Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-11-21 / 41. szám

1999. november 28. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP RADOTSAY JÓZSEF HITES JEGYZŐ LEÍRÁSA SZEKSZÁRDRÓL II. Az Egyed Antal-féle felmérés néven ismert levéltári iratköteg nem csak azért értékes, mert hiteles híradás a megye 1829-beli állapotáról, hanem a kérdező által megkomponált kérdések is ritkasággá teszik. Amint látni fogjuk (az eredeti írásmódot meghagyva), olyan dolgok iránt érdeklődött más kutatókat megelőzve, mely területek napjainkban önálló kutatási iránynyá váltak. A kérdések és válaszok sorrendjében haladva, Leány-Várnak említése következik, a régi omladékok közül egyéb nem találtatik a határban. Van viszont elegendő erdő, tó •

ps folyó víz, melyben számosan külömbféle halak is találtatnak. A Duna szabályozására még várni kell két évtizedet, az árterületek miatt Szekszárdnak nagyobb a domboldali szőlőterülete, mint a művelhető szántóföld. Szőlei nagy számú jó hírű veres bort és tsekély fehér bort terem. Jóságára és tartósságára nézve pedig a veres a fehéret meghaladja. A termeivények közül még fontos a gabona és a fózelékbéliek, valamint a földi alma (burgonya) és a bab. Palánk-puszta a Tanulmányi Alapítvány birtoka, Augusz Antal vármegyei tábla bíró művelteti haszonbérbe. A mezővárosban átmenő út van Eszékrül Budára, vagy Fehér Várnak Bétsbe. Radotsay felsorolja az intézményeket is: selyem fabrika, oskolák, posta, patika, közkórház és fakereskedés. Más települések dicsekvéssel írnak vendégfogadókról, malomról, sóházról stb. Radotsay ezeket nem említi, bár tudjuk, hogy ilyenek Szekszárdon is voltak. Külön kérdés tudakolja, hogy az itt élők mivel töltik a szabadidejüket? A lakosoknak kedves mulatsága a korosokra nézve abbul áll, hogy vasárnap és innep napokon a délutáni isteni szolgálat után többen egy társoságban a szőlő hegyekre kimenvén, a vélük kivitt eledel mellett borozgatnak, és dalyolnak. A fijatalok pedig a mezőkön lapdáznak, vagy pedig a leányok társoságban az utzákon tántzolnak. A 35 utcából álló Szekszárd tizedet fizet az uradalomnak, lakói között Négy pár zsidó, 16 pár tzigány, öszvesen pedig zsidó és tzigány 73 lélek vagyon benne. A hajdani Orvos utcában (ma Augusz Imre utca) lakott a vármegye főorvosa, két másik orvos, és a Méltóságos Urodalomnak is egy seb orvosa. A lakosok pedig orvosságokkal közönségesen élynek. Jeles főorvosunk, Babits Mihály - a költő dédapja - évtizedekig fáradozott a közegészségügy javításán. Nevéhez fűződik pl. a himlő elleni kötelező védőoltások szervezése 15 éves korig, és a tanult bábák alkalmazásának sürgetése. Gyakorta előfordult a hideglelés, a vérhas és a szemnyavaja, mely betegségeken nem tudtak segíteni. Az orvosságok közönséges használatán nagyjából azt értették, amit más települések részletesebben leírtak. Pl: házi gyógymód paprikás, kámforos pálinkával. Földvár jelentette, hogy a tehetősebbek élnek orvossággal, de a szegények nem, mert nagyon drága. Györe jegyzője egy régi mondást idéz: minek nékem az orvosság? Miért gazdagítsam én az orvost? Eszem, iszom, a mit a gyomor bévesz, halál ellen nints orvosság, ha az Isten meg akar gyógyítani, ugy is meggyógyulok, ha pedig nem, azzal is meghalok. Nagyobb szerencsétlenségként az ismert két tűzesetet említi a jegyző, az 1794-es és az 1825-ös tűzi veszedelmeket. Az első augusztus 7-én történt (bár a jelentés tévesen 26-át ír), ekkor 637 ház égett le, köztük az apátsági templom és a bencések kolostorából megyeházzá alakított épület is. A második május 25-én történt, elsősorban a Felsővárost sújtotta, 513 házok emésztettek meg a tűz által. Szívesen olvasnánk hosszabb válaszokat az utolsó kérdésekre, de meg kell elégednünk az egy-egy mondatnyival. Egyik az étkezési szokásokra kérdez rá, a másik pedig arra, hogy Millyen indulatúak a szekszárdiak? A lakosoknak közönséges eledelük a mindennapi kenyér mellett a marha hus, legkedvesebb étkek pedig a justölt sertés hus és a túrós tészta, melyet szokás szerént tsuszának hívnak. A város lakói indulatukra nézve jobban szilajok, pert szeretők és makatsosok, a kiket mint azonáltal jó szóval hamar szelídekké és békességesekké lehet tenni. Egyed Antal összeírása idején 16 mezőváros és 92 falu tartozott Tolna megyéhez. Fennmaradt 8 mezőváros és 54 falu jelentése, a többi vagy elveszett, vagy el sem készült. Talán ez is oka lehetett annak, hogy Egyed a feldolgozásukkal nem foglalkozott. A tárgyalt időszak az ország életéhez hasonlóan Tolnában is érlelte a változásokat. Néhány ágazatban felgyorsult a termelés. Európai hírre tett szert a megye bortermelése, dohánytermesztésben országosan a második helyen állt. Az egynéhányat kivéve általában pipátlan lakosság dohányzási szokásait - a sok tűzeset miatt - már egy évszázaddal korábban szigorú parancs korlátozta. A fontosabb útvonalaktól és hajóutaktól távolabb élők csak vásá-rok idején mozdultak ki falujukból, nem sokat tudhattak a világról. Szekszárd lakóinak dologidőn kívüli elfoglaltsága a legkisebb falvakéhoz volt hasonló. A kereskedésben, a közlekedésben és a közoktatásban végbemenő változások még feltűnőbbé tették az elmaradottság nyomasztó valóságát. A székesfehérvári születésű Egyed Antalt (1779) költő és műfordítóként tartja számon az irodalomtörténet. Felmérése idején Dunaföldváron élt, ahol 83 éves korában (1862) rablótámadás áldozata lett. Nevét Vörösmarty Mihállyal együtt emléktábla hirdeti Bonyhádon. Kaczián János son - válaszolt a bámulatos élénk és üde szellemi erőben levő özv. Török Józsefné. - Az pedig úgy történt, hogy aludni készült a társaság. Petőfi búcsúzott és odahajolt Sass Erzsikéhez, ki már akkor félig menyasszony volt, hogy valamit súg neki s - megcsókolta. A fiatal leány iszonyú zavarba jött s e zavarában csak annyit mondott, hogy hiszen nem súgott semmit. - Ne csodálja, Erzsike, hisz oly mélyről jött a hang, hogy amire felért - elhalt. Ez volt Petőfi válasza. A fiatal menyasszonyjelölt egész éjjel sírt a csók, vagy talán a szavak mély értelme felett. S még most is könnybe lábad két élénk tüzű, jóságos szeme, mikor ezt a kedves epizódot elmeséli." Mi, szekszárdiak, legyünk annyira önzők, hogy örülünk annak: Sass Erzsike Török Józsefhez ment, leányuk pedig a selyemtenyésztési hivatal olasz fordítójához, Giovanni Mattionihoz. Különben hogy született volna Mattioni Eszter? Lanius Excubitor A RADI0S INTERNET SZEKSZÁRDON MÁR ÖNNEK IS ELÉRHETŐ! Rádiós elérés eSetén nincs havi telefondíj, a telefonvonala szabadon marad a beszélgetésekre. A modem sebességének 20-50-szeresével, 24 órán keresztül, folyamatosan kapcsolódhat a világhálóra. Igy levelei másodperceken belül megérkeznek. Saját webservert vagy levélkiszolgálót üzemeltethet és korlátlan számú gépet köthet az internetre. Ha most 2 éves előfizetést vállal, a rádiót (lapantennával, felszereléssel) a valódi ár, nettó 314 ezer Ft helyett mindössze nettó 195 ezer Ft-ért megvásárolhatja. Lehetősége van a készülék bérlésére is. A rádiók alkalmasak arra is, hogy - internettől függetlenül - több telephelyen működő számítógépeit összekapcsolja egy hálózattá. Miklós Terra Kft. 7100^>

