Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-28 / 8. szám

1999. február 21. r SZEKSZÁRDI VASARNAP 121 vet vagy kerettanterveket fognak bevezetni. Ehhez azonban módo­sítani kell a jelenlegi közoktatási törvényt, amely (már) nem tartal­mazza a kerettanterv fogalmát. A törvény értelmében a NAT-ot há­romévenként felül kell vizsgálni. Ennek során tartalmi változtatá­sok is szükségesek, elsősorban az idegennyelv-oktatás és az infor­matika területén. A kormányzat a 8+4-es iskola­szerkezetet szeretné megerősíteni - ennek megfelelően a NAT sza­bályozását vélhetően kiterjesztik az iskolai oktatás mind a 12 évfo­lyamára. Összefoglalva tehát a nemzeti alaptanterv tekintetében jelentős módosításokra lehet szá­mítani a jövőben. ja a biológiát, a kémiát, a fizikát és a földrajzot is, hagyományos megnevezéssel élve) igen nehéz megfelelni a tantervi követelmé­nyeknek, és az, hogy kevés óra jut ezekre a tárgyakra, feszítetté teszi az oktatás tempóját. — Az újonnan létrehozott mű­veltségterületekhez szükséges taneszközök beszerzése nehézsé­get okoz. A tankönyvek sem iga­zodhattak még ehhez a felosztás­hoz. Az életvitel műveltségterü­lethez sincs például tankönyv, és a technikatanárok nem mindig tudják ezt a hiányt tökéletesen pótolni. — A pluszórák, amelyeknek a felhasználásáról az iskolák ma­guk dönthetnek, nagyon haszno­sak. Viszonylag sok helyen kell az eredeti óraszámot bővíteni ah­Az alaptanterv az átjárhatóságot szeretné biztosítani... ITT A NAT, p HOL A NAT?! Vélemények és megállapítások a NAT-ról. Szabóné Kiss Erzsébet, az V. Számú Általános Iskola igazgató­ja: — A NAT némi szabadságot engedélyez az iskoláknak és a ta­nároknak. Örülünk annak, hogy végre gyermekeket taníthatunk, nem pusztán tankönyveket. — A bevezetésre kerülő 7. év­folyamos alaptanterv szerint, bár viszonylag sok ismétlés jellemzi, esetleg gyorsabban juthatunk el valahová, kérdés, hogy ez jó-e. — Az elsősöknél nincs fenn­akadás, náluk ugyanis az eddigi­ektől való eltérés nem túl nagy. A hetedikeseknél azonban adódtak problémák, mégpedig az óra­számokkal. A természetismeret­nél például (ami magában foglal­A kormányzat a 8+4-es iskolarendszert szeretné megerősíteni hoz, hogy a kívánt szintet biztosí­tani tudjuk. így például az idegen nyelveknél, az anyanyelv és iro­dalomnál, a matematikánál és a testnevelésnél. — A kerettanterv bevezetésére szükség lenne. Örülünk ugyan a szabadságnak, melyet a NAT biz­tosít, valamilyen minimális mér­tékű szabályozásra mégis szükség lenne ahhoz, hogy megfelelően tudjuk oktatni a gyermekeket. Úgy gondolom, hogy ez a lépés elkerülhetetlen lesz. — A NAT alkalmazása, különö­sen a 7. évfolyamon, kissé elha­markodottnak látszik számomra. Az alaptanterv viszonylag közel áll a tanárokhoz, de egyelőre csak részben tudjuk magunkénak val­lani. — Most még hiányzik a minő­ségbiztosítás alapját képező el­lenőrzés, az értékelés. Csak így lehetne pótolni azokat a hiányos­ságokat, amelyek minden új in­tézkedés esetén adódhatnak. Je­lenleg tele vagyunk kérdőjelek­kel, és ezeket mindenképpen meg kell válaszolni, lehetőleg minél előbb. Kovácsné Kaszás Beatrix pszi­chológus, a Szekszárd Városi Ne­velési Tanácsadó vezetője: — A NAT az óraszám és a tan­anyag radikális csökkenését ígéri, ami nagyon is dicséretes, de kér­dés, hogy mennyire fog megvaló­sulni. Az általános iskolákra a túl­terheltség jellemző, és így a meg­tanult anyag nem rögzül a gyere­kekben. A tanulás három fázisból áll: az új ismeret közléséből, a gyakorlásból, és a gyakorlás ré­vén való elsajátításból. Az oktatá­si rendszerből viszont hiányzik a gyakorlás fázisa, mert a diákokra felesleges információs többletet zúdítanak. Ha a látható óraszám­csökkenés mellett a NAT a tan­anyag csökkentését is megvalósí­taná, a bevésés szakasza is megje­lenne az iskolákban, és az oktatás végre eredményes lehetne. Jelen­leg ez nem tapasztalható, így azonban egyelőre semmit sem csináltak azzal, hogy bevezették a nemzeti alaptantervet. — Szintén örvendetes az az ér­tékközvetítő szerep, melyet az oktatási kormányzat a NAT segít­ségével szeretne biztosítani az is­kolákban. Ezáltal ugyanis a neve­lő funkció, az érték- és normaát­adás az iskola szerepe lenne. Ma még ez sem látszik megvalósulni. — Tehát a tananyag szerkezete és mennyisége kellene, hogy vál­tozzon, mert a jelenlegi oktatási szerkezet az az ok, amely miatt a gyerekek nagy része pszichés za­varokat szenved iskolás korában. — A legfőbb cél a differenciált, egyénre szóló oktatás megvalósí­tása lenne. Erre az intézményes lehetőségeket még nem igazán ta­lálták meg, és gyakorlatilag lehe­tetlen is megtalálni. — A NAT eddig csupán formá­lis változásokat okozott, de fél éve vezették csak be - ennyi idő eltelte után az alaptanterv értéke­it, minőségét még nem lehet meg­állapítani, vagy arról érdemben nyilatkozni. -kp­Az iskoláknak saját pedagógiai programot és helyi tantervet kell készíteniük

Next

/
Thumbnails
Contents