Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-08-08 / 28. szám

12 SZEKSZÁRDI 1999. augusztus 22. Aki nemet tudott mondani a több pénzre, nagyobb dicsfényre Ú" JIa íillyl Itefórtösü ^ülkcBirifcBcecBjptlJ® HHHHB Noha nem a szűkebben vett hazai kosaras elit valamelyik csapatának kispadjáról érkezett, nem dicsekedhet el azzal, hogy valamikor bajnok vagy dobogós lett x vagy y csapattal, mégis a bennfentesek, az eddigi legnagyobb igazolása, a tréner, Újhelyi Gábor személye. A legendás MAFC valamikori frontembere ugyanis eleddig edzőként a reflektor fénycsóváitól távol - Nagykőrösön ténykedett -, de mégis adott környezetben behatárolt lehetőségek közepette nagyot alkotott... Egy évtized leforgása alatt a semmiből az NB 1 felsőházáig vitte a körösi gárdát. Felületes vizsgálódás után egy ellentmondásra hajlandóságot érző olvasó azonnal replikázhatna imigyen: ... és mi ebben a pláne, amikor másutt fele ennyi idő alatt még nagyobb tettet is véghez vittek?!... Tulajdonképpen igen, de ... Tegyük hozzá gyorsan: százmilliós költségvetésből, és a velejáró külföldi és odacsábított hazai ászokból verbuválódó csapatokkal. Újhelyi pedig olyan helyzetből, vagy még olyanabból sem indult el, mint amilyenben teszem azt a szekszárdi férfi kosárlabda van most. És csak akkor vásároltak nem messiás kvalitású légiósokat, amikor a helyi gyerekekből álló csapat az NB I B csoportjából feljutott a felsőházba. Hát ezért suttogják, hogy remek húzás a tréner szerződtetése, illetve visszatérése. Merthogy a törzsszurkolók biztosan emlékeznek rá, hogy a KDC Szekszárd úgynevezett Guoth - korszakában néhány meccs erejéig volt trénere a Szekszárdnak, és az A csoportban maradásért vívott gigászi küzdelemben benntartotta a csapatot, majd „Mór megtette a kötelességét távozott - vissza az általa szent helyként titulált Nagykőrösre. Az élet, az edzői sors kifürkészhetetlenné ismételte önmagát. - Mi változott Ön körül, hogy búcsút intett „Körösnek"? - Én kprülöttem semmi különösebb, de az ottani szakosztálynál több minden negatív irányba, így perspektivikus szakmai célt már nem nagyon tűzhettem magam elé. A váltás az elmondottak és az egy helyen eltöltött igen hosszú idő miatt szükségessé vált. - Önre játékosmúltja és körösi csendes ténykedése során is felfigyelt a szakma. Gondolom, több a Szekszárdnál nagyobb férji, illetve női csapat is megkereste. - Ez már több éve így van. De eddig azért nem érdekelt, mert nem akartam veszni hagyni a Nagykőrösön elkezdett munkát. Még áprilisban is dilemázEddig - mármint a hétvégén Győrött lezajlott hazai rendezésű vébéig - nem annyival volt hátrányos helyzetben a kajak-kenu sikersportágunkon belül a maratoni szakág az olimpiai síki víziekkel szemben, mint az a létező kü|| lönbözöségek okán indokolt lett volna. Ezt a mi tolnai párosunk példáján i; is lemérhettük. Tavalyi dél-afrikai j| győzelmük alig kapott nagyobb f publicitást az országos sajtóban, mintegy magyar bajnokság összefoglalója egy átlagos sportágban. De az \ egyéni győztest sportági legendának számító Péten'ári sem kapott csak ' megközelítőleg olyan dicsfényt, mint | bármelyik hazai síkvízi szegedi győző. Most, hogy Győr volt a házigazl da a szövetség és a sajtó is próbált valamit törleszteni évtizedes adósi ságából. A bő összefoglalók mellett élő közvetítés a tévében, no és óriási műsoros cécó, felhajtás a helyszínen Kiderül, hogy milyen változatos, fordulatos tud lenni egy ilyen