Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-12-12 / 44. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1999. december 12. Arató: „Ot év alatt még messzebbre is eljuthatok" Odakint még „vízhordó*', itthon már sztár is lehet Többek között ez is a prof­izmus jele - szólítom meg az uszodai programját letudó el­ső szekszárdi származású profi kerékpárost, Arató Dá­vidot, aki egyébiránt már két hónapja itthon van. - Konkrétan mire gondol? - kérdez vissza sebtiben a De Nardi újsütetű profija. Bár az ő higgadt intellektusával már sejti, hova is akarok kilyu­kadni... - Na igen, ezen a szinten az alap dolgokat már senki nem írja elő, nem ellenőrzik, hanem magától értetődő mó­don a versenyzőre bízzák. Te­hát nekem kell tudni, érezni, hogy milyen legyen idehaza az év végi szünetben az aktív és a passzív pihenés aránya. Szóval az októberi pihenő he­tek után igyekeztem a kelle­mest összekötni a hasznossal, ám most már azért az ünne­December 19-én pek előtt bringára is pattanok, mert ez így van rendjén, szükséges ahhoz, hogy a le­hető legjobb állapotban kezd­jem majd januárban a felké­szülési munkát. - Most csak annyit bicik­lizel, amennyi jó! esik? - Nem egészen. Mert azért úgy engedtek el, hogy az edzéstervben előírtak bizo­nyos penzumokat, amit meg is fogok csinálni. - Naná, hiszen több kivá­ló honfitársadhoz hasonló­an profi minősítésű ver­senyző lettél, ami nagy­nagy, kihívás, motiváció le­het számodra. - Nagyon örülök neki. Tudniillik én még két évig U­23-as kategóriájú versenyző vagyok, vagyis a magyar légi­ós különítmény legfiatalabb­jaként két év olaszországi versenyeztetés után ki tudtam vívni magamnak ezt a rangot. - Egy picit értelmezzük az úgynevezett második kate­góriás profi minősítést. - Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy a Tour de Francé kivételével, hangsúlyozom elméletileg bármilyen profi viadalon indíthat versenyző­ket, csapatot a De Nardi. Gyakorlatilag pedig úgy néz ki a dolog, hogy ott fog indí­tani, azokon a többnapos körversenyeken, más jellegű viadalokon, ahol megfelelő­en szerepelhet. - Minden bizonnyal ezek még keményebb versenyek lesznek, mint a tavalyiak voltak. Az új helyzetben is meg tudsz felelni a neked szánt „ vízhordó " szerepnek? - Mindenképpen szeret­nék. S mert belülről azért ér­zem, hogy az itt eltöltött két év alatt fejlődtem, például jobban megyek a hegyre, a mezőnyben is jobban bicikli­zem, az évi hetven az itteni­ekhez képest nagy tempójú verseny taktikai értelemben is több mindenre megtanított. -Azért valahol háládatlan szerepkör a tiéd, kevés siker­élmény adódik, nem használ­hatsz ki az azonnali reflek­torfénybe kerülésre alkalmas szituációkat a versenyeken. Hogy éled meg belülről? - Különösebben nem ne­hezen. Még csak húsz éves vagyok, és van még öt-hat évem, hogy kihozzam ma­gamból a maximumot. Ebből a szempontból nyugodtan lé­pegethetek még létrafokon­ként. És az sem fog zavarni, hogy még a következő évben is hasonló feladat jut majd. Egyelőre ez a feladat is ma­ximálisan leköt, mind az edzésen, mind a versenyzés­ben, ennek sem lesz egyszerű megfelelni, hiszen januártól a profik mezőnyében teke­rek. Es ez itt Olaszországban nem csak a nevében profi, mint mondjuk sok más egyéb Magyarországon, hanem más teljesítmény kategória. - Azért mi, szekszárdiak azt szeretnénk, hogy az olasz „vízhordónk" magyar föld­re, magyar versenyre lépve a tavalyinál jobban villantsa meg oroszlánkörmeit. - Jogos az ilyen kívülről jövő igény, vágyom az ittho­ni sikerélményekre. Bár azt kell, hogy mondjam, hogy abban az esetben, története­sen egy országúti hosszútávú bajnokságon, amelyen ná­lamnál idősebb, előrébb járó külföldiek is indulnak, úgy gondolom, nem reális azt el­várni, hogy nyetjem meg a versenyt. Ellenkező esetben, már talán elvárható, de in­kább úgy fogalmaznék, tel­jesíthető. - Ilyen lehet például a Ge­menci Nagydíj, ahol ugyan vannak külföldiek szép számmal, de ha csak olyan kvalitásúak, mint mondjuk a tavalyi viadalon, ott már egy Aratónak beleszólása kell, hogy legyen a szakaszgyőzel­mekbe, az összetett egyéni dobogós helyezésekbe!? - En tavaly is úgy jöttem haza a Gemenci Nagydíjra, hogy megnyerem, és 2000­ben is jó, lenne esélyesként indulni. Ám ez a kerékpár­sport sokkal bonyolultabb annál, mint az kívülről lát­szik, annyi minden a győze­lem szempontjából negatív dolog történhet egy Gemenci Nagydíjon belül. Példának okáért hadd