Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-12-12 / 44. szám

1999. december 3. SZEKSZÁRDI 13 III. APEH NYÍLT NAP A MÉLTÁNYOSSÁG NEM AMNESZTIA Dr. Bíró Zoltán, az APEH Tolna megyei igazga­tója köszöntőjében elmondta a Bezerédj utcai irodaépület oktatótermét zsúfolásig megtöltő résztvevőknek, hogy voltak, akik félreértve a dolgok lényegét amnesztiaként értelmezték azt a tényt, hogy ezen a napon a késedelmesen be­nyújtott adatmódosító lapokat, bevallásokat bír­ság kiszabása - minden káros jogkövet­kezmény nélkül fogadják el. Amnesztiá­ról szó sincs, ámbár az ezen a napon igénybe vehető rendkívüli ügyfélszolgá­lat nyújt bizonyos plusz szolgáltatásokat, kedvezményeket, de minden szigorúan jogszabályi keretek között és méltányos­sági alapon történik. A cél az, hogy a so­kak számára (teljesen alaptalanul) félel­metesnek tűnő hivatal nagyobb bepillan­tást engedjen a munkájába, és egyúttal az adózók figyelmét felhívják a jogkövető magatartás pozitív hatásaira, következ­ményeire, mivel (sajnos!!) a szervezet nyilvános megítélése egyelőre még oly­kor kedvezőtlen. Dr. Bíró Zoltán közbe­vetőleg megjegyezte, hogy ezen a napon ne adóalanyoknak, hanem inkább szívesen lá­tott kedves vendégeknek érezzük magunkat, hi­szen ez a rendezvény alkalmas arra, hogy az adózó és adóztató minden hivatalos kényszer­jellegű keretet mellőzve félreértések nélkül ta­lálkozhasson, ismerkedhessen egymással. Szó­val, érezzük magunkat otthon, de azt egy pilla­natig se felejtsük el, hogy minden lépésünket, mozdulatunkat rendezők és biztonsági őrök ha­da figyeli. Ezen a tréfás megjegyzésen (nem hátrány, ha egy magas beosztású köztisztviselő­nek humora is van) mindenki mosolygott. Ko­molyra fordítva a szót, a rendezvényen fontos szempont volt annak szemléltetése is, hogy az adózó az általa befizetett adóval hozzájárul a társadalom működéséhez, a közcélok finanszí­rozásához, amelyek hasznából közvetve vagy közvetlenül maga is profitál. Az adózás történe­tét bemutató kiállításon megismerhettük minden becsületes, jogkövető és felelősen gondolkodó adózó állampolgárnak példaképül szolgálható Bezerédj István életpályáját is, aki adózással kapcsolatos véleményét így összegezte: „.. adó­béli kötelezettségemben lelki könnyebbülést találok.." És ez nem üres frázis puffogtatás volt a részéről, hiszen nemesi származású földbirto­kos létére a nemesi adómentesség eltörlé­sének élharcosa volt, és ezirányú tényke­désével még a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István rosszallását is sikerült kiváltania. (Úgy látszik, hiába volt a fejlő­dés és a reformok elkötelezett híve, ezt már O is túlzásnak érezte.) A rendezvé­nyen feltűnően sok volt a fiatal. Őket in­kább az APEH-nél való elhelyezkedés le­hetősége és módja érdekelte. E témában a fiatalok minden szükséges felvilágosítást megkaptak Hevesiné dr. Guld Éva osztály­vezetőtől. Végezetül: én az állásbörzékhez hasonlóan a nyílt napokat is nagyon hasz­nos és sikeres rendezvénynek tartom, hi­szen emlékezetem szerint egyetlen sikerte­len ilyen jellegű esemény sem volt még ezidáig. Ennek alapvetően az az oka, hogy ezek a rendezvények nem rontanak, hanem kivétel nél­kül mind javít valamicskét a helyzeten. Aki nem hiszi, jáijon utána, de az is elég, ha a legközelebbi rendezvényre eljön. Aztán majd meglátja... Bálint György Lajos Osztrák és bajor tapasztalatok A KÉZMŰVES-KISIPAROS RÉTEG ÖNÁLLÓSÁGA Egy osztrák és egy bajor kamara meghívásának eleget téve, háromnapos, tapasztalatszerző láto­gatáson vett részt a Tolna Megyei Kézműves Kamara delegációja, Módos István elnök vezeté­sével. Először a Felső-Ausztriái Gazdasági Ka­mara ügyvezetője, dr. Manfréd Kerle helyzetér­tékelését