Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-01-17 / 2. szám

8 R SZEKSZÁRDI AASARNAP 1999. január 10. SZEKSZÁRD, 1999. JANUÁR 18-23. HÉTFŐ BELVÁROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, BÉLA TÉR, 17 ÓRA „Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet" /Jel 21,2/ Ézs/íz 65,17-25 Jeruzsálemet „öröm'-nek teremtem. Zsolt 122,1-9 Legyen béke falaidon belül. Jel 21,9-10.22-27 Fényében járnak majd a nemzetek. Jn 4,20-24 Lélekben és igazságban imádjuk az Atyát. Az ezredforduló felé közeledve nem meglepő, hogy az ökumenikus imahét témájául, az újszövetségi szentírás utolsó könyvét választotta az előkészítő bizottság. Nagy reménységgel tekintünk a jövő felé és mint hívő, vallásos emberek, Istenben van bizodalmunk. Szent János apostol a Jelenések Könyvében új égről és új földről beszél. Hisszük, hogy Isten nemcsak megteremtette a világot, hanem meg is újítja a főid színét. /Zsolt 104,30/ Tulajdonképpen azt az országot várjuk és magunk is munkálkodunk rajta, amire minden Miatyánk elimádkozása közben gondolunk: Isten országa, a mennyek országa. Ennek az országnak a jelképe az „új Jeruzsálem", amely az emberek teljes és Istennek tetsző élete, szent közösség. Itt „lélekben és igazságban" imádjuk az Atyát, Isten fényében járunk, békesség lakik közöttünk, az öröm és a boldogság tölt be minket. Amikor a szent városnak, az új Jeruzsálemnek megvalósulására gondolunk, tudjuk, hogy ezt még nem látjuk, ezért még fáradoznunk kell, ez a reményünk és még nem teljesedett be, ez isten ajándéka. De nem lehetünk tétlenek. A keresztények egységéért való imahét is egy alkalom ara, hogy a jövőbe, Isten szeretetébe vetett hitünket kifejezzünk, együtt könyörögjünk és ebből erőt merítve, a magunk helyén - lehetőségeinkhez mérten -ezért küzdjünk. Imádság Istenünk, aki nemcsak megteremtettél, hanem újjá is akarsz alakítani bennünket, aki új eget és új földet ígértél nekünk, dicsérünk és dicsőítünk Téged. Hálát adunk minden jótéteményedért. Add nekünk naponként megerősítő és megszentelő kegyelmedet, hogy életünk jobbításával és mások hűséges szolgálatával segítsük Országod eljövetelét. Híveid szívében teremtsd meg azt a szent várost, ahol Te szívesen lakozol és áraszd ki békédet az egész világra. Ámen. KEDD EVANGÉLIKUS TEMPLOM, LUTHER TÉR, 17 ÓRA „íme, Isten hajléka az emberek között." (Jel 21,3) 2Krón 6,12-21 Isten valóban az emberek között lakik majd a földön? Zsolt 145,8-21 Telve az Úr irgalommal mindeniránt, amit alkotott. Ef 2,19-22 Egybeépültök az Isten hajlékává. Jn 1,1-14 Az Ige testté lett, és közöttünk élt. „Itt az Isten köztünk...' - hangzik az ének. Jó énekelni ezt az ökumenikus imahéten, mert így együtt különös erővel töltődik meg a kedves dallam. Hol van most Isten? - kérdezi a kétségbeesett, bajbajutott ember. Mindig ott van mellettünk, ahol éppen vagyunk. Isten nem olyan felsőbbrendű lény, akinek nehezére esik az emberek közelében lenni, gondoljunk a betlehemi jászolra, a pásztorokra vagy a halászokra. Jézus, a Megváltó, olyan helyeken fordult meg, ahová sok ember a lábát se tenné be, olyan emberekkel élt együtt, akik láttán sokan az orrukat húzogatnák. Isten tehát nem vonul el az emberektől, hogy a messzi távolból figyelje