Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-01-10 / 1. szám

16 Y SZEKSZÁRDI WSAIÍWP 1999. január 10. Tisztelt Olvasó! Váijuk Öntől , A hét humorát" . Ha tud vagy hallott egy jó poént vagy viccet, ossza meg velünk! Mi is szívesen olvas­nánk itt a szerkesztőségben, a legjobbakat pedig köz­zétesszük itt a 16. oldalon. Mi szeretne lenni? — Papa! Hisz maga a feltá­madásban és a lélekvándor­lásban? — Hiszek. — És mi szeretne lenni a következő életében? — Női bicikliülés. HETI RENDES Parlamenti tudósítás Honanyáink domborulnak, honatyáink lekonyulnak, és bántó kiváltság mellett megint csak árat emelnek. Rajzolmány: Sziráki Zsolt Rímelmény: Wessely Gábor Az ember - ha figyel - lépten-nyomon mókás esetekbe botlik. Vegyünk például egy ember-kísérletet. Japánok ebben is élen jám^. Manapság a megfelelő embert a megfelelő posztra nem pszichológusok, grafológusok :i segítségével választják ki, hanem a világ legősibb mesterségét űző höl­gyek segítségével. Ugyanis rájöttek árra, hogy aki a szexuális életben maradandót tud nyújtani, az a munkában is jóval az átlagos felett teljesít. Ezzel a módszerrel csak egyetlen apró gondom van. Mi van akkor, ha a szóban forgó lepedőakrobata szellemi fogyatékos'.' Mert ez nem mindig derül ki az ágyban. Ennek ellenére én szívesen alávetném magamat ennek a szelekciós módszernek - némi viagrával följavítva a kondíciómat! - akár naponta is. Ha a TB ingyen támogatná a gyógyszeres terápiát, azt se bán­nám, ha fél évig se kapnék állást! De hol Vagyunk mi még a fejlett Japántól?! Az állatkísérletek még ennél is lántasztikusabbuk! Egy nagy húsipari cég tudósai kiderítették, ha a sertéseket luxus körülmények között tenyésztik, akkor húsuk ízletesebb, a táplálékot jobban hasznosítják, hamarabb elérik az ideális vágósúlyt. Tehát nem igaz az, hogy a disznók sárba, mocsokba fetrengve érzik magukat jól. Mivel ennek a felfedezésnek nem csekély a gazdasági haszna, én a magam részéről nem is aggódok a disznók jövőjét illetőleg, már csak Ízért sem, mert a butuskák szerencsére | nem sejtik élőre, hogy rövidesen a vágóhídon végzik, mert ettől a gondo­lattól a luxuskörülmények ellenére is valamennyien búskomorak lennének, és a húsuk ehetetlenné válna. Nem tudora, mikor jut majd eszébe valakinek, valakiknek emberekkel is hasonló kísérletet folytatni. Na pérsze amióta végképpen érvényét vesztette az az utópia, hogy legfőbb érték az ember, a disznóhús kelendőbb. Az embcíekke! egyébként is több a gond: munkát kell nekik adni, és tisztességes fizetést is, de ez egyelőre még nem kötelező. Ha pedig búslakodik kilátástalan helyzete miatt'' Úgy kell neki! Miért nem született disznónak? Vagy legalábbis sikeres húsipari vállalkozónak. Bálint György Lajos : ' S • : Szekszárdi humorka Boldog(talan)ság Egy mai fiatalember számára nem az jelenti az igazi katarzist, amikor egy holdfényes nyáréjszakán gyakor­latice is megtapasztalja, hogy a lányoknak másmilyen a pisilőjük mint az övé, hanem az, amikor szembesül a ténnyel, hogy „nem arról van szó". Úgy általában. Nem arról van szó, amiről beszélnek, nem arról van szó amit mutatnak, nem arról van szó, amit propagálnak. . Agyereknek azért jó, mert mindenből csak annyit lát" amennyi látszik. Az ifjú azonban rádöbben, hogy a lát­szatvilág mögött ott az igazi, a takargatni való rút titok: a karriervágy, az önös érdek, a csalás és megcsalás. Nem arról van szó, amiről szó van. Az élsportban sem. Már plénum előtt, sajtónyilatkozatokban is kibökik az érintettek, hogy rég nem az a kérdés, hogy egy sprinter, egy úszó- vagy súlyemelő bajnok doppingol-e vagy sem, hanem az, hogy kimutatható-e nála a tiltott szer használata. Lehet így felhőtlen a győzelmi mámor? A gazdasági szférában is ugyanez az alapállás. Szekszárdon is. Aki a felszínen volt és maradt, tuti, hogy túlesett egy-két „átlényegülésen". Nem az az érdekes, hogy adótrükközött-e, hanem, hogy rajta csíp­ték-e. Az ügyes és előrelátó vállalkozó, lefedi a pénz­mozgatásokat valamilyen munkával. A kisember pályázik a melóra, a nagyember pályáztat. A kisember kér és sumákol, a nagyember számláz és anyagi erőfor­rásokat csoportosít át, a feketegazdaságból a szürkébe. Mindkettő a másikat irigyli, azt gondolva, hogy annak rendben mennek a dolgai, nincsenek álmatlan éjszakái, fütyörészve kapálgat vasárnap, több ideje jut a család­jára... Mindkettő a másik bőrében lenne boldog... Wessely

Next

/
Thumbnails
Contents