Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-12-06 / 26. szám

1998. december 06. • SZEKSZÁRDI VASARNAP Megyei Igazgatói Konferencia Önállósuló tantestületek közös kérdésekkel A tavalyi tanévben az oktatási intézmények elkészítették saját pedagó­giai programjukat, amelyeket Szekszárdon kivétel nélkül el is fogadtak. A NAT bevezetésével, a programok elindulásával egy sor új kérdés me­rült fel úgy a pedagógusok, mint a szülők számára. A közelmúltban lezaj­lott Megyei Igazgatói Konferencia éppen azért aktuálisabb volt, mint va­laha az intézményvezetők számára. A megyei találkozó idei központi té­mája az ellenőrzés és a hatékonyság, eredményesség mérhetősége volt. Palotás Zoltán, a Pedagógiai Intézet igazgatója szerint azért is kerülhetett idén fókuszba ez a kérdéskör, mert az utóbbi években a programok elké­szítése némileg háttérbe szorította ezt a nagyon is fontos problémát. Az oktatásügy felől fújdogáló új szelekkel olyan kifejezések jelentek meg, amelyek ínég a pedagógus számára is rejtenek magukban némi idegen csengést. A konferencia előadói olyan intézményi eljárásokkal ismertet­ték meg részleteiben a jelenle-1 vöket, mint az iskola belső és • j külső, illetve fenntartói ellenőr­zése. Disputa folyt arról is, | hogy miképpen mérhető egy in­tézmény hatékonysága, mérhe­tő-e, s ha igen, miképp? Az I igazgatók mindegyike egyetér­tett abban: a kapott autonómia mellett igenis figyelmet kell fordítaniuk az iskola elért teljesítményeire. Ami persze nem jelenti azt, hogy a folyamatos kontrolitól várható a hatékonyság. Ahogy azt egy elő­adó szellemesen megjegyezte: a tehén sem attól hízik, hogy mérik. N.M. Nemzeti stresszállapot uralkodik évszázadok óta A statisztikai adatok szerint az össz halálo­zás 58%-a a szív és keringési megbetegedések számlájára írható. A legveszélyeztetettebb • osztály a 30 - 60 év közötti. Dr.Papp La­szívsebész professzor a pécsi szívsebészeti klinika igazgatója szerint téves az a nézet, hogy a stressz az elsőszámú okozója a bajnak, hiszen önmagában ez - mármint a stressz ­nem lenne ártalmas, ha levezetődik. Ám mi nem tudjuk a helyes megoldásokat. Dr. Papp Lajos: Nagy baj, hogy maga a szak­ma is leegyszerűsíti a problémákat, pedig nin­csenek kitűntetett okozói a betegségeknek. A köztudatban a dohányzás, a zsíros ételek, a ge­netikai öröklés és a stressz állnak. Nézzük a stresszt. Mert ugye ismert a pozitív stresszes ál­lapot - gondoljunk a versenyzőkre - csak éppen ott mindez a mozgással levezetődik. A napi élet­ben a stresszes állapotig nap mint nap eljutunk, csak éppen nem vezetjük le. Vagy nézzük a ko­leszterin problémáját. Vannak nálunk szegé­nyebb országok, ahol több zsíros, nehéz ételre futja csak az embereknek, mégsem ilyen a ma­f halálozási arány. A megoldás a több mozgás. Magyarországon közel 3 millióan nem tehe­meg, hogy olyan étrendet vezessenek ami védi az egészségüket. Nekik kell elmagyarázni, hogy nem baj a töpörtyű meg a szalonna, csak tessék hozzá eleget mozogni. - Az egészségügy nagy pénzeket fordít a pre­vencióra. Amit Ön elmondott nem pénzkérdés. - Nem. Valóban a megelőzésnek ez a formája nem pénzkérdés. Van egy másik probléma is, amihez megoldása szintén nem kíván befekte­tést és megítélésem szerint