Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-01-25 / 1. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1998. JANUÁR 25. 8 Pápai engedéllyel házasodott 150 éve, 1848. január 18án született a bonyhádi Perczel família egyik legkiemelkedőbb személyisége Perczel Dezső. A szekszárdi születés oka, hogy apja, Perczel Béla 1845-től az akkor létrehozott központi (később szekszárdi) járás főszolgabírója volt, tehát a megyeszékhelyen lakott feleségével Boronkay Elvirával. Az apa politikai karrieije (alispán, országgyűlési képviselő, házelnök, miniszter, curiai elnök, főrendházi tag), addig a családban soha el nem ért magasságba szárnyalt. Ehhez hasonló csúcsra emelkedett, miként a következőkben olvashatjuk, Perczel Dezső életpályája. Mint a családból számosan, ő is jogi tanulmányokat folytatott. A kiváló eredménnyel elvégzett egyetem után ügyvédi vizsgát tett. Joggyakornokként Baranya vármegye szolgálatába állt. A pályakezdésben valószínűleg szerepe lehetett annak, hogy 1867-1887 között Baranya vármegye főispánja nagybátyja, Perczel Miklós volt. A közigazgatási szamárlétra legalacsonyabb fokán tb. aljegyzőként kezdte, majd hamarosan első aljegyzőként folytatta. 1871-ben már visszatért a család ősi fészkébe, Bonyhádra, ahol a Völgységi járás szolgabírójaként dolgozott. Közvetlen egyénisége, következetesen határozott magatartása, felkészültsége egyaránt eredményezhette, hogy 29 évesen a vármegyei önkormányzat első számú tisztviselőjének, alispánnak választották. Népszerűségéhez feltehetően a jól csengő Perczel néven kívül apja és rokonai tekintélye is hozzájárulhatott. Perczel Dezső Perczel Dezső négy évtizedes közéleti működésében hű társra talált Perczel Júliában, Perczel Mór tábornok lányában. Mivel első unokatestvérek voltak, házasságkötésükre csak a legmagasabb egyházi engedély, a pápai jóváhagyás megérkezése után, 1878.ban kerülhetett sor. E frigyből született 6 gyermekük közül a legismertebb Béla IV. lett, aki a megyét fő- és alispánként, képviselőként egyaránt szolgálta. Neve a Hűséggel a Hazáért mozgalom elindításával szintén összeforrt. Perczel Dezsőt 10 éven keresztül megerősítették alispáni tisztségében, ez rátermettségét mutatja. Számos érdeme közül kiemelhetjük fáradhatatlan munkálkodását, amelyet a vármegye közlekedésének fejlesztése érdekében folytatott. Egyik fő szorgalmazója volt a Budapest-Pécs közötti - Tolna vármegyét középen átszelő vasútvonal kiépítésének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Szekszárdot Rétszilassal összekötő helyi érdekű szárnyvonal kialakításában. Ezzel sikerült Szekszárdot bekapcsolni az ország vasúti vérkeringésébe. 1887-ben a megye két országgyűlési választókerülete kérte fel képviselőjelöltnek. A pincehelyivel szemben a bonyhádi jelöltséget fogadta el. Képviselőként a Szabadelvű Párt mellett kötelezte el magát. Vonzó egyéniségével, komoly felkészültségével tekintélyt szerzett a kormánypárt soraiban. Az 1887-1892 közötti ciklusban a közigazgatási bizottság tagja és titkára, amely a vármegyei közigazgatási reformjavaslat előadójának választotta. Szinte funkcióhalmozóként ellátta a kérvényi és az egyik bíráló bizottsági elnöki feladatkört is. A képviselőház Bánffy Dezső mellett másodelnökké választotta. 1894. április l-jén Kossuth Lajos temetésén ő vezette a képviselőház tagjait. 1894. június 9-ém Hieronimy belügyminiszter államtitkárnak kérte fel, de nem fogadta el. templom a belaci kastélyhoz. Vagyis néhány ugrás vagy lépés..." Miniszterré kinevezését követően a bonyhádi választókerületben 1551 szavazatot szerezve előzte meg a 751 voksot elérő báró Kaas Tibort. Az egy évvel későbbi választáson dr. Preyer Hugó és Balogh Lajos együtt sem veszélyeztette mandátumát. 1557 szavazattal ismét képviselő lett. Hivatali működése alatt a szabadelvű egyházpolitika és a polgári házasságkötés bevezetését szorgalmazta. Ő Amikor 1895. január 15-én a Bánffy-kormány belügyminisztere lett, a Tolnavármegye büszkén emlékeztetett 1892. február 28-i cikkére, amelyben megjósolta Perczel Dezső miniszterségét: „...Magyarország egyik legkiválóbb alakjaként szerepel a törvényhozásban... a Szabadelvű Párt tekintélyei, oszlopos tagjai közé tartozik, akitől a miniszteri szék olyan közelségben van, mint a kakasdi volt a polgári anyakönyvezés bevezetéséhez szükséges törvények formulázója. Minisztersége alatt készült el a közigazgatási reformjavaslat tervezete. Perczel Dezső terjesztette a képviselőház elé a közigazgatási bíróság felállítását előíró törvényjavaslatot is. Amikor országos teendői miatt lemondott megyei tisztségeiről, a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlésén 1895. március 29-én r (1848-1913)