Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-01-24 / 3. szám

1999. január 24. * SZEKSZÁRDI VASARMAP 3 Két szekszárdi a Szeniorok Tanácsában Aranydiplomás mesteremberek A Magyar Kézműves Kamara elnöke, dr. Károlyi Miklós, idős mesterekből álló, nagy létszámú tanácsadó testületet hoz létre. A Szeniorok Tanácsába folyamatosan választják be a tagokat, munkásságukat elismerő aranydiplomát adományozva nekik A közelmúltban avatták az első 35 szeniort, köztűk két szekszárdi iparost: a 93 éves Kovács Ferenc autószerelőt és a 68 éves Komáromi József autóvillamossági szerelőt. Balatonfenyvesen. Aztán következtek a háború borzalmai. Két évet töltött fogságban, és amikor 1947-ben hazajött, megtudta, hogy mindene odalett, a vendéglő leégett, a feleségét agyonlőtték az oroszok. A fia és a lánya életben maradt, velük költözött vissza az őcsényi szülői házba. Újranősült, a második házasságából egy lánya született. Taxizni kezdett Szekszárdon, már két kocsija is volt, amiket aztán az 1952es államosításkor, annak rendje és módja szerint elvettek tőle. Később megengedték neki, hogy mint a taxi vállalat alkalmazottja, a vállalat tulajdonát képező, saját autójával fuvarozzon - természetesen a cég bevételeit gyarapítandó. Amikor mód nyílt rá, 1957-ben, önállósodott. Kiváltotta az iparengedélyt autó- és motorszerelésre. Műhelyt nyitott a Rákóczi utcában, és nyugdíjba vonulásáig - 1964-ig e szakmában tevékenykedett. Nyolc évvel ezelőtt a második felesége is meghalt, azóta egyedül él Feri bácsi. És bármilyen hihetetlen, a kilencedik ikszen túl is: dolgozik. Kulcsmásolással, zárjavítással foglalkozik. Gyötrik ugyan a korral járó betegségek - látás-, hallásproblémák, végtagfájdalmak, miegymás -, ám tenniakarása és humora töretlen. — Sokáig méhészkedtem mondja. - Bántam is amikor eladtam a méheket, mert azóta csak zümmögök, szúrni nem tudok. Kovács Ferenc, aki a saját kocsijával taxizhatott, ami nem volt az övé Nem mindig a könnyű sorsú emberek a hosszú életűek. Kovács Feri bácsi végiggürizte a XX. századot, kétszer is elveszítve mindenét, mégis itt van. A délvidéki Bácsgyulafalván született, 1905ben. A család a trianoni eseményeket követően Őcsénybe került. Iskoláit Pécsen végezte, a szakmait is és a polgárit is. 1922-ben eszter^^yos és géplakatosként szaba^Pt. 1926-ban vonult be a zsoldos hadseregbe, ahol - a szombathelyi repülőtéren - repülőgép-szerelő vizsgát is tett. Megnősült, és 1941-ben vendéglőt nyitott a feleségével, Komáromi József, aki a haláltáborból jött, a zöldhatáron át Magyarországra Más szemmel néz eztán az embercsempészekre, aki Komáromi Józsi bácsi élettörténetét megismeri. Az immár aranydiplomás szekszárdi mester a bácskai Zsablyán született, 1930-ban. Békében éltek ebben a faluban a magyarok, a szerbek és a németek mindaddig, amíg fel nem piszkálták őket egymás ellen. A háborús ide-odacsatolások következtében aztán 1942ben a magyarok irtották a szerbeket, két évre rá a szerbek a magyarokat, úgyhogy alig maradt élő lélek. Aki mégis átvészelte a borzalmakat, szerteoszlott a világban. (Jellemző adat, hogy 1944. januárjában negyvenezren vonultak be a haláltáborba, és májusra négyezren maradtak.) — Ahol a politika kezdődik, ott az igazságnak vége - mondja Józsi bácsi. A gimnázimot Újvidéken végezte, majd, miután gyerekfejjel megjárta a haláltábort, molnárinas lett. Apja fogságba esett, ahonnan 1947-ben tért haza. Akkor elhatározták, hogy összeszednek annyi pénzt, hogy megfizethessék az embercsempészt, és a zöldhatáron át Magyarországra jöhessenek. Ez még abban az évben sikerült, és új életet kezdtek azzal, amit magukkal hoztak: a munkakedvükkel. Molnárkodott Józsi bácsi Jánoshalmán, Bácsalmáson és Mélykúton, míg a gazdaságirányítók úgy nem döntöttek, hogy kiemelik, és normást csinálnak belőle. Ehhez nem fűlt a foga, másokból teljesítményt kipréselni, az nem az ő stílusa. Megváltást jelentett számára a katonai behívó. A seregben szerezte meg a jogosítványt, a HM-be került sofőrnek, majd az ottani autóvillamossági műhelyben elsajátította azt a szakmát, amiben mind a mai napig tevékenykedik. 1952ben leszerelt és megházasodott. Egy fia született. Polgári alkalmazottként került a szekszárdi honvédséghez, majd tíz évet dolgozott a helyi vasipari vállalatnál. Kisiparosként 1965-től, 1990-es nyugdíjba vonulásáig működött. Tíz éven át volt a KIOSZ megyei elnöke. Igaz, hogy nem a régi lendülettel, de nagy szorgalommal és hozzáértéssel tevékenykedik ma is, közel hetvenévesen. A megyeszékhely legismertebb autóvillamosság-szerelőjének műhelye idestova harmincöt esztendeje áll nyitva a kuncsaftok előtt. Wessely Fotó: Varga János folytatás a 2. oldalról utóbbi ügyfélfogadási rend lesz érvényes. A sorban állás elkerülése végett célszerű a beadványokat, bevallásokat AJÁNLOTT küldemény formájában - TB törzsszám és adóazonosító szám feltüntetésével - postára adni az alábbi címre: APEH Tolna Megyei Járulékigazgatósága, 7101 Szekszárd, Pf.: 108. Aki'98. decemberi kötelezettségének még nem tett eleget ('98. jan. 11. volt a határidő), az sürgősen tegye meg a régi nyomtatványokon. A mulasztási bírságtól egyelőre eltekint az APEH. Az 1999. januári bevallásokat új nyomtatványokon kell benyújtani (ingyenesen kaphatók az ügyfélfogadási helyeken) 1999. febr. 12-ig. Ezeken kötelező az adószám, avagy az adóazonosító és a TB törzsszám feltüntetése. 1999. évben átmenetileg a flopyn történő bevallás benyújtási lehetősége szünetel. Az 1999. évi kötelezettségeket febr. 12-ig az új számlaszámokra kell utalni, illetőleg az új csekkeken lehet befizetni annak, akinek nincs bankszámlaszáma. Új csekkeket az APEH ügyfélszolgálati irodáiban lehet beszerezni. Az új számlaszámok: járulék-befizetésekre 100 320 00 - 060 561 88-as számú, bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék befizetésére a 10 320 00 - 060 561 95-ös számú új számlák nyílnak meg. Ez évtől a törzsszámkiadás is az APEH Tolna Megyei Járulékigazgatóságának a hatáskörébe került. A megfelelő nyomtatványok ingyenesen kaphatók az ügyfélfogadási helyeken. A törzsszám 10 karakterből álló számsor lesz. Akinek régi törzsszáma van, az beadványain mindaddig azt tüntesse fel, amíg az új törzsszámról nem értesítik. Bálint György Lajos