Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-01-24 / 3. szám

1999. január 24. * SZEKSZÁRDI YASAKWP 7 Egész héten ködös-szürkés na- lépőt, itt valami bensőséges, sok la plébános adott az idős párra áldást még ezt és még azt is meg kell kós­pokra ébredtünk, ám 1999. január szeretettel előkészített esemény van az előtte megerősített 60 évvel ez- tolni. András bácsiról - aki 89 éves ­9-én szombaton reggel hófehér ru- készülőben. előtt tett esküre. Szombaton 12 óra- azt mesélte a vője, hogy 2-3 éve hába öltözött a város, mintha egy Gauzer András és felesége, Bauer kor a ház tágas előszobája ünnepi azon mérgelődött, hogy nem tud fel­menyasszony fátyla borította volna Erzsébet megélték azt a ritka évfor- díszbe öltözött. A városháza anya- mászni a gyümölcsfára azt megmet­be a fákat, házakat. Különösen nagy dulót, amely kevés embernek adatik könyvvezetője előtt, Erzsi néni és széni. Az idős pár teljesen ellátja ünnep volt ez a nap Szekszárdon a meg: gyémántlakodalmukat. S ha ők András bácsi újra kimondták az magát, amint ők mondják, egymást igent, s a megható rendhagyó kis segítik mindenben. Erzsi néni sze­ünnepségen koccantak a pezsgőspo- rint András bácsi fiatal korában is harak. sokat segített, amikor éppen nem Szekszárdon első alkalommal ke- külföldön dolgozott, vagy hadifo­rült sor gyémántlakodalomra, leg- goly volt. András bácsi szerint Erzsi alábbis úgy, hogy az idős pár és hoz- néni szép lány volt, de mindketten zátartozói az állam és az egyház azt vallják, arra a nagy szerelemre, képviselőit is meghívták, akik az amit manapság beszélnek az embe­ünnepeltek saját otthonában erősí- rek, ők már nem emlékeznek. In­tették meg az egy emberöltőnyi időt kább a kitartásra, az egymásnak tett együtt élt házaspár „igenjeit". Az esküre, a gyerekek, az unokák, déd­ünnepi menü a legnagyobb lakoda- unokák érkezésére. ,,A gyerekek lomban is megállta volna a helyét, akarták ezt az ünnepséget - mondják elkészítésében az egész család részt mindketten -, s most már mi is örii­vett. Az Önkormányzat óriási aján- lünk, jó érzés, hogy ők így ünnepel­dékkosárral kedveskedett az idős nek bennünket, a mi gyémántlako­párnak, s Kocsis Imre Antal polgár- dalmunkat. " Az ebéd alatti beszél­mester virágkosara az ünnepi asztal getés közben hirtelen csend lett. A fő dísze volt. Erzsi néni és András legkisebb unoka felerősíti az Antritt bácsi szívesen meséltek életükről, Rádiót, ahol a gyémántlakodalmát ami - mint mondták - nem volt kön- ünneplő Gauzer Andrásnak és Bauer nyű, mégis gyorsan elszálltak az Erzsébetnek küldi a dalt az egész Major utca 11-ben. Két lány, 5 uno- megérték, a két lányuk arra gondolt, évek, évtizedek. Erzsi néni nemrégi- család: „Ketten az úton, örökké ka, 7 dédunoka, vők, unokavők. Sü- megrendezik a szülők számára a la- ben töltötte be a 80. évét, s bár látá- együtt megyünk tovább." rögtek-forogtak, s a szépen berende- kodalmat. Úgy, hogy ott legyen az sa meggyengült, rendkívül nagy fi­zett családi háznak nem volt olyan immár 21 főt számláló „legszű- gyelemmel „ellenőrzi", hogy min- SAS ERZSÉBET zuga, ami ne arra emlékeztetné a be- kebb" család. Előző nap Farkas Bé- denki tányérja tele legyen, hogy Újra igen - 60 év után :y : : :: : : : : : : : : ; : :: : :: : : :: . • • : : ::: ; : ; „Ketten az úton" A csillogó gyémánt! A BELSŐ IGAZSÁG FELTÁRÁSA" Az Új Dunatáj új számáról Az Új Dunatáj. hagyományaihoz híven - mert hány esztendő után illik hagyományokról beszél­ni? -, ismét bebizonyítja olvasóinak, hogy a tudo­jnány igen sok arcát képes mutatni. A decemberi füzetben ugyanis jelen van az irodalomtörténeti értékű emlékező interjú, a műforma és író viszo­nyát taglaló elemzés, a helytörténeti munka, a po­litikusportré, a recenziónál lényegesen elmélyül­tebb kötetbemutatás és még más, történetileg és társadalmilag fontos diszciplína. A Szemle előtti nagy rész keretét a szépirodalom és a képzőművé­szet adja. Bella István, Oláh András és Zágonyi Rudolf gyönyörű versblokkját Csemák Árpádnak olyan történetsora követi, amelyet talán szocioló­giai novellafuzémek mondhatnánk, hiszen már fő­címe is jelzi - Panelok -, hogy a dobozba zárt vá­rosi lét uralja. A keret ellenkező oldalát - vagy in­kább kiegészítését - adják a Kolozsvárott született Adorjáni Endre, szekszárdi szobrászművész alko­tásainak fotói, amelyek ezúttal egyetlen tömbben jelennek meg a lapokon. A bevezető önvallomás­ban így szól a művész: „Fontos számomra - egyet­len út is - az emberi lélek vívódásainak fölmutatá­sa. Nem a formailag tetszetős, szép, hanem a bel­ső igazság feltárása érdekében minden, amit az anyag erőszakos ráhatás nélkül elvisel, és az ered­mény lehet talán dionüszoszi, akár apollói oldala az esztétikumnak, a fontos az, hogy kerüljön min­dent, ami hazugság vagy puszta formalizmus." Bakonyi István szólaltatja meg a költő Bellát, aki gyermekkorának fájdalmas és meghatározó él­ményeit vonultatja föl, jellemezve századunk ku­szaságát. Ez a riport mintegy magyarázza és ki­egészíti az Új Dunatájban megjelent, s a költő már korábban megismert verseit. Elméleti oldalról kö­zelít egy nagy alkotó művei felé Szigeti Lajos Sán­dornak az az írása, amely Szonett(t)trend címmel a jelzett műforma íllyési változatait kíséri nyomon a kedvelt tizenkétsoros költemények történeti átte­kintése után, és szintén Illyés műve ad témát Szi­lágyi Miklósnak, aki a Puszták népe című alkotást figyeli néprajzos szempontból, mondván: "hiszen - illik számon tartanom - a 'forrástól' el nem vá­lasztható a 'forráskritika'! Az Új Dunatáj tehát visszatér Tolna megyébe anélkül, hogy a provin­cialitásnak még a látszata is felvetődne, s a fran­cia-svájci gondolkodó, Denis Rougemont Babitsra s a korabeli magyar irodalomra tett emlékező megjegyzéseit körbejáró Bodri Ferenc írása szin­tén kultúránk egyetemes voltát közvetíti felénk. Az Új Dunatáj Szemléje is lényeges irányokba tekint ki, hiszen Darvasi László (Szív Ernő) új kö­tetét mutatja be Győrök Edina, valamint Pfeiffer János Egyházaskozárról írt helytörténeti munkájá­val foglalkozik Szőts Zoltán. A Műközelben, va­gyis a folyóirathoz csatlakozó diákmellékletben József Attila Nyár című költeményét elemzi a ki­tűnő irodalomtörténész, Tverdota György. Ha végigtekintünk a decemberi szám változatos kínálatán, s elolvassuk a következő fűzet előzete­sét, az ígéretes tartalom láttán kívánjuk, hogy a szerkesztőség újévi reményei váljanak valóra! Gacsályi József 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents