Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-11 / 14. szám

8 • SZEKSZÁRDI YVSAIÍMP 1999. április 04. 8 NAGY SÁNDOR PARt-RASZALLT Atomerőmű, bővítési tervekkel Nagy Sándor vezérigazgató Különböző felmérések szerint keveset, hovatovább elkeserítően keveset tudunk a „szomszédunkban" felépült és működő atomerőműről, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságról. Most már elképzelhetetlen lenne az életünk, ha otthonunkban vagy munkahelyünkön nem használhatnánk villamos energiát, áramot. Lámpáinktól kezdve a hűtő- és mosógépeken, a televízión és a számítógépeken át egészen a villanymotorokig vagy a fúrógépekig mindenféle eszközhöz elektromosságra van szükségünk ahhoz, hogy működtetni tudjuk. A PARt. pedig az a vállalat, „ahonnan az áram fele származik". Az atomerőmű eddig eltelt két és fél évtizedéről, jelenlegi helyzetéről és jövőjéről a vállalat vezérigazgatója, Nagy Sándor beszélt. Először azonban ismerjük meg őt, mint családapát és mint szakembert. Magánember Nagy Sándor 1955-ben született Kőszegen. A Jurisics Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Főiskola hallgatója lett áramlás- és hőtechnika szakon. Még tanulmányai közben, 1975-ben megnősült, és három fia született; 1976-ban, 1977-ben és 1985-ben. 1991-ben elvált, majd hamarosan újra megnősült. Újabb házasságába második felesége két fiút hozott, így gyermekeinek száma ötre növekedett. Munkája, érthető módon, szinte minden percét lefoglalja. Ha mégis akad némi szabadideje, igyekszik azt hasznosan eltölteni, lehetőleg családtagjai körében. Mikor nem kell hivatásával foglalkoznia, kikapcsolódásként az olvasást és a zenehallgatást részesíti előnyben. Vezérigazgató Szakmai múltját tekintve Nagy Sándorról elmondhatjuk, hogy végigjárta a „szamárlétrát": többféle vezető munkakört töltött be, míg eljutott a „vízből a PARt. legmagasabb pontjára", a vezérigazgatói posztra. 1978-ban diplomázott, ezután egy évig Peremartonban dolgozott, majd Paksra jött, hogy az épülő atomerőműnél munkálkodjék. Eleinte az üzemvitellel kapcsolatos teendőket látott el. Primerköri műszakvezető volt, helyszíni gépészkedést végzett. Az l-es blokk indítása után, 1983. decemberében ügyeletes mérnöki vizsgát tett. De többféle munkakörben tevékenykedett még ezeken kívül: volt a reaktorosztály vezetője, gépészeti főosztályvezető, biztonsági főosztályvezető. Végül 1998. decemberében a jelenlegi beosztásba került; több, mint negyed éve ő a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezérigazgatója. Az eltelt évek során külföldön is jelentős időt töltött el, dolgozott és tovább képezte magát. Oroszországban öt hónapig, az egykori Német Demokratikus Köztársaságban pedig egy hónapig vett részt betanuláson, Budapesten is eltöltött egy hónapot ilyen céllal, valamint Helsinkiben hat hónapig dolgozott. Kezdetek Az atomerőmű alapköve 1975. október 3-án került elhelyezésre Pakson. A Szovjetunió által szállított, nyomottvizes rendszerű, vízhűtésű blokkok felépítése nemzetközi összefogással történt. Természetesen kiemelt figyelmet fordítottak a biztonsági elvárások betartására, a minőségi kivitelezésre és a részegységek teljes terjedelmű ellenőrzésére. Az erőmű biztonsági egységei három egyenértékű, egymástól független rendszerből állnak. A „külvilágtól" teljesen elzártan, a hermetikus térben, azaz nyomásálló épületrészben helyezték el a nukleáris technológiát. Az erőmű I. blokkját 1982. december 14-én indították, a II.-at 1984-ben, a likat 1986-ban, a IV.-re pedig 1987-ben. /A III. blokk építése mindösszesen 7 évet vett igénybe. Összehasonlításul: az I. és a II. blokk építésének kezdete: 1974. augusztusa./ Az atomreaktorok a SKODA Művekben készültek. Az acéltartályok átmérője 3,5 méter, magassága pedig 23 méter, a falvastagság 15 centiméter. A reaktor központi része az aktív zóna; itt folyik a nukleáris energiatermelés. Az aktív zóna töltete 42 tonna fémurán reaktoronként. A maghasadáson alapuló láncreakció szabályozását, és ezzel együtt a teljesítmény változtatását, valamint az esetleges gyors leállítást a reaktor belsejében mozgatható bórtartalmú rudak biztosítják. Az atomerőmű létesítése ugrásszerű fejlődésnek indította Paks városát. Jelen A paksi atomerőmű a jól képzett szakembereket tartja elsődleges és legfontosabb erőforrásának. Feladataikat lelkiismeretesen teljesítve ők folyamatosan hozzájárulnak a kiemelkedő eredményekhez. Az erőmű Oktató Központja a dolgozók alapés szintentartó képzését biztosítja. A PARt. a városban műszaki szakközépiskolát tart fenn, és Energetikai Főiskolát működtet a Budapesti Műjaki Egyetemmel együttműködve. Az atomerőmű iBR' blokkjának villamos teljesítőképessége 1860 Megawatt, ami hazánk villamosenergia-termelésének 40%-át fedezi. Ezt a kitűnő eredményt a biztonsági követelmények legmesszebbmenő betartásával lehet elérni, valamint a világviszonylatban is magas teljesítmény-kihasználási tényezővel, mely alapján mind a négy blokk az első 25 között van a világon. Az automatikus reaktorleállások száma 1993-tól szinte nulla. Az atomerőmű működésének hozzájárulása a természetes háttérsugárzáshoz egy év alatt a természetesnek csupán egyetlen órányi mennyisége. 1998-ban a paksi atomerőműben előállított villamos energia ára 4,71 Ft kilowattóránként, ami a szénhidrogén-bázisú erőművek 7,35 Ft-jának mindösszesen kb. 60%-a, nem is beszélve a szénalapú erőművek önköltségéről, ami 10,33 Ft/kWh. Néhány közvélemény-kutatási adat: - a megkérdezettek 67%-a igen, 28%-a nem tartja helyesnek, hogy Pakson atomerőmű működik; - a biztonsági előírások 72% szerint meglehető-