Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-05-23 / 20. szám

* SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999. MÁJUS 23. Ezer alakban Ha ezer alakban rej­tőzne el, s jelenne meg ifj. HeppÁdám­né, akkor minden alakban szükség vol­na rá. Ilyenkor fesz­tivál idején ugyanis egy hónapra irodává alakul át a lakás, a feleség, a család­anya átváltozik élő üzenetrögzítővé. Tartja a kapcsolatot a férjével, a főszervezővel, veszi a csoportok jelentkezését, egy kicsit vil­lámhárító is nyugodt visszafogottságával, se­gít levezetni a feszültséget, összességében pe­dig ő a biztos háttér. Nem csinál mást, mint teszi a dolgát. És ebbe belefér a háztartásvezetés, a takarítás, a mosás, a főzés, de az is, hogy megjelenjen családtagjaival együtt a különböző rendez­vényeken, a misén, a fogadásokon, a kama­razenekari találkozón, mert Attila fia éppen trombitajátékával szépíti meg a zenekedve­lők perceit és figyel a vendégekre otthon, a papáéknál és a sportcsarnokban is, ahol Csa­ba fia segít neki a család többi tagjával és az egyesület tagjaival együtt. Öt éve ugyanis fő­pénztáros. Olyan funkciót visel, akinek az elejétől kezdve a napi programzárásig végig ott kell lennie. Neki számolnak el a lelkiis­meretes, minden köszönetet megérdemlő pénztárosok, ő fizeti a hagyományőrző cso­portok és a zenekarok tiszteletdíjait, útikölt­ségeit, figyel a tombolára, az érkezők számá­ra - tudja, például, hogy tavalyelőtt négyez­ren, tavaly csak háromezer-hétszázán váltot­tak jegyet, s azt is látja, hogy a szombat, a va­sárnap és a hétfő az erősebb nap a látogatott­ság szempontjából - és ha néha van egy kis szusszanásnyi ideje, akkor föntről, a karzat­ról gyönyörködik a táncban. A táncban, amit szeret, s amiben nincs része a fesztiválon. Fél, drukkol - mondja - mielőtt elkezdő­dik a fesztivál, de amikor már megy, látja az összeszokottságot, a lelkiismeretes munkát, akkor megszűnik a szorongása. Ilyenkor mindig egy kis büszkeség tölti el, hogy a fér­je, ifj. Hepp Ádám találta ki a fesztivált - Ági asszony haragudott is rá ezért kezdetben, mondván, ezt nem lehet megvalósítani Szek­szárdon -, de nemcsak a sok jó ötlettel, terv­vel rendelkező férjére büszke, hanem az egyesületi tagokra is, akik nélkül nem tud­nák az elképzeléseiket megvalósítani. Ha ezer alakban rejtőzne el s jelenne meg ifj. Hepp Ádámné, akkor minden alakban szükség Volna rá és mindenütt utolérné a fér­je énekelte dal... ott állsz az út végén... Királyi főszakács és főkukták a főzőversenyen Elnézem a képet, amit Varga János királyi fő­szakács adott. Parázs fölött forog, pírul a bá­rány. Aki forgatja értőn, Varga Jánosné királyi főkukta, aki kenegeti, Varga Margit királyi fő­kukta. Hmmm! A kép láttán megindul a nyálel­választás, nagyokat nyel az ember, aztán sóhaj­tozik. A tavalyi pünkösdi fesztivál, s vele együtt az első főzőverseny győztes étke, a csomboros bárány jut eszébe. Azóta már a nagyszakács ki­rályi szakácsok versenyén is diadalt arattak ve­le Vargáék. Erről árulkodnak a címeik. De hogy egyik szavamat a másikba ne ölt­sem, a királyi főszakács segítségével elmon­dom e nemes étek receptjét. A megtisztított bárányt le kell sózni, bedörzsölni csombor­ral - „lánykori" nevén