Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-18 / 15. szám

^ SZEKSZÁRDI 1999. április 11. VASARNAP 233 ... és aki megénekelte, Garay János költő Egyik hírességünk, a legendás Háry János... rusok, zenekarok, szobrászat, festészet, néptánc, irodalmi örökség és a sport (kerékpár, kézilabda, kosárlabda) területén erős. Fölhívta a figyelmet a civil szervezetekre, Szekszárdon 241 bejegyzett egyesület van, a megye egyesületeinek 25%-a, ebből 76 egyesület megyei hatáskörű, érdemes volna velük leülni szakmai tanácskozások keretében, fontos volna az egyesületeket tevékenységi körük szerint számba venni, és véleményüket, tanácsaikat, javaslataikat, életrevaló ötleteiket a döntések meghozatalakor érdemben figyelembe venni... A város bora A tanácskozáson elkerülhetetlen volt, hogy szóba ne kerüljön a szekszárdi borok imágójának a megteremtése, megfelelő marketing tevékenységgel, és ezzel egyúttal - vélhetően - a város image is megteremtődik. Ez így, első hallásra egyszerű dolognak tűnik, hiszen minden gyerek tudja azt, hogy a jó bornak is kell a cégér. De hát azt is tudja mindenki, hogy általában a legegyszerűbb dolgok a legbonyolultabbak. Például annak a sajnálatos és sajnos letagadhatatlan dolognak is, hogy a kiváló minőségű szekszárdi borok nincsenek az őket megillető helyen, ezer és egy oka van, mint ahogy annak is, hogy az anekdotabeli kis faluban miért nem harangoznak. Ebben a kérdésben sok minden elhangzott már eddig is, és vélhetőleg sok minden el fog hangzani ezután is, tehát távolról sincs egyetértés, de nem is fontos, hogy ebben a kérdésben teljes egyetértés legyen, mint ahogy ezt az egyik résztvevő közbevetően találóan megjegyezte. De azt sem tagadhatja senki sem, hogy egységes álláspontra, stratégiára viszont elengedhetetlenül szükség van. Már csak azért is, mert a szekszárdi szőlősgazdák, bortermelők külön-külön képtelenek önmaguk megfelelő szintű marketing menedzselésére. Szükséges a város segítsége. Egyszerű a képlet: a szőlősgazdák álljanak a város mellé, a város pedig a szőlősgazdák mellé áll. Ez ilyen egyszerű - látszólag. Ezzel kapcsolatban - többek között - Dránovits István kifejtette, hogy igaz ugyan, hogy a szekszárdi szőlő- és bortermelés és forgalmazás húzóágazat lehet és stratégiai fontosságú, és föltétlenül kiemelt figyelmet és támogatást érdemel, hiszen a kistermelők nem tesznek szert olyan piaci hozamra, amely lehetővé tenné számukra a jelenlegi nehéz helyzetből való kilábalást, de azt is látni kell, hogy önmagában a szekszárdi bor nem elegendő a város idegenforgalmánakjelentős fellendítésére. /Csak a bor kedvéért - bármilyen kiváló minőségű is az - nem fognak tömegesen Szekszárdra özönleni a túristák./ Teljes komplexitásában kell látni és kezelni a dolgokat, hiszen nem a bornak van városa, hanem a városnak bora.. Ezzel lassanként eljutott a tanácskozó testület ahhoz a ponthoz, hogy a különböző hozzászólások lényegeként megfogalmazódott az a felismerés, hogy a közös érdekek keresésére, megtalálása, kialakítása előrébb való az egymással szembeni minden áron való kíméletlen konkurenciaharcnál. Az erők szétforgácsolásával szemben az összefogásé a jövő. Hogyan tovább? Kerekes Csaba városmarketing tanácsnok az alakuló ülés tapasztalatairól szólva elmondta, hogy itt az ideje, hogy elszakadjunk végre attól a gyakorlattól, hogy a dolgok, a szép tervek, elhatározások a szavak szintjén maradnak meg. A tetszetős elméletek, légvárak építésének kora lejárt, eljött az értelmes és hasznos cselekvések ideje. Már elegendő tapasztalatok állnak rendelkezésre, hogy a múlt hibáiból, csalódásaiból - amelynek hangot is adtak egyesek az alakuló ülésen okulva levonjuk a megfelelő következtetéseket. A múlt sérelmeinek felhánytorgatása, a sebek nyalogatása, a pálya széléről való bekiabálás zsákutcába vezet. Ne azt nézzük és keressük, hogy valamit hogyan nem lehet megvalósítani, hanem azt, hogy hogyan lehet sikerre vinni. Nincsenek apró dolgok, az úgynevezett „egyszerű" emberek is sokat segíthetnek, már azzal is, hogy büszkék városukra, szeretik és valamit tenni is hajlandók érte, például a köztisztaság területén, hogy ne járjunk térdig a kutyapiszokban és más úton-útfélen elhajigált szemetekben. Ha mi se szeretjük és tiszteljük lakóhelyünket, akkor hogyan várhatnánk el ugyanezt a városunkba látogató turistáktól? Ne feledjük, hogy a negatív tapasztalatokat, benyomásokat tízszer olyan gyakorisággal adják tovább az emberek, mint a pozitív tapasztalatokat. De természetesen a városmarketing tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges s tudományos szintű elemző munka is, nem könnyű a feladat, de végre már meg kell tenni az első érdemi lépéseket ebben az irányban. Még az sem szegheti kedvünket, ha azonnal nem érünk el látványos, szenzációs eredményeket. Emlékezzünk az ősi kínai mondásra: az ezer kilométeres út is az első lépéssel kezdődik. Bálint György Lajos Van történelmi városrészünk is. 1 i