Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-10-31 / 38. szám

1999. október 31. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MI ÚJSÁG? A KÁDÁR-RENDSZER ÁRNYÉKA Mi újság? Ezt most nem én kérdezem (pedig én is nagyon kíváncsi természetű ember vagyok), hanem a Szekszárdi Fórum Információs Levele, ugyan- is az alkalmi kiadványnak ez a főcíme. Mivel nagy valószínűséggel sokan nem tudhatnak róla, akiket érdekelhet, következzék most néhány szolgálati (közszolgálati) közlemény, mielőtt még a tárgyra térnék: A szekszárdi Demokratikus Közéletért Alapítvány 1996. július 17-én jött létre. Az alapítvány Szekszárdi Fórum címmel folyamatosan rendezvényeket szervez, hogy a polgárok és a demokratikus értékekre elkötelezett előadók találkozhassanak, és eszmét cserélhessenek. '99. október 21-én Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárcanélküli minisztere volt a meghívott vendég, és „A Kádár-rendszer árnyéka" címmel előadást tartott, majd válaszolt a hallgatóság által feltett kérdésekre. (November 18-án Mádl Ferenc profeszszor lesz az előadó, és „A polgári szervezetek együttműködési lehetőségei" címmel fog előadást tartani.) Gálszécsy András a Kádár-korszakot különös, ellentmondásos képződménynek nevezte, amely sajátos módon bukása után vetett és vet a mai napig is árnyékot ránk. '56 novembere után sok százezer magyar számára a világ leggyűlöltebb embere Kádár János volt. A nyugati világlapok sem fukarkodtak az elmarasztaló szavakkal: hazaáruló, hóhér, szovjetbérenc, zsarnok, ezek voltak Kádár János állandó jelzői. 25 év elteltével polgármester még mindig az SZDSZ hattagú frakciójának tagja és mivel a frakció ellenzéki ezért számomra egyértelmű, hogy a polgármester döntően ellenzéki álláspontot képvisel. Ezért nem szokatlan, ami már többször is előfordult, hogy tartalmi kérdésekben gyakran ellentétes vélemények alakulnak ki a polgármester és a polgári frakció között. Pedig ennek a problémának nagyon egyszerű lenne a megoldása. Ha a polgármester komolyan gondolja, hogy "pártatlanul kíván eljárni minden kérdésben", továbbá, hogy "sosem száll be a politikai adok-kapokba" - ahogy azt az említett újságcikkben kijelenti -, akkor függetlenítse magát a közgyűlés frakcióitól, azaz ne vállaljon tagságot egyik frakcióban sem. A polgármester frakciótagsága véleményem szerint nem szükségszerű, hiszen nem tagja az SZDSZ-nek és a párt nélküle is frakciót tud alkotni, ezért azt gondolom, hogy frakciótagsága elvi alapokon nyugszik. Egyébként pedig, hogy a polgármester nem független, egy másik interpelláció - Borbás Tamás interpellációjára gondolok - kapcsán is bizonyítékot kaptam. Továbbá a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság egyhangú döntésével támogatott költségvetési rendelet módosításának aznapi végszavazásánál is nyilvánvalóvá vált számomra a polgármester hovatartozása. viszont már az ország legnépszerűbb, legmegbecsültebb embere, akiről még a nyugati világ vezető sajtóorgánumai is bizonyos respektussak írnak. Aztán ez a mítosz '82 után néhány év alatt teljes egészében szertefoszlik. Az, hogy mi volt Kádár János átmeneti sikereinek a titka, ma már nem titok. A kapitalistáktól felvett hitelekből (amelyek a késedelmes törlesztések miatt kedvező kamatozású hitelekből uzsora-kölcsönökké váltak, amiket még talán az ükunokáink se tudnak visszafizetni az adósságspirál már csak ilyen) finanszírozta a korszerűtlen, piacképtelen (eladhatatlan) árukat előállító magyar gazdaságot, lehetővé téve a teljes foglalkoztatottságot (a közveszélyes munkakerülést büntették), és a gulyás-kommunizmus és a legvidámabb barakk létrejöttét. A Kádárrendszer ily módon hozzászoktatta az embereket egy bizonyos jóléthez, életszínvonalhoz, amihez nagyon kevés munkával is hozzá lehetett jutni. Ezt a kényelmes mentalitást (meg- Borbás Tamás képviselő úr egész más témában interpellált a jegyzőnőhöz, hogy függ ez össze a polgármester személyével? - Borbás Tamás képviselő a Művelődési Bizottság elnöke a legutóbbi közgyűlésen történtek miatt interpellált a jegyzőnőhöz. Tudni kell, hogy a közgyűlés nyilvános üléseiről