nh

U ^ ^,74-501-006 . Fax: 7*50,™ E-maV Ódon derű 51. Petőfi csókja /1909/ Olykor régi, ismert történeteket is érdemes fölidéznünk, már csak azért is, hátha egyszer a nemes és nemzetes megyeszékhelynek futja egy darab márványra, aztán hirtelen felindulásból megjelöli dr. Sass István főorvos és húga, Petőfi múzsája egykori lakóházát. Sass Erzsike 1909 novemberében, özvegy Török Józsefiéként emlékezett az 1845. szeptember 30-án tett ökörszekeres utazás után történtekre - a Petőfi ház avatásakor. A tudósítást adó Tolnavármegye így mesélte 1909. december 5-én: „...főleg Jászai Marira volt nagy hatással, úgyhogy a nagy művésznő még aznap kocsira ült s meglátogatta Petőfi (Erzsikéjét) /unoka/öccsénél, dr. Sass Istvánnál, a Rudas fürdő igazgató főorvosánál, ahol szállva volt, s hálából egy óráig Petőfi-verseket szavalt neki. Itt egy indiszkrét, de érdekes kérdést is intézett Jászai özv. Töröknéhez, még pedig ezt: - Mondja el, hogy sötétben, vagy pedig világoson csókolta-e meg őt Petőfi. - Hát persze, hogy világo-