Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-11 / 14. szám

^ SZEKSZÁRDI 1999. április 11. VASARNAP 5 Ipari parkunk lesz... - Nem lehet eldönteni, hogy miért a jelenlegi terület az Ipari park. Az viszont biztos, hogy ma már az Agroker nélkül nem valószínű, hogy létrehozható az Ipari Park. A szükséges tízhektárnyi területből héthektárnyi az Agrokeré. Április 17-ig újra be kell adni a pályázatot. A hiánypótlásra visszaadott pályázat most kiegészült a szükséges megállapodásokkal, így gyakorlatilag, nincs akadálya a pályázat elfogadásának. Ami azonban furcsa, hogy ugyanaz utasította vissza a pályázatot, aki annak idején elfogadta a csomagot. Mindenesetre van három évünk arra, hogy elinduljon az Ipari Park. - Mennyire volt megnyugtató mindaz, amit a vizsgálat feltárt? -Tiszta víz van a pohárban, s ez a lényeg. Most már csinálni kell, és le kell zárni a múltat, és senkiben nem maradhat tüske. Az Ipari Park eddig megközelítőleg 5 millió forintjában van az önkormányzatnak. A most meglévő területek és szerződések alkalmasak a beindulásra és ezek tovább bővíthetőek. Várhatóan a következő betelepedő vállalkozók már itt akarnak működni. Ráadásul a várható infrastruktúrafejlesztés után vonzó lehet a terület. A jelenleg elnyerhető pályázat most 120 milliót hozhat. iKG A közgyűlés decemberi ülésén hozta létre azt a bizottságot, melynek feladata a Szekszárdi Ipari Park létrehozásának és eddigi működésének tisztázása. A testület a vártnál vékonyabb Vizsgálati dossziéja a márciusi közgyűlésen került a képviselők elé. Az öttagú bizottság, - Ács Rezső, dr. Bálás András, Módos István, dr. Vadas Ferenc és Németh Zoltán - által készített dokumentum legfontosabb gondolata így hangzik: „a rendelkezésre álló adatok alapján törvény és jogsértés nem állapítható meg". Rezső - Miért tartott ennyi ideig a vizsgálat? - Sajnos rendkívül kevés írásos anyagot találtunk - mondja a bizottság vezetője, Ács Rezső. Ezért sok személyes meghallgatásra volt szükség. Ám •

: három év távlatából sok szubjektív elemet tartalmaztak. Milyen rendszer szerint dolgozott a bizottság? - Azt már az elején eldöntöttük, hogy kizárólag tényfeltárást végzünk a meglévő dokumentumok alapján. Ennek megfelelően semmilyen feltételezésbe nem voltunk hajlandóak belemenni. Készítettünk egy kronológiát. Ennek mentén ha volt kérdésünk és homályos pontok adódtak megpróbáltunk utána járni. - Hol voltak a sötét pontok? ' - A legkevesebb dokumentumot a szindikátus ügyeiben találtuk, annak ellenére, hogy hetente tanácskoztak. A szindikátusi szerződésben foglaltak szerint például mindhárom fél aláírása szükséges a döntésekhez. Ennek ellenére számos iraton csak két aláírás van. Hogy miért, nem tudni, hiszen hiányoznak az ülések jegyzőkönyvei. - Milyen megállapításokat tettek? A Békéltető Testület eljárása A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megyei igazgatója, dr. Varga Tibor a február 26-i lap•

'mban többek között röviI érintette a nyugat-európai mintára létrehozott, úgynevezett békéltető testületek eljárását is. Tudni kell, hogy ezek a gazdasági kamarák mellett, de nem azok intézményeiként működnek. Eljárásukról röviden a következőket kell tudni. A testület fogyasztói jogvitákban jár el. Ennek a fogalomnak a lényege formailag mindig az, hogy cég (ide értve az egyéni vállalkozót is! ) áll jogvitában olyan szerződéses partnerével, aki a végső felhasználó, s ez a felhasználás kívül esik szakmai vagy gazdasági tevékenysége körén. A jogvita tárgya lehet az áru és szolgáltatás minősége, biztonságossága, valamint a szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vita. Fontos kivétel, hogy a testület nem járhat el olyan ügyekben, amelyekre jogszabály más hatóság hatáskörét állapította meg. ( ilyen jogszabály jelenleg a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978.(111.11.) BkM rendelet - melyet minden üzletben kötelező kifüggeszteni - vagy a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló, még hatályos 16/1976(VI.4) MT. rendelet, valamint a tartós fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségéről szóló jogszabályok, mert ott az érdekelt hatóságok, minőségvizsgáló szervek nevesítve szerepelnek.) Az eddigiekből következik, hogy a testület eljárása nem valamely eddigi jogi eszköz helyett, hanem a " paletta színesítéseként " ezek mellett került bevezetésre. Magyarul: azokban az ügyekben, ahol más hatóság hiányában csak bírósághoz fordulhatott a fogyasztó, most a saját választása szerint előbb megkísérelheti a „békéltetést." Ez mindig a fogyasztó saját döntésétől függ, ezért eljárásjogilag az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a hatáskör hiányában a testület áttehet ügyet más hatósághoz, viszont „áttétellel" nem kaphat ügyet, mert semmilyen más hatóság nem dönthet a fogyasztó helyett! Azt is szokták mondani, hogy a testület egy alternatív jogrendező fórum, s ez találó is. Az eljárás során létrejöhet egyezség a felek között, ez lenne a legfontosabb, de ennek hiányában a testület hozhat érdemi döntést, vagy tehet úgynevezett ajánlást. (Ez utóbbit akkor, ha a gazdálkodó előre közli, hogy az érdemi döntésnek nem fogja magát alávetni.) A bírói út azonban továbbra is nyitva marad a felek előtt. Az eljárást a testület elnökénél lehet kezdeményezni, 1 000,- Ft -os eljárási díj megfizetése mellett. Előfeltétel, hogy a fogyasztó bizonyíthatóan (írásban) megkísérelte panaszügye rendezését a gazdálkodó szervnél, további előfeltétel, hogy az eladóval, szolgáltatóval létrejött jogviszonyt igazolni is tudja (szerződés, számla). dr. Tóth Tivadar Tm-i Kereskedelmi és Iparkamara Vékony dosszié