Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-12-05 / 43. szám

1999. december 19. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 13 HELYZETJELENTÉS SZEKSZÁRDRÓL AZ 1930-40-ES ÉVEKBEN A gazdasági válság nehéz éveitől a második világháború már látható elvesztéséig, - ez a bő évtized volt Vendel István polgármesteri működésének legnehezebb időszaka. A nehézségek okai csak részben magyarázhatók a város sajátos helyzetével; az ipar hiányával, a rossz közlekedési viszonyokkal, a város eladósodásával, a képviselő-testületben folyó politikai csatákkal, hogy csak néhányat említsünk. Sokkal inkább azokkal a társadalmi, gazdasági és politikai körülményekkel voltak összefüggésben, amelyek az ország egészének helyzetét jellemezték. A közigazgatás testületei és tisztségviselői fegyelmezett hi•

atalnokként jártak el a legneheebb években is, így pl. akkor, amikor a település gondjairól kellett jelentést adni. Belügyminiszteri utasításra főispáni rendelet jelent meg 1931-ben; minden település önkormányzata havi helyzetjelentést köteles készíteni. Szekszárd város képviselőtestülete 1932/151. napirendi számmal tárgyalta az új feladatot. Az utasítás értelmében a következőkről kellett számot adni: 1. A társadalmi rend megítélésével kapcsolatos tapasztalatok; 2. A közbiztonság helyzete; 3. A politikai élet jelenségei, a különféle pártok és irányzatok szervezkedései; 4. A gazdasági viszonyok; 5. A munkásság helyzete; 6. A német kisebbségi kérdés körül tapasztalt jelenségek; 7. Továbbá minden fontosnak vélt politikai, társadalmi és szociális megnyilvánulás. Szekszárd helyzetjelentéseiből tallózva, csak tőmondatokban idézünk fel néhányat. 1932. január: A gazdasági viszonyok nyomasztóak. A bor, a termények és az állatok ára zuhan, nincs kereslet. Sokan feladták iparukat, bezárták üzletüket. Március: Az ínségakció során 1000 család kapott segélyt, a rászorulóknak kiosztottak 550 g búzát. Július: Megnyitották a Szekszárd és Környéke Rt. által épített strandfürdőt. December: Betörtek a MÁV vasúti raktárába. Megfúrták a törvényszék Wertheim-szekrényét, elvitték a letétként kezelt értékpapírokat és készpénzt. 1933. január: Lázasan folyik a Független Kisgazda Párt szervezkedése. Április: 13 tagú kommunista szervezkedést lepleztek le, tagjai főleg fiatal iparosok és földművesek. Az elkövetőket őrizetbe vették. 1934. április: Megalakult a Nemzeti Egység Pártja városi szervezetének női csoportja. Május: vármegyei nagygyűlést szervezett a Nemzeti Egység Párt. Idegenforgalmi szempontból jelentős, hogy az ún. Filléres vonattal közel 1500 vendég látogatott a városba Budapestről, Bajáról és Pécsről. Június: Megszökött a fogházból a halálra ítélt Márkus Szabó János, a madocsai csendőrgyilkos. Létrejött a Sárköz-Tolna Megyei Népművészeti Egyesület. Július: Megalakult az Országos Frontharcos Szövetség szekszárdi körzeti csoportja, tagsága állandóan nő. Kiállítást rendezett az 50. évfordulóját ünneplő tanonciskola. 1935. április: Á lakosság most érzi legjobban az elmúlt évi rossz szőlőtermés okozta veszteséget. A politikai élet hónapról hónapra csendes. Október: Még folyik a laktanyaépítés. 1937: Elkezdték a MÁV állomás felvételi épületének építését. Állandóak a panaszok a nehezen eladható és alacsony áron lévő borkészletek miatt. 1939. július: Béremelést követelő sztrájk a Schmideg-féle téglagyárban. A munkásokat sikerült kibékíteni. 