Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-03-21 / 11. szám

8 S SZEKSZÁRDI VASAItWI' 1999. március 21. HOGY VAGY SZEKSZÁRD? __ liMMHHHHM N mmmmm Városi egészségtérkép I. Ma már a fejlődő egészségügyi kultúrának, a különböző tudományoknak köszönhetően egyre pontosabban lehet tudni, hogy milyen diagnózist állapít meg a háziorvos, ha különféle betegségek tüneteivel jelentkezünk a rendelésen, egyre pontosabban lehet tudni, milyen pirulák hozhatnak gyógyulást. De mitől egészséges ma egy város, s ha nem az, vajon mi baja lehet? A tünetek miről árulkodnak, van- e rá jó recept, s ami a legfontosabb, vajon ki vagy mi gyógyíthatja meg? Ha az utóbbi kérdés komolyságát kissé feledtetni szeretném, akkor azt válaszolnám a megismert adatok tükrében, hogy a város „gyógyításában", illetve egészségének megőrzésében illetékes mindenekelőtt: „dr. Városi Lakosság", „dr. Tolna Megyei ÁNTSZ", és vele szoros együttműködésben, „dr. Városi Önkormányzat és intézményei". Remélem, bocsánatos bűnnek tekintik a kéretlenül adományozott doktorátust, de talán így tehető a leginkább érzékletessé az a felismerés, miszerint ki - ki lehetőségei szerint „orvosa" lehet Szekszárdnak. Mielőtt a város jelenlegi közegészségügyi állapotáról képet adnának a szakemberek, fontos megemlítenünk, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Szükségletkommunikáció - programra kiírt pályázata alapján 1996 - ban elkészült Szekszárd város Egészségterve. A pályázatot Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata nyújtotta be és a program szakmai irányítására, Dr. Kis Máriát, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetének megbízott igazgatóját (1996) kérte fel, akit sorozatunk első fejezetében az egészségterv céljairól, sorsáról kérdezünk. .Szívügy' - Ezt az egészségtervet néhány évvel már megelőzte egy gondolat: bekapcsolódni a Magyarországi Egészséges Városok mozgalmába. Ennek feltétele volt, hogy elkészüljön egy egészségügyi helyzetfelmérés, az ügyek viteléhez megtörténjen a bizottságok felállítása, a szükséges költségek biztosítása. A környező településeken - Pécs, Paks, Dunaújváros - már elindultak egészségprogramok, amelyhez úgy gondoltam, jó lenne, ha Szekszárd is csatlakozna. Többször megkerestem ez ügyben az akkori tanácsot, de nem így történt. Korántsem jelenti azt, hogy aki ebbe a mozgalomba bekapcsolódik, az már holnaptól egészséges, de egy jelentős lépés a megoldások felé: megvizsgálni, mi az ami fájhat a városnak, mit, hogyan lehetne orvosolni, annál is inkább, mivel Szekszárd vonatkozásában ilyen egészségügyi helyzetfelmérés még nem történt - tudtuk meg dr. Kis Máriától. „Mi fáj?" Bennünket itt lakókat az érint a leginkább, hogy milyen a vizünk, milyen az orvosi ellátás, megoldódik - e valaha a szeméttelep, a szennyvízelvezetés kérdése, megfelelő - e az iskolahálózatunk, milyenek a szolgáltatásaink, a közbiztonságunk... - folytatja a doktornő. Az egészségterv célja az volt, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek a város lakóinak egészségét befolyásolják, megismerje a lakosság véleményét saját és környezete egészségéről, majd ennek megtörténte után rámutasson azokra a hiányosságokra, amelyek a szükséges változtatások sarokpontjait képezhetik - derül ki a városi egészségterv „forgatókönyvéből". Mindezt egy tervszerű formába öntve - mélyinterjúk a város vezetőivel, képviselőivel, szakembereivel, önkormányzati határozatok elemzése - valósította meg az akkori lelkes szakértői csapat a környezet-egészségügy, az oktatás, a közbiztonság és közlekedés, a lakosság egészségi állapotának, illetve szociális helyzetének felmérésével. A lakosság tájékoztatása, bevonása a programokba, csapatok, bizottságok alakítása a problémák javítására, prevenciós tevékenységre. Egy mozgalom indukálása, amely az emberek öntevékenységére is épít, saját környezetük javítására ösztönöz... Szép és magasztos elképzelések, amelyek nagyon nehezen megfoghatóak, nehezen kivitelezhetőek, amelyekhez elsősorban az emberek életmódjában kellene változásnak bekövetkeznie. Ezek sosem voltak igazán népszerű dolgok, hiszen többlet kiadással járnak. Mindezt egy konkrét akcióprogram kidolgozása követte volna - egyéb hasznos ötletek felkarolása, a kampányok mellett egy tájékoztató kiadvány szerkesztése, amelyet minden szekszárdi polgár a kezébe vehetett volna... „Lassan gyógyuló sebek" - Ha az élet - és a rendelkezésre álló költségvetés - nem írja át a forgatókönyvet, talán kézzelfoghatóbb eredményeket érünk el. Akkor mi, úgy gondoltuk - mivel a felmérés nemcsak az egészségügyet érinti -, hogy nem az ÁNTSZ - nek kellene e mögött állnia, hanem a legilletékesebb „hatóságnak", a városi önkormányzatnak, aki a leginkább felelős azért, hogyan érzik magukat az emberel^pi városban...s nem utolsósorban azért, mert a legsokszínűbben irányíthatja, befolyásolhatja a tervek megvalósulását, s ezen keresztül természetesen a lakosság szemléletét. Úgy érzem, hogy az önkormányzat csupán lelkiekben támogatta a tervet, további lépéseket nem tett, pedig meggyőződésem, hogy a városi vezetésnek az egyik legnagyobb ereje abban rejlik, ha a úgymond' a városlakók pulzusán tartja a kezét... A tervezett költségek sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - állapítja meg dr. Kis Mária. Az eredeti program megvalósításához 25 millió forintot igényeltünk, s ennek csupán a töredéke, ötszázezer forint érkezett, amely a helyzetfelmérés elkészítésére volt elegendő. Természetesen itt egy olyan dologról beszélünk, amely nem új keletű, hiszen a világon mindenütt régóta küzdenek valamilyen módon az egészséges környezetért^^ környezetvédő magatartás megvalósulásáé^ amely az egyik legtöbb erőfeszítést kívánó célkitűzés. Viszont folyamatosan gondozni kellett volna az elkészült tervet, amely egy mozgalmat indíthatott volna el, később magával vonzott volna más érdekcsoportokat, akik érdemesnek látják ennek támogatását mindannyiunk érdekében...Sajnos, ez az egészségterv úgy érzem, valahol a kudarcaim közé tartozik, nagyon egyedül maradtam, nem tudtuk támogatók nélkül tovább vinni... „Térképrészlet: anno 1996" Az 1996 évi adatok szerint Szekszárd közlekedési helyzetében a városközpontban található mellék - útvonalakon szabálytalanul várakozó és ezáltal torlódást okozó járművek, illetve gazdáik is „kezelésre" szorulnak, hiszen ha nagy a torlódás, fokozódik a vezetők ingerültsége, így megnövekedhetnek a baleseti statisztikák. A városon belüli megfelelő forgalomszervezés, a megállító táblák helyes.