Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-10-03 / 34. szám

4 SZEKSZÁRDI 1999. október 10. » A Szekszárd Városi Nevelési Tanácsadó szerepe és feladatai MINDEN CSALÁD A MAGA MÓDJÁN BOLDOG 99 „A társadalom egységei közül a legkisebbek közé tartozik a család, ami általában szülőkből és gyermek(ek)ből épül fel. Gyermekeink előbb-utóbb közösségbe, kisebb-nagyobb csoportokba kell, hogy járjanak, hozzájuk kell, hogy tartozzanak: így óvodába, iskolába, stb. Amennyiben az illető közegbe különféle okok miatt nem tudnak beilleszkedni, óvodai, iskolai, stb., és akár családi problémákkal is szembesülhetnek. Ekkor nyújthatnak segítséget a nevelési tanácsadók, melyek sze­repéről és feladatairól Kovácsné Kaszás Beatrix gyógypedagógus-pszichológus, a Szekszárd Városi Nevelési Tanácsadó vezetője beszélt lapunknak. Szekszárdon mintegy 20 éve működik nevelési tanácsadó. Kezdet­ben az egész megyét innen kellett ellátni, ami szakmailag lehetetlen volt. Ezért '85-ben a megye több városában hoztak létre nevelési tanácsadókat, a megyeiből pedig Szekszárd Városi Nevelési Ta­nácsadó lett. Ez önkormányzati fenntartású, ún. szakszolgálati in­tézmény, ami annyit jelent, hogy az oktatási intézmények munká­ját segíti abban, hogy feladatukat minél pontosabban és hatéko­nyabban tudják ellátni. A 3-18 évesig terjedő korosztály mentálhigié­nés problémáit látjuk el a nevelési tanácsadók­ban. Ez a korlátozás nem ilyen szigorú: ha 3. életévüket be nem töltött, illetve 18 évesnél idő­sebb személyeknek van szükségük segítségre, természetesen őket sem utasítjuk el. Feladatunk a tanulási és/vagy magatartási zavarok kezelése - ez a még nem iskolás korú gyermekeknél per­sze még ismeretelsajátítást jelent. A tanulási és magatartási zavarokat nehéz elkülöníteni, és nem is célszerű, hiszen általában együtt járnak. Egyébként is ez a személyiség problémája, és úgy is kell kezelni. Tehát pszichés gyógyítással, rehabilitációval foglalkozunk. A nevelési tanácsadók nem rendelkeznek ható­ságijogosítványokkal. Hozzánk fordulni sohasem kötelező; legfeljebb javasolt. Az jön ide, aki jönni akar, és ez nagyon fontos. Csak azt tudjuk kezel­ni, aki együttműködik velünk, akarata ellenére nem segíthetünk senki­nek. Klienseink több, mint fele „az utcáról jön be", másik fele pedig in­tézményi beutalással érkezik. A gyermekek szüleikkel jönnek, és ez szükséges is, mivel a szülő beleegyezése elengedhetetlen. Mikor a füg­getlen személyiség kezd kialakulni, azaz 15 éves kor körül a fiatalok egyedül is jöhetnek, de ebben az esetben is keressük a kapcsolatot a szülőkkel. Ezt általában sikerül is kialakítanunk, a szülők ugyanis jót akarnak a gyermekeiknek. A tanulási problémák onnan erednek, hogy a gyermek nem felel meg az oktatási intézmény által támasztott elvárásoknak. Leegysze­rűsítve: „rossz tanuló". Ennek, és ezt szeretném kihangsúlyozni, nem az az oka, hogy a gyermek buta. A követelmények ésszerűtlenül ma­gasak, a tanulónak nem a korának megfelelő tananyagot kell elsajá­títania, és ha ez nem jár sikerrel, az iskola arra kényszeríti a szülőt, hogy otthon tanítsa meg neki a hiányzó részeket. Ezzel azonban a szülőt kimozdítja egészséges szerepköréből. A család ugyanis az el­sődleges értékhordozó közeg, ahonnan a gyermek átveszi a számára szükséges mintákat. Onnan veszünk át értékeket, ahová érzelmileg kötődünk. Az értékek azonban különbözhetnek: az egyik családban az ismeretek