Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-02-27 / 8. szám

2000. február 20. SZEKSZÁRDI 115 A városmarketingnek mindannyian részesei vagyunk" - KEREKES CSABA VÁROSMARKETING TANÁCSNOK ­A tanácsnoki rendszer az első (1990-1994) önkormányzati ciklusban már létezett. Az új, 1998-ban felálló testületi, önkormányzati rendszerben a polgári frakció kezdeményezésére a kulturális és marketing területen munkába állt két tanácsnok. Miért és milyen feladatok­kal, kérdeztük tőlük. - Az elmúlt időszakban a város életéből hiányzott az a funkció, vagy személy, aki koordinálta, ösz­szefogta, megteremtette volna an­nak a lehetőségét, hogy a város irá­nyításban marketing munka foly­lyék. Nagyon bízom benne, hogy az általam életre hívott városmar­keting kabinet önzetlen és haté­kony közreműködésével sikereket kell, hogy elérjünk. Már sokszor elmondtam, hogy a város tekinthe­|tő akár egy terméknek, vagy egy szolgáltatásnak, és ugyanúgy érté­kesíthető, mint bármi más, mert megtalálható és elérhető az a felve­vő piac, amely ezután a szolgálta­tás, jelen esetben a város iránt ér­deklődik. Mindig nagyon fontos, hogy alapos elemzésnek kell meg­előznie azt, hogy az ember ki tud­jon alakítani megfelelő akció- és stratégiai programot. Sokan azt gondolják, hogy a város marketing tevékenységét egy szinopszissal, pár mondattal néhány cselekedettel megoldhatjuk és utána nagyon rö­vid időn belül látványos változások következnek be. Ez nagyon szép és jó lenne, ha így működne. A mar­keting munka azonban számos ku­tatást, elemzést, vizsgálatot, visz­szacsatolást igényel, hosszabb idő­szaknak kell eltelnie ahhoz, hogy az igazi változásokat érzékelhes­I sük. A marketing nem csak a reklá­mot, a logot és a szlogent jelenti, hanem egy egységes arculatot, gondolkodásmódot, és akkor iga­zán sikeres, ha abban a városlakók is aktívan részt vesznek, a cseleke­detek és mondatok mögött ott áll­nak a szekszárdi polgárok. Része a városmarketingnek az, hogy egy turistával miként viselkedünk, az hogy milyen a közlekedési morál, szemetesek, virágosak-e a szek­szárdi utcák. Nagyon fontos az, hogy a városban lakók is felfogják, hogy egyszerű, ugyanakkor na­gyon bonyolult dologról van szó, ha az ember ezt komolyan, és kö­vetkezetesen végig akarja csinálni. Az indítás nagyon fontos, komoly munkát igényel. Az elemzések után pedig jönnek a konkrét cselekvési programok, amelyeknek kézzel fogható eredményével találkozha­tunk majd. - Mi az alapvető cél a város­marketinggel, kinek lehet eladni a várost? - A befektetőknek, turistáknak, belföldinek és külföldinek egy­aránt. Eladást abszolút idézőjelben kell érteni. A városmarketingnek nem annyira látványos, de fontos ajánlati csomaggal érdemes próbál­kozni, lebontott pontos informáci­ókkal a városról, a rendelkezésre ál­ló területekről, azok nagyságrend­jéről, elhelyezkedéséről, a helyi adóról, képzett munkaerőről, ked­vezményekről, a logisztikai lehető­ségekről, az infrastrukturális szint­ről. A külföldi, működő tőke mellett a hazai is éppúgy fontos és jelenleg úgy prognosztizálom, hogy 5-10 éven belül a vidéki, úgynevezett kisvárosok jelentősége megnő, hi­szen már Nyugat-Európában is ta­,A borvidék és a bor Js egy lehetőség része az, hogy befektetőket hoz­zunk a városba. A pátriánk fejlődé­séhez elengedhetetlenül szüksége­sek azok a gyárak üzemek, melyek itt munkalehetőséget biztosítanak, helyiadót fizetnek. Konkrét befek­tetési ajánlatokat készítünk, ezeket eljuttatjuk a testvérvárosokba, fel­vesszük a