és annak zárt üléseiről is különkülön kell felvenni a jegyzőkönyvet, illetve a jelenléti ívet. A szeptemberi ülésen, amikor a nyilvánosság kontrolja megszűnt, azaz a TV eltávoztával a zárt ülés vette kezdetét, a jelenléti ív aláírása után pár perccel, a véglegesség szándékával három képviselő (Németh Zoltán, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke; Jobban Zoltán és Pecze István, kulturális tanácsnok - mindhárman az SZDSZ frakció tagjai) távozott az ülésről. Ez ugyan nem befolyásolta a határozatképességet, azonban olyan személyektől, akik korábban a képviselői jelenlét elmaradásának vizsgálatát és jogkövetkezmények (büntetés) alkalmazását szorgalmazták, nagyon ellentmondásos, és jellemzően utal az általuk megfogalmazott kritika álságosságára és magatartásuk leplezésére. - Még mindig nem világos számomra, hogy ez hogy függ össze a polgármester hovatartozásával? - Eddig ez sehogy, azonban amikor a jegyzőnő megígérte, hogy írásban adja meg a választ a felvetett kérdésre, a témát az SZMSZ szerint be szokást) Gálszécsy András véleménye szerint nehéz átalakítani, hozzáigazítani a kapitalizmus farkastörvényeihez, ahhoz, hogy keményen dolgozni kell, ha egyáltalán van munka, az idősebb generáció már nehezen is képes váltani, éppen ezért a szocialista szavazók többsége - a régi szép időkre emlékezve - ebből a korosztályból kerülhet ki. Ámde a régi időket nem lehet visszahozni - véli Gálszécsy András -, a dinamikus, vállalkozó kedvű huszonéveseknek nincsenek ilyen emlékeik, ők már egészen másképpen gondolkodnak. Persze ez - ahogy mondani szokták a rendszerváltozás kezdete óta „benne volt a pakliban", és Gálszécsy András szerint sem kellően készítették fel az embereket a rendszerváltás várható következményeire, esetleges mellékhatásaira. Szókimondásban nem követtük Churhill (Sir Winston Leonard Spencer) konzervatív párti politikus példáját, aki a II. világháború idején vért, könnyeket, szenvedést ígért választóinak. Bálint György Lajos kellett volna fejezni. Németh Zoltán képviselő úr azonban ügyrendi javaslatnak álcázott észrevételeket fűzött a Borbás Tamás által felvetettekre, amelyre jogi lehetősége nem lett volna. Én többször jeleztem az ülést vezető polgármesternek, hogy Németh Zoltán képviselő úr nem ügyrendi indítványt tett, hanem vitába szállt Borbás Tamással. Polgármester úr viszont hagyta, hogy az említett témában a vitát tovább folytassa a képviselő. A feszültséget tehát nem az interpelláció valós tartalma, hanem az azt követő ellenzéki reagálás és a polgármesteri "erélytelenség" okozta, amiben én ismét igazolva láttam a korábban kifejtett véleményemet, a polgármester nem független az SZDSZ frakciótól. Gál Kinek van polgármestere? Újra fellángolt a vita a Közgyűlésen Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának csütörtöki ülésén, az interpellációk "játszották a főszerepet", melyek kapcsán újra napirendre került a kérdés; kinek van polgármestere? A vitát Dr. Bálás András a polgári frakció vezetője indította azzal, hogy a polgármesterhez "Miért torzulnak a tények a polgármester szemüvegén keresztül? " címmel interpellációt intézett ^^ - Mi indította arra, hogy a kérdést ^^ interpelláció formájában újra a közgyűlés elé vigye? - A Tolnai Népújság október 25-i számában megjelent értékelés, amely a közgyűlés előző évi munkájáról szól. Az említett értékelés véleményem szerint nagyon szubjektív volt. A polgármester úr az előző év legnagyobb sikereként értékelhette volna, hogy a közgyűlés az első évében megállította a város eladósodási folyamatát. Minden egyéb tény eltörpül e tény mellett, de az vitathatatlan, hogy a takarékosság követelménye alapvetően meghatározza a közgyűlés mozgásterét. Az értékelésben sajnos erről szó sem esett, viszont a kudarcokról annál több. Ezek a tények számomra azt mutatták, hogy a polgármester értékelése egybe cseng az SZDSZ frakciójának értékelésével. A polgármester úr az elmúlt év valamelyik közgyűlésén határozottan visszautasította azt a megfogalmazást, hogy ő az ellenzék polgármestere. Az viszont szintén tény, hogy a Dr. Bálás A tnflás frakcióvezető