Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-28 / 8. szám

1999. február 28. f SZEKSZÁRDI VASARNAP 11 T T Tr^ocT i^xj /Sxmr A. l^UijrvJol lsJv\JiNllv/\ Testvérvárosunk magyar nyelvű könyvkiadása Öröm kézbe venni minden olyan kiadványt, amely híradás a lugosi ma­gyarság kulturális közéletéről. Ezek sorában legutóbbi a Lugosi krónika, 14 szerző műveinek válogatott kiadá­sa. Grauer János Előszava kínálja a kötetet a Szombati Szabó István Iro­dalmi Kör alakulásának 25. évfordu­lója alkalmából. A hely- és kultúrtör­téneti eseményeket feltáró fejezetre utalva, adatokkal mutatja be a század eleji 34,7%-os magyarság 10,9%-ra csökkenésének következményeit • foson. Sorait mégis reménykedve ja, kedvező jeleket látva a nemzeti önazonosság megőrzésére. A művelődéstörténeti fejezetet Bakk Miklós-Király Rozália: Ncgy évszázad magyar írásbeliség, oktatás és művelődés Lúgoson c. helytörténe­ti tanulmánya nyitja. Utalnak IV. Béla 1242-ben kiadott egyik rendeletére, melyben az előforduló Lúgos névtől napjainkig futó dolgozat rangos ösz­szcfoglalása és folytatása is Iványi István történeti monográfiájának (Szabadka, 1907). Példák bizonyítják a kultúrát gazdagító többnyelvűség előnyeit, és a nyolc évtizedes nemze­ti kisebbségi lét okozta nehézségeket. Szekszárdiak számára külön érdekes lehet a két város történetének néhány hasonlósága. Pl. a németeket lúgosra telepítő Florimund Mcrcy tábornok ­Tolna megyei birtokai révén - a mi vi­(^pünkre is honosított német földmű­veseket és iparosokat a XVIII. szá­zadban. Közösen fontos dátum 1779; ekkor lett megyeszékhely mindkét te­lepülés. De sok azonosság van a civil szervezetek történetében is. Udvardy László: Jegyzetek Lúgos Gimnázium és színház a L Századfordulón zenei múltjáról az egyházi zenétől a már 1810-ben alakult első lugosi kóruson át az 1970-es évekig tárgyalja a zene­kultúra hagyományait, köztük Liszt Ferenc-emlékeiket is. Gergely Kálmán: Adatok a lugosi magyar színjátszás történetéből cím­mel a helyi gimnázium tanulóinak 1843-ban tartott első színpadi szerep­lésétől ad áttekintést az öt éve Szek­szárdon is bemutatkozó amatőr szín­játszásról. Reisz György: Képzőművészet Lúgoson, a rövid összefoglalás né­hány szereplőjével szekszárdiak is ta­lálkozhattak a Művészetek Házában rendezett lugosi tárlatkor. Virág Vencel: Fejezetek a lugosi sport történetéből címmel elsősorban az országos hírű birkózásról és a sportág kiemelkedő egyéniségeiről ad képet. A krónika második fejezetében Fü­löp Lídia és Virág Vencel Huszonöt év - Egy irodalmi kör krónikája olvas­ható. Az 1972-ben József Attila nevé­vel alakult, majd 1990-ben mai nevé­re változó kör irigylésre méltóan gaz­dag eseménytörténete csak felnagyít­ja egy hasonló célú szekszárdi társa­ság hiányát. A háromszázat meghala­dó esemény szereplői között találjuk lúgos magyarságának reprezentánsa­it, a Szekszárdon ismert Fülöp Lídia, Király Rozália, Bakk Miklós, Higyed István, Király Zoltán, Simon István, Tamáskó Pctcr Pál és mások nevét is. A krónikát záró harmadik fejezet az irodalmi kör kilenc tagjának írásait adja közre. Bakk Miklós, Grauer Já­nos, Higyed István és Udvardy Lász­ló prózája az érdeklődés tág határait jelzi, a politológusi gondolatoktól a szépírói érdeklődésen át az egyház­történeti írásig. Végül Fülöp Lídia, Hominet Kutas Etelka, Higyed János, Király Zoltán és Szondi György ver­sei találhatók a kötetben, többnyire a helyhez kötődő gondolatokkal. A