említsem a tava­lyi láncleesésemet, szóval győzelmet ígémem könnyel­műen felelőtlenség lenne. Ám céljaim, vágyaim között igen előkelő helyen szerepel, mihamarabb, de legalább egyszer győzni a GemoMk nagydíjon. - Létezik-e a profi bringás képe mellett egy civil Arató Dávid is? - Kell, hogy létezzen. Minta hogy fontosnak tartot­tam, hogy a versenyzés mel­lett érettségizzek, e téren sem cövekeltem le. Fontolgatom annak a lehetőségét, hogy belátható időn belül egyete­mi tanulmányokba is bele­kezdjek. Az idő talán még e tekintetben is nekem dolgo­zik. Egy biztos, ha négy-öt éven belül sem csinálok a ke­rékpárban valami nemzetkö­zi átlagtól eltérő kiugrót, azonnal abbahagyom, haza­jövök és képzem magam. Engem az átlagos dolgok, a langyos víz semmilyen terü­leten nem vonz. B.Gy. Futballshowt ígér az V. Karácsony Rolling Rock Kupa Amikor Gálfiy Dezső és a nálánál két generációval fiatalabb Pölöte Norbert asztalhoz ül és nem csupán egymás hogylétéről érdeklődnek, mint az baráti viszonylatban szokás, hanem közös múltjuk, futballimáda­tuk okán elkezdenek tervezni, szer­vezni, abból a köz számára is valami érdekes, respektálható szokott szü­letni. így volt ez a kilencvenes évek elején, amikor megálmodták a szek­szárdi futball második számú csapa­tát, a körzetit nyert, a gyors kimúlás­nál jobb sorsra érdemes Kovima FC­t. Későbbi sorsa már nem rajtunk múlott, hanem azon a futballköze­gen, amiben alacsonyabb szinteken is élünk. '95-ben megint „összedug­ták a fejüket", ebből fogant a nagy téli, felettébb rangos szekszárdi te­remlabdarúgó torna, amely a megye talán legrangosabb kispályás futball­eseménye, amelyet így az ünnepek előtt egyenesen várnak a helyi fut­ballbarátok. A shownak itt is folyta­tódnia kell, mert a két atyamester, a szponzor és szervező úgy akaija. Eb­ben nem keresztezheti őket semmi, mint a Kovima-korszakban. Hát persze, hogy lesz az idén is Karácsony Rolling Rock Kupa. Per­sze, hogy felvonulnak ezen külön­böző csapatok képviseletében a kis­pálya megyei mesteremberei, akik nem egy esetben baranyai nagy- és kispályás menőkkel alkotnak csapa­tot. Persze, hogy igyekeznek elhoz­ni Gálffyék a megyéből elszárma­zott mai PNB-seket: Fehér Csabát (MTK), Kasza Pistát (Vác), Szil­veszter Ferit (Vasas), Horváth Pétert (FTC) és a többieket. De mellettük még számíthatunk a valamikori vá­logatott pécsiek Márton Gábor és Palaczky fellépésére - például a Wiedemann Rt. csapatában aztán minden bizonnyal Szász Söröző fe­dőnév alatt lép parkettre a Benfica felé kacsingató újpesti Kovács Zol­tán, és csapattársa Zombori Zalán. Nézzük a további csapatokat! Dunaszentgyörgy, egyértelmű, hogy mit, kit takar, bár néhány UFC-s „vendégmunkás" elképzelhető ná­luk. Megint lesz a Pécs-Komló NB Il-es futballistákból álló vegyes csa­pat, a Capuci Ital Saxo színeiben pá­lyára lépők a szebb napokat megért Szálkára emlékeznek. Hogy kiket takar Freppán Gyuri Top 12-je, no ezt lapzártánk pillanatában Gálfiy Dezső sem tudta. Két hármas csoport, aztán A 1 a B 2-vel, no és B 1 az A 2-vel, ebből ki­jön a döntő és a kis döntő szereposz­tása. Mikor is? December 19-én dél­előtt tíztől este nyolcig a Szekszárd Városi Sportcsarnokban az V. Rolling Rock Karácsony Kupáért. No, meg a fődíjakért (30,20, 10 ezer forint), és a nagy értékű tárgyjuta­lomért. B.Gy. No, mégis csak van új a nap alatt!? Nem akartam hinni a fülemnek, amikor az elmúlt napokban a benfentesektől (MLSZ-es? MHLSZ-estől?) MHLSZ-es szájából az egyik kereskedelmi csatorna adásában azt hallottam, hogy (nem szó szerint idézem): Na, ennek már véget kell vetni, hogy amikor más ember ötven-hatvan ezer forintért napi nyolc tíz órákat dolgozik, a magyar viszony­latban is gyenge, szimbolikusan kutyaütő futballista kétszázezerért játsz­szon le egy meccset!... Ezt még így éles­ben, ráadásul olyanoktól, akik nagyon is gyaníthatóan haszonélvezői voltak az ebbéli premizálási rendszernek - ilyen­olyan tisztségviselőként - nem hallot­tam. Na, majd most lesz foganatja a súlyos szavaknak, biztosan fölhallat­szott egészen Parlamentig. A kormány befékez, feltételeket szab, avagy bolgár módra vizsgálatot indít. No, nem, ennyire nem lesz meleg a pite. Mert élek a gyanúperrel, hogy akik mondták, amit mondtak, annak továbbvitelével nem nagyon foglalkoznak. Elárulom: ők momentán nincsenek a relatíve gazdag húsos fazék körül... B. Gy. HÚSZÉVESEN MÁR A PROFIK KÖZÖTT

Next

/
Thumbnails
Contents