borsikafűvel -, tejből, fokhagymából, vöröshagymából páclevet kell készíteni, amivel leöntjük és hűtőben tá­rolva három-négy napig abban forgatjuk. Megtöltjük a belsejét vagdalt almával, be­varrjuk, megtűzdeljük szalonnacsíkokkal és a bárány nagyságától függően 3-4 órát pa­rázs fölött sütjük. Közben sörbe mártott sza­lonnával dörzsöljük. Fantasztikus ízhatása van a kigőzölgő almától. Királyi étek, de pol­gári asztalra is kerülhet, Vargáék ugyanis megrendelésre elkészítik bárkinek. Mindenkit várnak hát a főző-, illetve sütőver­senyre, aki kedvet érez a népi gasztronómia felidézéséhez, s várják a kíváncsiskodókat is. A királyi főszakács csupán annyiban „irányít­ja" majd a résztvevőket, hogy ne a gyári anya­gokat használják, hanem azokat, amiket a szüleiktől, nagyszüleiktől tanultak. Ez teszik Vargáék is, amikor a fejedelmi ét­küket megfőzik majd, ami nem más, mint Szekszárdi Szilfán-túli kápósztás bárány ci­póban. Ha olvasóink is próbálkozni akarnak vele, akkor nincs más teendőjük, mint az, hogy a füstölt szalonnát apró kockákra vág­ják és kiolvasszák, a tepertőjét tegyék ffl^ A zsiradékban párolják a hagymát üvegesre és az előzőleg faggyújától megtisztított és le­forrázott, kockákra vágott bárányhúsból ké­szítsenek finom, fűszeres ragut. Öntsenek kevés vizet alája, fűszerezzék sóval, borssal. A hántolt árpát - gerslit - kevés zsiradé­kon keverjék át, öntsék fel négyszeres mennyiségű vízzel, sózzák és fedő alatt pá­rolják készre. Az édes káposztát vágják lxl cm-es koc­kákra és tegyék fel annyi vízben főni, hogy ellepje. A vízbe tegyenek sót, ecetet, babérle­velet, kaporvirágot, csombort. Hagyják ki­hűlni a főzőlében, majd szüljék le. Ez a gyors eljárás. Ha sava­nyitani akarják, melegítsék elő kissé, majd tartsák egy héüg meleg helyen. Ez az erjesztett változat, de az előzővel is l^jt nő. ^P E három összetevőt egy edényben kevergetve párolják készre, s a belétől megfosztott cipókban, a mellé tett szalon­napörccel adják. Bizonyárajól­esik egy sör is utána. A királyi főszakács és a két királyi kukta azonban nem­csak a fesztivál főzőversenyére készül, hanem a leányvári halfőző versenyt szervezik már, azonkívül tervezik ugyancsak a Leányvárban a Margit-pincét, kutatják a re­neszánsz ételeket, reneszánsz rendezvé­nyekkeljárják az országot, mert akad szépen meghívásuk; és Szekszárdon is felidézik az említett kort úgy is, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjéből szemezgetnek: a 24 fo­gásból 16-ot elkészítenek egy ifjú párnak. Holnap Önök is legyenek a királyi főszakács és a királyi főkukták vendégei! Szóval hiányzott a pünkösdi fesztivál gaz­dag programjából tavalyig a gasztronómia, a népi főzéskultúra felidézése, ezért is indítot­ták a főzőversenyt, ahol babételeket főztek szabad tűzön és roston, nyárson sültek is csiklandozták az érzékszerveinket. Az idén a királyi főszakács vezetésével ismét lehető­ség lesz a roston sültek elkészítésére, mellet­te pedig káposztás étkek főzésében mérhe­tik össze tudásukat a benevezők. Az utóbbi­ból a királyi főszakács szerint nyolcszáz le­jegyzett népi étel van kis hazánkban és is­mert az is olvasóink körében, hogy.a magyar­országi németek körében igen népszerűek. í t

Next

/
Thumbnails
Contents