Lugosi krónika bemutatása al­kalmat kínál arra, hogy a kör elnöke és a szerkesztő-szerző munkásságáról külön is szóljunk. Fülöp Lídia elmúlt évekbeli kötetei eljutottak Szekszárdra is. Találkozá­sunkkor a nyolcadik évtizedét járó te­vékeny szerző ajándékozott meg Az én utcám című verseskötetével. írása­iból képek, hangulatok színei köszön­nek gazdagon az olvasóra. Bega-parti kavicsok című könyve gyennekkori emlékeket sorol színesen, a krónikás hitelességével. A Tenyérnyi napfény a szerző Marokkói úti élményeit tartal­mazza. (Mindhárom kötet az Editura „Dacia Európa Nova" Lugoj­kiadásában jelent meg Lúgoson, 1997-1998-ban.) Bakk Miklósnak az általánosítás igényű tudományos elméleti munkás­ság irányába mutató írásai mind na­gyobb figyelmet érdemelnek. Itt és most csak utalás szerűen, de feltétle­nül említeni kell Bibó Istvánnak A kelet-európai kisállamok nyomo/vsá­ga című tanulmányához írt Bibó, avagy a válság önismerete elemző gondolatokat (Nagyvárad, 1997). Ha­sonlóan fontos írásokat találni a Ma­gyar kisebbség című nemzetpolitikai szemlében {A romániai emberi jogo­kat védő egyesület kisebbségi kon­cepciója; Románia és Közép-Európa - két kiegyezés), melyekről szóló vé­leménycsere kiváló alkalom lehetne a szerzővel való újbóli találkozásra Szekszárdon. (LUGOSI KRÓNIKA - Szerkesz­tette Bakk Miklós. Kiadja a lugosi Szombati Szabó István Irodalmi Kör. „Helikon" Banat s. a. Temesvár; 1998, 160 oldal.) Kaczián János Ódon derű 20. Farsangi dalnokverseny 71884/ Nem tudom, ki hogyan van vele, de mintha a régmúltból korunk felé halad­va egyre zárkózottabbak lennének az emberek, egyre kevésbé törekednének ar­ra, hogy mókás és oldott formában lépjenek föl valamilyen közös mulatságon. Hajdanában persze nem így volt, s ennek hű tanúja a Szekszárd Vidéke egyko­ron közzétett hirdetése. „A Szekszárdi Dalárda által 1884. február hó 24-én az uradalmi vendéglő tánctermében adatik: A vartyogi nagy dalnokverseny. Farsangi bohózat 12 kép­letben. Szövegét alkalmazta Gyalog huszár /Kacziány Géza/. Zenéjét részben szerkesztette, részben szerzette Huber Károly, az Országos Dalárszövetség kar­nagya. Személyek: A vartyogi uralkodó: gróf Molnár János úr. Bűbájos neje, a grófné: Dr. Hangéi Ignácné úrnő. Alföldi Mihály halászlegény: Borzsák Endre úr. Kraxelhuber Tóbiás, pressburgi háziúr: Dr. Stciner Lajos úr. Dimitrulu Ma­maliga, román atyafi: Ifj. Stockinger János úr. Borovicska Janó, nyitrai földbir­tokos: Kenézy Csatár úr. Salamucci Macaroni, nápolyi lantos: Schőner István úr. A karénekek a Szekszárdi Dalárda többi tagjai által adatnak elő... Történeti színhelye: ott, ahol színre kerül. Előforduló képletek: 1. A dalnokok harsogó díszbevonulása. 2. A vartyogi gróf üdvözlő éneke a vartyogi kastély tág termé­ben. Öröminduló. 3. Alföldi Mihály könyvfacsaró dalai. 4. Kraxelhuber Tóbiás páratlan cultur tana. 5. Dimitrulu Mamaliga országhódító zengése. Borovicska Janó zenészeti panaszai. 7. Salamucci Macaroni zengzetes érzelgései. Ajury bölcs ítélethozatala. 9. A vartyogi gróf buzdító dicsbeszéde. 10. A bájos grófné kegyelmes díjkiosztása. 11. A dicső dalnokok örömrivalgásai. 12. A dalnokok ünnepélyes és általános díszkivonulása. Előadás után tánc..." A Wagnert hazánban megszerettető Huber bizonyára nem sorozta fő művei közé a gróf, állatorvosné, református lelkész és mások által előadott darabot, de ők kiválóan szórakoztatták - egymást. Lanius Excubitor

Next

/
Thumbnails
Contents