verseny. Micsoda dráma az, hogy négyszáz méter híján 37 km-es távon mindössze hetven centiméter dönt a tolnai specialisták SzakályJámbor javára! Kiderülhet, hogy ez a maraton közel sem azokból verbuválódik, akiknek a rövid távokhoz nincs adottsága, tehetsége. Mert ide más izomzat, más manőverezési képesség kell - a más állóképességet igénylő monotónia tűrés mellett. Az is kiderülhet, hogy a mi maratoni győzőink - a síkvíziekkel ellentétben - nem profik, nem ebből élnek, és igy is képesek a több mint negyven ország hozzánk küldött legjobbjait, köztük fizetett profikat maguk mögé utasítani, míg sikvizeken a mi státuszában profijaink sok esetben j amatőröket győznek le. Valami most azért mindenképpen j törlesztödött. Erkölcsi értelemben j minden bizonnyal. Csak az a j himnuszos tévés zárósnitt ne lett !i volna... Amely jelzi, hogy itt kérem nem az igazi, hanem „csak" j a maratoni világbajnokság ered- í ményhirdetése zajlik. Itt minden páros győzőnek - legalábbis a tévén - j nem dukált a himnusz. A három pá-1 ros közül csak egynek, az utoljára i győzőknek futott a képe a magasz- i tos nemzeti dal alatt. A tolnai két-1! szeres világbajnokokat és még egy { duót oda kellett gondolnunk. Amij enyhén szólva nem volt sportszerű... B.Gy. j A jövő évezred magyar sportsikereiért Olimpiai Vásárlói Kíub Tolnában tam, mert a körösi helyzet igen képlékeny volt. Márpedig a csapatoknak, akik kerestek - volt közöttük még bajnokaspiráns is - választ kellett volna hogy adjak egy-két héten beiül. Végülis elnapoltam a kérdést, és az otthoni helyzetkép kialakulása után felettébb örültem a Szekszárd megkeresésének. - Mert?! - Egy olyan helyre jövök, ahol szeretik a kosárlabdát, ahol a vezetés most is azon fáradozik, hogy a pénztárcája függvényében egy ütőképes jó csapatot hozzon össze. Amelyben a helyi tehetségeknek a lehető leggyorsabban legyen meghatározó szerepe a majdani együttesben. A körösi korszakomhoz hasonló kihívások lesznek ezek. Örülök neki, hogy egy olyan helyre érkeztem, ahol nekem a szakmához szorosan nem tartozó ügyes bajos dolgokkal nem kell foglalkoznom, hanem kizárólag a csapat edzésével, felkészítésével. - Kuriózumnak számító, felettébb respektálható szakmai hitvallással is felér a válasz. Tényleg ennyire nem érdekelte a jóval nagyobb pénzzel és dicsfénnyel járó ajánlat? Avagy viszolyog a honi nagycsapatainkat körül vevő néha iszonynak is nevezhető viszonytól. - Ne misztifikálja túl ezt a kérdést. Különben: érzek magamban annyi erőt, lenne hozzá bátorságom, hogy bármelyik magyar csapatot felvállaljam. Nem érdekelnek a pletykák, nem iszonyodom senkitől. A „mi lett volna, ha" kezdetű kérdések nálam nem léteznek. Én áprilisban nemet mondtam, innentől kezdve az érdekel, ami van, ez pedig a szekszárdi feladat. - Milyennek szeretné látni a szeptemberi rajtra nagy változásokon átmenő csapatát? - Olyannak, amelyben remek egyveleget alkotnak a rutinosabb és a fiatalabb játékosok: Amelyben Madaras, Veres, Pusztai és a most próbajátékon levő, de jó benyomást keltő bosnyák középjátékos lehet az alapember, miközben napról-napra jobb lesz az országosan is kiemelkedő centertehetség Császár, és különböző problémák miatt immár két éve nem a tehetségéhez méltóan fejlődő Hambrik-Csorvási Helga, no és a Sopronban mellőzött jó képességű Tóth Zsuzsától is azt várom, hogy az itteni lehetőség feldobja majd. A hármas posztra még keresek játékost. Jó benyomást tett rám a másik