Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-25 / 16. szám

1999. április 25. * SZEKSZÁRDI VASAK V\I» 9 Domborinak nemzetközi szintű kajak-kenu versenypályája van. uszályrakodója épül egy budapesti vállalkozó révén, s ez is növelni fogja Dombori ázsióját. - S mi lesz a horgászokkal? Nekik ^^s tud jó hírrel szolgálni a polgármes­ter úr? - Nekik feltétlen. Az új halászati törvény értelmében a halászati jog a víz tulajdonjogához kapcsolódik, s az Önkormányzat, mint a holtág tulajdo­nosa, igényelheti a halászati jogot. Feltett szándékunk, hogy egy horgász paradicsomot hozunk létre, természe­tesen először minden hasznot vissza­forgatva, ami majd a halászatból származik. - Megköszönöm a beszélgetést, a sok-sok jó hírt mindazok nevében, akiknek szívügyük Dombori, polgár­mester úr találkozunk a Nyári Feszti­válon! - Minden üdülőt, pihenni vágyót nagy szeretettel várunk, s azzal, hogy minden intézkedésünkkel vigyázunk arra, hogy Dombori Nagy Bandó András humoristánk szavaival élve: „A csend és nyugalom szigete" ma­radjon. Sas Erzsébet Dombori igazi horgász paradicsom volt és marad. folytatás a 3. oldalról Hány régió legyen Magyarországon? Magyarországon, - ha az EU gyakorlatát vesszük alapul - 5 régió kialakítását kellene megcélozni. A lakosság szám mellett azon­ban fontos szempont az ország településszer­kezete, földrajzi tagoltsága. A kormány 7 ré­giós felosztása szakmailag elfogadható és in­dokolható. Az egyik legfontosabb feladat; meg kell nevezni a régióközpontokat: Ez a kérdés egyelőre még több régióban nyi­tott, hiszen természetes, hogy a központ szerepére több város is pályázik. Fontos kérdés ugyancsak­ft, hogy a régiók alatt milyen közigazgatási szint vagy szintek vannak. Az EU-ban er­re nincs egységes gyakorlat. Van ahol a régiós szint alatt megyei illetve - az egy­kori magyar gyakorlatnak megfelelő - já­rási szint is' megvan, és csak ezután kö­vetkezik a települési közigazgatási szint, de van ahol a régiós szintet közvetlenül a települési önkormányzati szint követi. A magyar közigazgatási rendszer kialakítá­sához még nincs meg a politikai döntés, de a döntést alapos vizsgálatoknak és ku­tatásoknak kell megelőzniük. A regionalitás tétje Az EU-ban ma már a lakosság 3/4 része régiókban él, a maradék 1 /4 pedig hama­rosan - 1-2 éven belül - abban fog élni. Számunkra az igazi tétje a regionalitásnak az hogy mikor tudjuk azt megvalósítani, és a területfejlesztési pénzek elosztásában a régiók milyen ellenpontot tudnak képezni a központi elosztással szemben. Sajnos a helyi illetve a területi régióban működő vállalkozások gazdasági egységek még nem érzékelik, hogy számukra a region­alitás milyen előnyökkel járhatna, hiszen egyenlőre nincsenek ilyen tapasztalataik. Pe­dig a régiók igazi kialakulása akkor valósul­na, meg, ha a helyi politikai és gazdasági erők összefogva valódi tartalommal töltenék meg a statisztikailag kijelölt régiókat, közösen ta­lálnák meg a régió egyes városainak szerepét, programját, funkcióját. Ebben az esetben a Minden városnak meg kell találni a szerepét. régiók komoly ellensúlyozó szerepet tölthet­nének be a mindenkori központi pénzelosz­tással szemben, hiszen az EU támogatások je­lenlegi 3%-a helyett a 30-50%-ának elosztá­sát, illetve saját programjaikra való fordítását érhetnék el. A Dél-Dunántúli Régió Tolna megye egyértelműen ebbe a régióba tartozik. A központ szerepe egyértelműen Pécs, hiszen ennek a városnak gazdasági, kulturális szellemi potenciálja a várost mindig is e térség meghatározójává tette. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a régió logisztikai közlekedési központja Kapos­vár (repülőtér, vasúti, közlekedési csomó­pont). Szekszárd a megépülő Duna híddal, esetleg kikötővel hasonló központ lehetne. De adottságai elhelyezkedése az agrárcent­rum kialakítását is lehetővé tennék a város­ban A felsorolt példákhoz hasonlóan a régió szinte minden városára alapos kutatások és elemzések után meg lehetne találni azt a szerepet, amit az adott város földrajzi elhe­lyezkedése, gazdasági potenciálja megva­lósíthatóvá tesz. így a ma még félelmekkel teli várakozás a régióval szemben felol­dódna és megkezdődhetne a regionalitás kialakulása. A kicsik félelme nem alapta­lan, ha a történelmi tapasztalatokra gondo­lunk, de ma már intézményes garanciái vannak annak, hogy az EU támogatásokat csak igazi régiós programokra lehet fordí­tani, olyanokra, amelyeknek hatása nem csak a központra, és néhány városra, ha­nem az egészre fejlesztő hatással van. Te­hát tényleg el kellene kezdeni régióban gondolkodni Gál

Next

/
Thumbnails
Contents