ez lenne az igazi pre­venció. Évszázadokra visszamenőleg tanulmányoz­tam a szerveket pusztító betegségek okait. A kü­lönböző fajta kórok kialakulásának körülményei között hasonlóságok vannak. Az elmúlt 1000 esztendő alatt folyamatosan egy nemzeti stresszhelyzet alakult ki, mely a nemzet eltűné­sének gondolata köré csoportosítható. Tessék csak végiggondolni a törököket, az osztrákokat, oroszokat. Most pedig az amerikanizálódással nem tudunk mit kezdeni. Mások a magyar kul­turális gyökerek, mások a genetikailag kódolt értékrendek. A fogyasztói társadalom érték­szemléletével nem tudunk mit kezdeni. Ha visz­szatérnénk a szeretetre és egymás segítésére, mint értékteremtésre, megoldódnának a stressz­helyzetek. Ez a prevenció. - Ezt az értékrend váltást pici korban kell ki­alakítani és megszilárdítása társadalmi szinten sokáig tart. - így van. De ha nem kezdjük el, egyre komo­' lyabb lesz a baj, és egyre távolabb kerülünk a megoldástól. A cél az, hogy ne betegedjen meg senki. Az a tapasztalatom, hogy akit betolnak a műtőbe és egyszer szembetalálja magát a halál­lal, tudatosul benne, hogy nem folytatható azaz életfonna amit addig élt. Ha túléli, megváltozik, és a család, barátok, a jó bor előrébbvaló lesz számára, mint az új autó vagy az újabb gép a vállalkozásban. Én a magam részéről akkor len­nék elégedett, ha a jövőben nem a szíveket kéne vágnom, hanem a lelkeket kéne ápolnom, mert akkor már jó úton haladnánk. IKG Esély Az ünnepek közeledtével előtérbe kerülnek a hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között élő emberek. Szervezetek, magánszemélyek azon fá­radoznak, hogy a rászorulóknak is meghitt legyen az ünnep. Ez mind szép dolog, ők azonban nemcsak karácsonykor szorulnak segítségre, hanem az év többi napján is. Ilyenkor vajon ki segít? Az első intézmény ahová az egyén vagy a család fordulhat ha bajba ke­rül: a Családsegítő Központ. A szakember szerint az utolsó is. A központ képzett szociális munkás stábbal várja a hozzájuk fordulókat. Senki ne szégyellje, ha egyedül nem bol­dogul és ne érezze, hogy megbé­lyegzett lesz , ha szakember segít­ségét kéri. A Családsegítő Központ nem szelektál problémák és klien­sek között. Az intézmény tevékeny­ségi köre széles, bárki fordulhat hozzájuk. Vannak akik nem boldo­gulnak egy nyomtatvány kitöltésével, vagy egy hivatalos levél megírásá­val. Mások súlyos krízishelyzet, családi gondok miatt keresik fel a szoci­ális munkásokat. A szociális szférán belül a Családsegítő Központ a megfelelő kapcso­lathálózattal rendelkezik, így a társintézményekkel hatékonyan végezhe­tő a segítő tevékenység. Az intézményt felkereshetik adományozók is. Használható állapotban lévő ruhák, háztartási gépek, bútorok, babakocsik megkönnyíthetik a rászorultak mindennapjait. Közhely, de a mai világban semmi sem biztos. Soha nem tudhatjuk, hogy mikor szorulunk mások támogatására. Jó tudni, hogy van egy intéz­mény, amely azért működik, hogy másokon segítsen. A Családsegítő Központ munkatársai nem „csodatévő angyalok", de sokszor az is hasz­nos, ha valaki ránk figyel és meghallgat bennünket. A szekszárdi Családsegítő Központ, a Vörösmarty M. u. 5.sz. alatt található. Tel: 319-031, 319-218 S.V.Z. i I

Next

/
Thumbnails
Contents