nemcsak a terméket kapja, engem is. Úgy adom magam ahogy vagyok, amit tudok, őszintén, értelemmel és érzelemmel ötvözve. Olvastam, hogy az elkövetkező 10-20 év a munkamániákusoké lesz, a szó jobbik értelmében. Ha ez igaz, akkor még van jövőm. - Kedves Laci! Neked és az Elixírnek mindig lesz jövője, hiszen - reméljük jól gondoljuk - az emberi élet, az egészség mindannyiunk számára a legfontosabb. A Ti üzletetekben, a kiváló termékek óriási választéka mellé a vevő megkapja még azt amire a mai világban a legnagyobb szükségünk van nekünk embereknek: segítökézséget, jó szót, hiteles tanácsot, kellemes hangulatot empátia kézséget s még sorolhatnám. Helyette tiszta szívből kívánok az Elixírnek boldog születésnapot, jó egészséget mindkettőtöknek, hogy még sok-sok évtizedig tudjatok vigyázni mindannyiunk egészségére.