Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-06-20 / 24. szám

1999. július 25. SZEKSZÁRDI 7 Nem országos ügy, még Szekszárdi viszonylatban is érezhetik úgy, hogy magánügy, a műemlékvédelem (helyi, elsőfokú, országos, másodfokú) tisztségviselőineany/ szakembereinek, és az Aliscavin Rt. (mint jogi személy) nézeteltérése, eltérő álláspontja. Néha nehéz közös nevezőre jutni még szerető házastársaknak is, hát még azoknak, akiknek nem kötelező egymást imádni. Jogi, anyagi ügyekhez nem illik a lírai hangvétel. Az üzlet, az üzlet. A haszonelvűségen alapuló gazdasági élet nem olyan romantikus, mint az első szerelem. Mindezeket csak a naivitás elkerülése érdekében írom le, hogy leírhassam azt az egyszerű tényt, hogy ma még jogszabályi előírások vonatkoznak arra, hogy mit hogyan lehet ®

íteni, áttani, néha még olyan ósdi szempontok is szerepet játszanak, mint a statikai feltételek... Hol vannak már a régi boldog békeidők, amikor Bábel tornyát építették? /Összedőlt, összedőlt - de már akkor sem vontak felelősségre senkit. Na de térjünk a tárgyra... Az Aliscavin Rt. Borházának/látványpincészetének?, Üzlethelység«

?, mert sokféleképpen lehet nevezni... látásra - laikus szemmel - nincs semmi hibája, mégis egyes részleteire az építési engedélyt kiadó hatóság bontási határozatot hozott. Az ügy azóta bíróság elé került. Már csak ezért sem vállalkozik/vállalkozhat a Szekszárdi Vasárnap a döntőbíró nagyon hálátlan szerepére. Az építtető nem érzi magát hibásnak. Tagadhatatlan tény, hogy eltért némely pontban a jogerősen kiadott építési engedélytől, de hát azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy változik a világ... De ez még csak hagyján. De változhatnak az üzleti megfontolások, hogy ne használjak egy olyan csúnya-csúnya! szót, hogy üzleti érdek, mert ezt olyan eltitkolni való jelenségnek tartják még ma is egyesek, mint úri családban azt, ha a szép lány, a család szemefénye nem tudja megmondani, hogy ki a születendő gyermekének az apja.. (Mielőtt még tényleg dühbe gurulok, döntsük el már azt, hogy a kapitalizmus legrosszabb formáját építjük-e vagy a kommunizmus megvalósítMi lesz vele? hatatlan eszményét akarjuk még mindig erőltetni, mint kisbéres az újnótát?) Hogy szavam ne felejtsem, mert nem vagyok én egy sikeres politikus-alkat, a műemlékvédelem nem tréfadolog, én is most jöttem rá, amikor tátott szájjal /földbe gyökeredzett lábakkal/ néztem az elsőosztályú műemléknek számító lepusztult állagú támfalat. De őszintén. Érdemes azt felújítani, ha az úgy szép és műemlék, amit védeni kell! Na ugye? Egy önálló, hangsúlyos építmény megbontja az avitt, veretes műemléki környezetet. Szerintem sem dúskálunk a műemlékekben annyira, hogy könnyű szívvel lemondhatnánk egy funkcionális támfal látványáról, amely rendkívüli vizuális örömöket tud nyújtani. Csak a rendkívül fásult, kiégett, fantáziátlan, cinikus emberek mennek el közömbösen egy ilyen nagyszerű, a műemlékvédelem legmagasabb fórumán is védett objektum mellett. (Én például unatkozás nélkül órák hosszáig tudok benne gyönyörködni, és meg se fordul a fejemben az a bizarr gondolat, hogy fel is lehetne újítani.) Ilyenkor arra gondolok, amit gyönyörűszép édesanyám mondogatott: „Édes fiam, te mindig másban keresd a hibát, mert én tudom, hogy úgy is másokban fogod föllelni a szemétséget." Édesanyám, mint mindig, a jövőbe látott. Mindig pozitív gondolkozásra biztatott. Sokszor mondta nekem, hogy okos enged, szamár szenved, de arra is fölhívta a figyelmemet, hogy akkor mindig a hülyének van Ellentmondásos lénye engem mindig megnyugtatott.. Hogy szép volt? Az igazán csak mellékes... Miről is akarok írni? A műemlékvédelemről. Mert arról nem illik viccelni. Honnan is venném hozzá a bátorságot? A döntést - előbb-utóbb - a független, a jogállamiságot maximálisan tiszteletben-tartó bíróság hozza meg. És a bíróság döntése megfellebbezhetetlen....Magyarország jogállam, rendkívül sok a jogorvoslati fórum. Nem az én feladatom bárkinek is tanácsot adni. Főleg jogi tanácsot.. .Pláne nem ingyen... műemlékvédelem, mi az, hogy mű? A' mű az, amit csak néhány ember tud fáradságos és pontos munkával létrehozni. Ezt a mi generációnk nem tiszteli eléggé. Okok!!! mi az. hogy műemlék? Tudjuk, hogy Szekszárd tele van műemlékekkel, ha máshonnan nem is, megtanultuk, mikor a nyelvvizsgára készültünk fel. De honnan is tudnánk róla, hiszen egy átlagos napunk így zajlik: 7:00 ébredés, mosakodás, reggeli, fogmosás. 8:00-14:00 iskola, 14:00-15:00 ebéd. 15:00-17:00 egy kis pihenés 17:00-21:00 tanulás, vacsora, majd kb. 23:00-ig TV-zés. S ha a kimerült diák az utcán nem Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomát nézi, annak az az oka, hogy a figyelmetlen közlekedés káros az egészségre. A kirándulás 2. napján pedig más baja is van, nemhogy templomokat vagy múzeumokat nézegessen. mi az. hogy műemlékvédelem? Jó munka, kötetlen munkaidő, s dolgozni se kell sokat, mert semmire sincs pénz. Bátran ajánlom néhány tanulótársamnak, akik tehetségüket megszállottan erre akarják pazarolni. mi az. hogy műemlékvédelmi hél? Azért reménykedünk, hogy eme fontos, s csak a diákok számára fölöslegesnek tűnő dologra nem csak évente 1 héten át koncentrálunk, hanem a fennmaradó 51 és fél hétben is gondolunk épületeinkre, amelyek nagyjaink emlékét őrzik. Erről jut eszembe: Őseink szelleméhez nem akkor vagyunk méltók, ha emlékezünk rájuk, hanem akkor, ha az ő műveltségüket és értékrendjüket az új generációknak adjuk tovább. Nyugodtan állíthatom, hogy a mai felnőttek min. 80%-a megbukott ezen a vizsgán. Vígasz: az érettségin is van pótvizsga. NoName^ Értesítjük meglévő és leendő vásárlóinkat, hogy a Széchenyi u. 58-ból elköltöztünk. Új címünk: Szekszárd, Sárvíz u. 2. (a Tartsay Shell kút mögött) Tel.: 74/311-058 'Vüa^nJí. CtoíSífcsrií 1