1944. május 30. napján 339 zsidónak számító egyént költöztettem el Szekszárdról -jelenti Vendel István polgármester. Paksra 74 személyt, Dombóvárra 62, Pincehelyre 40, Bonyhádra 122 és Tamásiba 41 főt szállítottak el a gettókba. Október: Az üzemanyaghiány, valamint a munkáshiány miatt a cséplést még szeptember hóban sem lehetett befejezni. A bombázások elől Szekszárdra érkező menekültek elhelyezése szeptemberben még zavartalanul ment, később azonban komoly gondot okozott egy-két személy befogadása is. Á házaknál elszállásolt magyar és német katonaság, az egészségügyi anyagszertár, a légvédelmi kitelepítés során elhelyezettek, és a menekültek száma meghaladta a háromezret. — November 10: Az ellenséges betörések miatt különféle helyekről menekült polgári lakosság, katonaság és csendőrség elhelyezése csak nagy nehézségek árán volt lebonyolítható. Menekült létszám október 31-én 3619 egyén. Időközben a belügyminiszter - a háborús években felfüggesztett önkormányzati hatáskört is gyakorolva - a polgármestert szeptembertől Zentára helyezte. Vendel István az áthelyezést nem fogadta el, 23 évi polgármesteri működés után nyugdíjazták. Helyére a Bm. dr. Tarlós Károlyt nevezte ki. A helyzetjelentés bevált rendszerét követve, 1948-tól a közigazgatás fokozottabb ellenőrzése céljából már havonta két alkalommal kellett jelentést készíteni. Kaczián János RADI0S INTERNET SZEKSZÁRDON MÁR ÖNNEK IS ELÉRHETŐ! Rádiós elérés ecetén nincs havi telefondíj, a telefonvonala szabadon marad a beszélgetésekre. A modem sebességének 20-50-szeresével, 24 órán keresztül, folyamatosan kapcso lódhat a világhálóra. Igy levelei másodperceken belül megérkeznek. Saját webservert vagy levélkiszolgálót üzemeltethet és korlátlan számú gépet köthet az internetre. Ha most 2 éves előfizetést vállal, a rádiót (lapantennával, felszereléssel) a valódi ár, nettó 314 ezer Ft helyett mindössze nettó 195 ezer Ft-ért megvásárolhatja. Lehetősége van a készülék bérlésére is. A rádiók alkalmasak arra is, hogy - internettől függetlenül - több telephelyen működő számitógépeit összekapcsolja egy hálózattá. ^,74.501-006 . Fax: 74-50^™ ^Mik/ó^ Terra Kft. V E-ma'\VÓdon derű 53. Az anyai szív /1901/ Színes leírások szólnak a Monarchia időszakának vissza-visszatérő nevezetes napjáról, október elsejéről, amikor a legényeket besorozták s néhány hét múlva berukkoltak, hogy aztán hathatósan kiképzett bakaként riogassák - no nem az ellenséget, hanem a civil bagázst. Őket ugyanis a törvény védte: ellenük a besorozás pillanatától elvileg nem léphetett föl a falusi elöljáróság, csak a katonai, de az meg távol székelt. Ezért, aki csak tehette, utoljára egy jót mulatott, kiduhajkodta magát, mert jöttek a nehéz napok. Tudták ezt az itthonmaradottak, is, ahogy a^ a Tolnavármegye 1901. december 8-i számából tükröződik. „Az anyai szív. Kint a katonai gyakorlótéren, ahol most pofozzák ki a porosfülű regrutákat, naponta megjelent egy javakorbeli, eléggé szép, gyászruhás asszonyság, ki egyre könnyes szemmel sóhajtozva nézi, mint verik be a katonai tudományt az újoncokba. Minden pofon, minden oldalbadöfés annak a gyászruhás aszszonynak a szívén nyilallik át, aki statisztikai adatokkal tudná bizonyítani az abrikterek (kiképzők) egyéniségét. A tisztek előtt hamarosan feltűnt a gyászruhás asszonyság, s valósággal eseményszámba megy, ha egyik-másik napon nem jelen meg a gyakorló téren. Mit keres ott, miért érdekli őt az újoncok kiképzése s miért sír, sóhajtozik folyton nem tudja senki. Az újoncok között nincs senki atyafia. S az asszonyság mégis megjelen minden nap. Nemcsak az asszonyok kíváncsiak, olykor a tisztek is, s így történt, hogy az egyik kapitány nem tudta megállni tovább s megszólította: - Miért nézi folyton a gyakorlatokat? - Azt nézem itt, hogyan ütik az én szegény fiamat Kaposvárott, ahová ő októberben bevonult..." Az eset persze nem történhetett meg Szekszárdon még egy emberöltőig, ugyanis a megyeszékhely nem kapott katonaságot. S hogy ezen mennyire szeretett volna változtatni, azt jól mutatja a tény: Gömbös Gyulának e téren tett puszta ígéretéért díszpolgári címet adott a város... Lanius Excubitor