Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)
1998-11-29 / 25. szám
1998. NOVEMBER 29. F SZEKSZÁRDI YVSAISWI* 7 Otthon, édes otthon PAD van! Van új Padja a városnak, amelyet ha tárgyiasult formaként kezelnénk, úgy tűnne elő, mint ódon liget lélekpihente-tő tartozéka, amelyen megpihenni lehet, melankolikusan kissé elmere-rengeni, s talán egy percnyi örökkévalóságig túllebegni időn és tereken. Az irodalmi és művészeti folyóirat tematikus válogatása. Baka István 50. lenne születésnapján általa, róla, érte hozzá, mondhatni, a hűség jegyében tárulkozik az olvasó elé. Dicső Zsolt, Gulya István és Jankovics Zoltán igényes, jó! áttekinthető, céltudatos szerkesztése jegyzi a lapot, amelynek külön értéke, hogy vizául-esztétikai szempontból is ^felemel és elgondolkodtat Susanna Zakner postaművészeti ^ílkotás-sorozata. Dinnyés József Baka István: Székelyek cimű megzenésített versének kottája érinti meg először az olvasót, majd egy 1992-ben, Gacsályi József Baka Istvánnal a könyvtárban folytatott - beszélge-tés első közlését ismerhetjük meg, benne a költői „működés" mozgatórugóit, a költészet mégis-célját a talpon maradási realitások ellenében és a "nem csak kenyérrel él az ember re-ményében. Ugyan e szerző Előszó című írásában, Baka-versek ko-szorújában nagyon világosan leszögezi: „Ma már tudjuk, s az idő múlásával egyre szilárdabban megbizonyosodhatunk arról, hogy irodalmunk olyan alakja élt mellettünk, akinek jelentősége sok-kai nagyobb annál, mint amennyit a fizikai múlandóság közelképe megvilágítani enged. Az értékelő és elemző munkát tehát el kell kezdeni arról a poézisról, amely magas minőségi és etikai mér-cét állít a századvég és a jövendő magyar írói elé." Árpás Károly és Varga Magdolna kettős tükörben című tanulmány-kötete nyitja e sort, amely a költő életművét átfogóan taglaló első kiadvány, s amelyet a megyei könyvtár adott ki szegedi iro-dalomtörténészek tollából. Árpás Károly egyik, itt is közölt elemzésének címe: „Gyalogostörténetek, melyeknek egyik fősz-1~ ercplője Baka István,! 'il^l mW% »1É B1 alias Sztyepan Sztye- ft ^HjgW^Éj^nnJ^ panovics Pehotnij." §& A folyóirat további I lapjain a költőként egyre A erőteljesebb vonulatot Kj^L rajzoló Dicső Zsolt, a li J^ v ipiM klasszikus líraiságú BMI CJtfl Gacsályi József, vala-1 jrJaHlH mint Fenes Tibor, fc^ Jankovics Zoltán és HÉtr^a^ M Puskás Tibor versei ^^HHBk következnek. Nem ma- H^HHBk. ÉH rad ki a világirodalom ^Hlj^^H. sem. Yeats és Löwenthal BBDfeÉrBT |jH versei is az ^ utód Baka raSP ^j Az irodalmi lap szép kezdeményezése a felbukkanó tehetségek bemutatása. Most itt van ifj.Bakó László két verse is. S ki tudja, egyszer... Az Új Dunatáj mellett úgy is jó kézbe venni a lapot, hogy no lám, az „álmos" kisvárosban két irodalmi folyóirat is képes megjelenni és életben maradni. Németh Judit ZITA SZALON Eredeti esküvői modelek és kiegészítők (decemberben foglaláskor 10% kedvezmény) Szekszárd, Tinódi u. 9. SÉD PATAKON Nyitva: 10-18 óráig Tel.: 74/312-759. Átépítették a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekotthonát Sokan élnek köztünk, akik intézetben nőttek fel, ők tudják csak igazán, milyen is volt „intézetis" gyereknek lenni, aztán tizennyolc évesen kikerülni az utcára, többnyire rossz emlékekkel és némi kis pénzzel a zsebében. Azt, hogy az intézeti rendszer rossz, régen, nagyon régen tudjuk, ám a változás szele még csak most kezd fújdogálni. Néhány éve elkezdődött egy kedvező folyamat a gyermekvédelemben, elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, a GYIVI, mint fogalom, megszűnt létezni. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatként működik tovább. A honatyák kötelezővé tették minden önkormányzattal rendelkező településen Gyermekjóléti Szolgálatok működését és megkezdődött a kis létszámú, családias otthonok felé való tendálás a nagy, hideg intézetek helyett. Ennek a folyamatnak a része volt a szekszárdi gyermekotthon átalakítása is. Molnár Mónika, az otthon vezetője elmondta: terveik szerint - amennyiben a közgyűlés is egyetért velük- az intézmény leválik a Szakszolgálattól és megpróbál önálló, kis létszámú otthonként ^íűködni, maximum 36 gyermek nevelésére vállalkozva. Az átépítés egyértemííen a lakók kedve szerint történt: ahonnan lehetett, az ablakokról lekerültek a rácsok, a kollégiumra hasonlító szobákból nappalikat és hálószobákat alakítottak ki, a konyha sem maradt a régi. Az otthon ünnepélyes átadása nem csak építészeti oldaláról volt korszakalkotó: a változások az egykori merev házirendet is utolérték. A gyerekek főzhetnek, kedvükre magnózhatnak szobájukban, ami pontosan úgy néz ki, mint egy családi ház gyerekszobája, egy családi házé, ahol gyerekek élnek a szüleikkel. N. M. V