kapcsolatot vállalkozá­sokkal, vállalatokkal, akik érdeklő­dést mutatnak irányunkba. Német tulajdonú magyar cégnél, a MEVA­CO-nál dolgozom, és munkám ré­vén tisztában vagyok vele, hogy mi az a gondolkodásmód, ami alapján a külföldi befektetések lehetőségeit vizsgáljuk. Tudom azt, hogy milyen követelményrendszer szerint alapí­tunk külföldön leányvállalatot, vagy hajtunk végre beruházást. Azt tapasztalom, hogy csak konkrét pasztaiható az a tendencia, hogy a legkülönfélébb méretű vállalatok nemcsak a nagyvárosokban fejlesz­tenek, hanem a kisebb városokat ré­szesítik előnyben. Ezért azt gondo­lom, hogy Szekszárd ebben a folya­matban csak nyerhet. Természete­sen addigra a várost „fel kell készí­teni" arra, hogy ezek a cégek ide te­lepüljenek. - A belső marketingnek mi a szerepe, miért van rá szükség? - A belső marketing ugyanolyan fontos, mint a külső marketing, hi­szen a város vezetésének alapvető­en a városban lakók igényeit, el­képzeléseit kell megvalósítania. Ez a képviseleti demokrácia lényege, ugyanakkor a városlakóknak is el kell fogadni a városvezetés érveit, hiszen a mozgástér a költségvetési korlátok miatt nem ad lehetőséget minden jogos igény kielégítésére. A városmarketing stratégiának ter­mészetesen figyelembe kell vennie a városban lakók igényeit, hiszen csak olyan célokat tűzhetünk ma­gunk elé, amellyel a városban la­kók is azonosulni tudnak. Olyan célok megvalósítása, amelyek el­lenérzést váltanak ki az itt lakók­ban, eleve kudarcra vannak ítélve. - Hol tart jelenleg a városmar­keting, melyek az eddigi eredmé­nyek? - A marketing területén egyrészt a bevezető stádium végéhez közele­dünk. Ez a legfontosabb, hiszen a megfelelő eredményekhez nagyon aprólékos és sokirányú, kutató­munkára volt és van szükség, pon­tosan azért, hogy helyesen fogal­mazzuk meg a város céljait, és ezek eléréséhez, az ugyancsak nagyon megalapozott stratégia mentén ha­ladjunk. Reményeim szerint ezen munka gyümölcsei rövidesen már jelentkeznek, hiszen sok időnk nincs, a városnak szüksége van azokra a befektetőkre, akik itt mun­kahelyeket teremtenek, és ezáltal az itt élőknek biztosítanak megélhe­tést. Másrészt ugyanilyen fontosak az „egyszerűbb", kézzel fogható eredmények: a város eseménynap­tára, a maga nemében egyedülálló közvélemény-kutatás, és ennek szá­mítógépes feldolgozási módszere, a város bora... Rengeteg új ötletet próbáltam az év elején összegyűjte­ni, összeállítani, többek között fesz­tiválok, rendezvények, médiakap­csolatok stb., amelyek révén már 2000-ben a marketing tevékenység­nek egy új oldala is érzékelhetővé válik. Ezek minimális költséget igényelnek és reményeim szerint nagy hozadékkal járnak. Ha a rend­kívül szűkös költségvetés ellenére sikerül azt elérni, hogy városunk hírneve, az itt élők közérzete javul, akkor úgy gondolom, van értelme a városmarketing tanácsnoki mun­kámnak. - Gál­Febr. 18. (hétfő) 10 óra TV PROGRAM KIVETÍTŐVEL/ aktuális sportesemények Febr. 29. (kedd) ÉLŐZENE - G.H.B. Mire. 1. (szerda) 10 óra - DiÁKKLUB MC PETIVEL Vendég: Martin János sex-educator Mire.2. (csütörtök) 10 óra NOSZTALGIA 1<LUB Kindl Gábor vezetésével/ Koktélbár Mire. j. (péntek) 10 óra TENISZBÁL (G.H.B.) Zártkörű rendezvény Tel.: 10/971-6776 Mire. 4. (szombat) 10 óra Élőzene/ tánc: D/S Mire. 5. (vasárnap) CSALÁDI KLUB 10 óritól ,/Gyetmekmozi / / a Videó világ ajánlásával 11 óra Családi Ebéd - menü (600 Ft/fő) Asztalfoglalás az üzletvezetőnél a 74/413-869-es telefonszámon. Belépődíj nincs I

Next

/
Thumbnails
Contents