bosnyák lány is, de itt még nem kapkodjuk el az átigazolást. Egyelőre igyekszünk sokat és célirányosan dolgozni, a hó végi tornákra már valaminek körvonalazódnia kell. „ _ B.Gy. A közeli napokban a tolnai Hotel Thelenában megalakult a magyar olimpia mozgalmat hosszabb távon segíteni igyekvő Olimpiai Vásárlói Klub megyei szervezete. Ennek a magát komolyan felépíteni igyekvő szervezetnek az ügyvezetője Tauker Péter lett, akiről sokan tudják, hogy él-hal a sportért, ezen belül különösen az olimpiáért, meg ezen belül a kézilabdáért. A klub megtette az első legfontosabb lépéseket. - Igen létezünk - kezdte az ügyvezető igazgató megyei koordinátor. Valamennyi számottevő céggel, vállalkozással felvettem a kapcsolatot, akik tudnak tenni a jövő évezred olimpiai sikereiért, mert itt többről van szó, mint csak a Sydney olimpia anyagi hátterének megalapozásáról. - A vásárlói klub marketing filozófiája nem tűnik újnak, a már világszerte létező nálunk is több-kevesebb sikerrel alkalmazott klubkártyás rendszert próbálják meg működteti. - Igen, de mi ezt módszereiben sokkal finomítottJ^n akaijuk csinálni. Mi olyan elfogadó helyeket ker^J*, akik a maguk területén tényleg magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Át akaijuk fogni a gazdasági és szolgáltatási szféra legjelentősebb részét. így a kártyavásárlók valóban élvezhetik a különböző kedvezményeket, és... nem az úgymond leértékelt áruknál, hanem a magas színvonalú termékeket értékesítőknél és szolgáltatóknál. Ennélfogva négy különböző kategóriájú kártya lesz forgalomban a lehetőségekhez, a pénztárcához viszonyítva. Úgy gondolom, hogy például hatezer forintos éves díjú kártya azoknak az egyszerű sportharátoknak is elérhető lesz, megéri majd nekik ilyet vásárolni, akik a maguk módján valóban segíteni kívánnak a világ élvonalába tartozó magyar olimpiai mozgalomnak. Akik a kártyavásárlással nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ezredforduló után is megőrizze helyét a magyar sport a világ élvonalában. És meggyőződésem, hogy az elfogadóhelyeknek is túl az úgy eszmei értékén, megéri bent lenni a rendszerben. B.Gy. 11ÍMIXTB4DE 1J, • VH 7100 Szekszárd. Bogyiszlói úl 7.Tcl./Fax: 74/311-275, 74/419-160 AKCIÓ 1999.08.09. - 1999.08.21^ Nettó ár BrutflHP Pulyka Párizsi 189,00 212,00 Sajtos Párizsi Bar. (Csab. Kecs.) 329,00 368,00 Baromfi Párizsi (Báb., Zalabar.) 179,00 200,00 ETK Zsír poharas 99,00 111,00 Virsli(Sirály) 249,00 279,00 Párizsi Pick 368,00 412,00 Pini szalámi 1 kg celofánban 1485,00 1663,00 Nyári Turista (privát) 559,00 626,00 Lángolt kolb. (Cs. és tsa. Flek.) 549,00 615,00 Lecsó kolbász (Apróh.. Agr.) 239,00 260,00 Pulyka sonka 519,00 581,00 Bordázott Kolozsvári (Privát) 529,00 592,00 Főtt császár (Hunnia, Privát) 529,00 592,00 Sante ásványvíz 1,5 1 59,00 66,00 Vagdalt mozaik 576,00 645,00 Tömlős sonka (Tolna) 566,00 634,00 Bajor sonka 999,00 1119,00 Solo sonka 499,00 559,00 Csemege szalámi 1448,00 1622,00 s. Lunch meat 99,00 111,00 Párizsi Környe 189,00 212,00 Fokhagymás (Falco) 299,00 335,00 Soproni (Privát hús) 349,00 391,00 Olasz (Pini) 399,00 447,00 Zala (Pini) 410,00 459,00 Nyári Turista (Zala) 685,00 767,00 Gyöngyösi májkrém 349,00 391,00 Trappista sajt 699,00 783,00 Csabai csípős kolb. 1050,00 1176,00 Fagyasztott termékek: Kacsa egész 1.8 kg Csirke alsócomb Csirke felsőcomb Csirke farhát Csirke aprólék 260,00 280,00 280,00 110,00 210,00 292,00 314,00 123,00 123,00 235,00