elsajátítása az elsődleges, a másikban a szorgalmas fizikai munka. Ezeket az értékeket nem szükséges, és nem is mindig lehet rangsorolni. Némelyikük viszont nehezen egyeztethető össze az ^yfll iskola elvárásaival. Ha emiatt a gyermek nem felel meg ezeknek a követelményeknek, rosszul érzi ma­gát az iskolában, ahol mindenkire ugyanazt az uni­formist próbálják ráerőltetni, ami egyébként az tatási rendszer problémája. Amíg a gyermek otth^r jól érzi magát, az iskolai nehézségeket kompenzál­ni tudja. Ha azonban a szülő is tanítani kényszerül a gyermeket, mint a tanárai, az iskolai problémák áttevődnek a családi közegbe is. A gyermek otthon sem érzi már jól magát, és kénytelen olyan közeget keresni, ahol mindez másként történik - elkezd csavarogni, „rossz társaságba" keveredik stb. A szülőnek ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell megértenie, hogy gyermekeinket nem azért szeret­jük, mert jó tanulók. Említettük, hogy a család az elsődleges értékhordozó közeg, Ez a minősége nem igazán függ attól, hogy megfelel-e a klasszikus (anya, apa, két gyerek) családmodellnek. Manapság gyakori a felnőtt közeg változása, egyre ritkább a régi, „szabályos" család. A gyermekek kb. 20%-a házasságon kívüli kapcsolatban születik; de ez alapján még senkit nem szabad minősítenünk. Többféle értékközvetítő közeg lé­tezik, és nem állíthatjuk, hogy a klasszikus modell jobb volna, mond­juk, az egyszülős modellnél, mint ahogy nem jobb egy rossz házas­ságban élő szülőpár családja sem az elvált, de boldog szülők család­jainál, ahol a gyermek lehetőséget kap arra, hogy ő is jól érezze gát. Az értékek függetlenek a szerkezettől. Minden család a má] módján boldog, vagy a maga módján boldogtalan. -kop­« Gastroluxból Garay Már meg is kóstolhatjuk az első próbálkozásokat me a megye legnagyobb vendég­látóipari középiskolájának. A Hunyadi Mátyás Középiskola ta­Egészen mostanáig lehangoló látványt nyújtott az egykoron Gastrolux néven működő étterem a Garay téren. Az elhagyatottságot árasztó vendéglátóhely sorsa jobbra fordult: a hóna­pok óta tartó készülődés, sürgés- forgás új ét­terem születését jelezte. Október elsejétől már várja is az éhes vendégeket a Garay étterem. Az új születése a régi végével kezdődött: amikor az épületet a megyei önkormányzattól bérlő üzemeltető szerződése lejárt, a közgyű­lés nem hosszabbitotta meg azt. Tette ezt ab­ból a meggondolásból, hogy végre teret adjon az ifjúságnak és legyen saját konyhája, étter­nulói az egykoron szebb na­pokat látott Gastrolux hátsó konyhájában tanulták a répa­szeletelés technikáját, ám mostantól a teljes vendéglátó­egység lehetőségeivel élhet­nek. A Garay étterem egyrészt tankonyhaként, másrészt pro­fitáló egységként működik a jövőben. Ez any-nyit tesz, hogy az első próbálkozások, hagymakarikák és paprika­kockák nem a kukában vég­zik, hanem mondjuk egy le­vesben, amit a kedves vendég fog elfogyasz­tani. A Garay a lehető legjobbat kívánja nyúj­tani az ide betérőknek: az ét­lapon mintegy százhúsz féle étek szerepel, de változatos lesz a menü is. A lelkes csapa­tot Kovács János mestersza­kács vezeti, fogja össze és bá­torítja, hiszen nagy kihívás a vendégekért folytatott küzde­lemhez szokott világba csöp­penni. Összességében konku­rens étterem látszik születni Szekszárd vendéglátó-palettá­ján, a még kissé félénk fel­szolgálókkal, igyekvő sza­kácsnövendékekkel együtt is. N.M.

Next

/
Thumbnails
Contents