hallgatták meg, Linzben, a Gazdasági Fejlesztő Intézet (WIFI) impozáns épületében. Kerle úr elmondta, hogy Ausztriában 1848 óta vannak kamarák. A náluk ma működő rendszer egy 1946-os törvényen alapul. Eszerint a kézmű­veseknek nincs külön kamarájuk, viszont ők al­kotják a gazdasági kamara legnépesebb, legerő­sebb szekcióját - a hat közül -, és az elnök is ál­talában közülük kerül ki. Egy alelnököt az ipari, egyet a kereskedelmi szekció ad. A személyek ki­választásakor sok függ, azok politikai támoga­tottságától. Ausztria kilenc tartományának kilenc gazdasági kamarájában 300 ezer tag van. A Fel­ső-Ausztriái Gazdasági Kamara igen tekintélyes. Az ő 50 ezer tagjuk adja az össz gazdasági poten­ciál 25 százalékát. Továbbképzéseiken évente 60 ezer fő vesz részt. Nem csoda hát, hogy 580 dol­gozóval és 1600 választott tisztségviselővel tevé­kenykednek. Dr. Manfréd Kerle szerint, a finan­szírozás mikéntje, politikai elhatározás kérdése. Ám az érdekképviseleti funkció, kötelező kama­rai tagság nélkül nem működhet. Másnap az Alsó-Bajor Kézműves Kamara felépítésével ismerkedhettek meg a Tolna me­gyei delegáció tagjai, Passauban. Ez a köztestü­let jövőre lesz száz éves. Mivel két kamara egyesülésével jött létre, élén két elnök áll ­Hans Stark és Franz Prebeck -, de a magyarok fogadására megjelent a tavasszal nyugállo­mányba vonult, örökös tiszteletbeli elnök, Josef A bajor kamaránál Tritscheler is. A kézműves központ tanácster­mében Hans Pschorn ügyvezető, Hubert Rittinger jogtanácsos és Hans Würf magyaror­szági referens ismertette, a kamarai rendszerrel kapcsolatos álláspontját. Megítélésük szerint több ok miatt is elhibázott volna hozzányúlni a kézművességhez. Ez egy homogén társadalmi­gazdasági csoport, amit Németországban nem­hogy szűkítenek, inkább bővítenek, a korszerű szakmák, a számítógéphez kapcsolódó szakte­rületek bevonásával. A kézművesség szétverése a mesterképzés végét és a fiatalkori munkanél­küliség kezdetét jelentené. Hiszen itt, a kézmű­ves kisüzemekben, kétszer annyi szakmunkás­tanulót képeznek, mint az iparban. Méghozzá minőségi képzéssel, mert a kézműves, egyedi megbízásra, egyedi terméket állít elő, az ipar vi­szont tömegtermelést végez. Szóltak arról is a bajorok, hogy most 28 nyu­gat-európai gazdasági kamara együttesen dol­gozik a határok majdani, zökkenőmentes meg­nyitásáért. E munkába a Tolna megyeieket is szívesen bevonják, ha tisztázódnak a magyaror­szági kamarai átalakulással kapcsolatos kérdé­sek. A maguk részéről azt fucsállották leginkább a tervezetben, hogy a választott tisztségviselők, csak állami jóváhagyás (ellenjegyzés) után fog­lalhatják el posztjukat. Éz, túl azon, hogy meg­kérdőjelezi az önkormányzatiságot, roppant kellemetlen helyzetet szül. Á kamarának ugyan­is, esetenként, az állammal szemben is védeni kell a tagság érdekeit. Wessely m * ftS Dec. 13. (hétfő) 2.0 ÓTa TV PROGRAM KIVETÍTŐVEL Aktuális sportesemények Dec. 14. (kedd) zo óra ÉLŐZENE -SWINC-HAJNI Dec. 15. (szerda) 10 óra DIAKKLUB MC PETIVEL Napjaink slágerei Dec. 16. (csütörtök) 10 óra NOSZTALGIA KLUB //Kedvenc lemezeim" - Csordás János műsorvezetésévej. A 'ja-zs, '80-as évek zenéi Dec. 17. (péntek) 10 óra ÉLŐZENE: CHANCE Dec. 18. (szombat) 20 óra ÉLŐZENEDS Dec. 19. (vasárnap) CsAtÁDl I<LUB 10 órától - //Gyermekmozi" A Vidovilág ajánlata: Babe malac a nagyvárosban 11 -19 óráig — Karikatár a kiállítás — Stemer t t Stefi" 12 óra Családi Ebéd -//Ma ne főzzön - jöjjön!" A konyhafőnök ajánlata - kedvezményes vasárnapi étel­sorok/ melyek tartalma: leves/ főétel/ desszert (600 Ft/fő) Asztalfoglalás az üzletvezetőnél a 74/4.13-869-es telefonszámon. Belépődíj nincs! ÍP 4

Next

/
Thumbnails
Contents