őket. Velünk lakik az Isten... Aki volt kollégista, vagy lakott együtt diáktársakkal, az tudja, hogy az emberek jó és rossz oldalai egy ilyen együttélésben jönnek ki igazán. Tudnunk kell tehát, hogy Isten nemcsak a "vasárnapi" arcunkat látja, ismer minket a hétköznapok gyűrődéseiben is. Velünk van Isten, és nemcsak csendes szemlélőként, hanem aktív családtagként, aki részese a család minden eseményének. A keresztyének családjának minden testvér tagja, az egység nem önmagától alakul ki, minden testvér kötelessége, hogy építse ezt a családot, segítsen azoknak, akik nehezen illeszkednek be, a másoktól húzódókat erősíteni a krisztusi szeretetben. Isten pedig megadja nekünk, hogy szent templomává épüljünk. Imádság Isten, a múltban te választottad, hogy sokféle csodálatos módon közöttünk építsd otthonod. Végül Fiadat küldted ebben az utolsó időben, hogy egy legyen közülünk. így cselekedtél, mert azt akartad, hogy közel legyél hozzánk, és szereteted közösségébe vonj minket. Minthogy már nem vagyunk idegenek számodra, segíts örömmel fogadni testvéreinket, mint a te háznépedet. Jöjj, Urunk, tedd lehetővé, hogy lelkileg egybeépüljünk a te hajlékoddá az új Jeruzsálemben, ahol minden nép a tiéd lesz. Ámen. SZERDA ÚJVÁROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, PÁZMÁNY TÉR, 17 ÓRA „Isten letöröl szemükről minden könnyet"/Jel. 21,4) Ézslz 25,6-10 Isten letörli a könnyet min den arcról. Zsolt 126 Az Úr nagy dolgot művelt velünk, és mi örven deztünk. IJn 3,16-18 Jézus életét adta értünk, nekünk is életünket kell adnunk egymásért. Lk 8-49-56 Jézus azt mondta: Ne sírjatok! Siralomvölgyben élünk - vagy földi Paradicsomban? Olykor erőnk teljében érezzük magunkat, s ha semmi váratlan esemény nem húzza keresztül a számításainkat, könni^^ "elszalad velünk a ló": azt képzem jük, csupán idő és kitartás kérdése, hogy fölépíthetjük magunknak az ígéret Földjét. Ha viszont elkeseredünk, ha kudarcok, fájdalmak érnek bennünket /néha elég egy fogfájás), máris hajlamosak vagyunk az egész világot fekete szemüvegen keresztül látni. Tudjuk, tapasztaljuk: a szép remények, eredmények ellenére az örök. emberi gondok mindig elkísérnek bennünket. A fények mellett megjelennek az árnyak. Személyes fájdalmak, tragédiák - társadalmi problémák szegélyezik az ember útját. Az Úr azonban nem hagyott magunkra. Osztozott örömeinkben és fájdalmainkban. Nem tüntette, nem "varázsolta" el a világ árnyékos oldalát, hanem mellénk állt - "a mi betegségeinket viselte, a mi fájdaliT^bg inkát hordozta" /Ézs/Iz 53,4). V^r lünk és értünk vette vállára a nehéz keresztet. Letörölte - s újra meg újra letörli könnyeinket. Hozzá hasonlóan nekünk is oda kell állnunk felebarátaink mellé - cipelve egymás terhét, felszárítva egymás könnyeit. Imádság Úristen, add nekünk szereteted Lelkét, hogy együttműködhessünk veled a szomorúság, a fájdalom és a tehetetlenség könnyeinek letörlésében. Amint azért jöttél Krisztusban, hogy osztozz a világ szenvedéseiben, úgy most segíts nekünk követni utadat, hogy ellenálljunk a gonosznak, és az igazságtalanság elítéltessék. Egyházainkban adj nekünk olyan törődést egymással és mindenkivel, hogy a" szeretetszolgálatban Jézus kinyilvánulhasson. Ámen. ÖKUMENIKUS IMAHÉT