Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-29 / 25. szám

6 r SZEKSZÁRDI VASARNAP 1998. NOVEMBER 29. KULCSSZÓ A PRESZTÍZS Ez év végéig a vendéglátó egységeknek- meghatározott kritériumok alapján- kategóriába kell sorolniuk önmagukat. A magasabb osztályok bizony jelentős ráfordításokat követelnek az üzemeltetőktől. Szigorítás van a berendezés, a belsőépítészet, a dolgozók szakmai felkészültsége, de az idegen nyelvismeret tekintetében is. Januártól azokon, akik 1. osztályúnak minősítik magukat, egyenrangú szolgáltatást kell tudni nyújtaniuk adott esetben egy római vagy müncheni vendéglátóhellyel. A rendeletalkotók elsősorban azt várják, hogy az utóbbi években már-már hírhedté vált magyar vendéglátás területén normalizálódjék a helyzet, s ezzel párhuzamosan a betérő vendég pontosan tudja, mire is számíthat, ha egy adag borjú bécsire vágyik. Herbert János a Gemenc Szálló üzletvezetője: Emlékszem azokra az időkre, amikor hasonló rendszer működött. Óriási előny az, ha a vendég tisztában van azzal, ha belép a vendéglátóhelyre mire számíthat. Az is igaz, hogy a magasabb kategóriák elérése érdekében meghozott beruházások megtérülése nagyon hosszú idő, de meggyőződésem, hogy erre szükség van. Főleg úgy, ha a szolgáltatás színvonalkülönbsége megjelenhet az árlapon is. Főgleinné Angler Kinga Gilde Söröző üzletvezetője elsősorban presztízskérdésnek tartja a besorolást. Az is kérdés- teszi hozzá a szakember- valóban ösztönzi-e vendéglátósokat a magasabb osztály. Ennek- megítélése szerint- csak presztízs jelentősége van. Úgy véli, ma jobban jár az üzlet, amelyik az alacsonyabb besorolást választja, és szolgáltatásaival többet nyújt, mintha egy magasabb osztályba sorolt helyen elmarad a szolgáltatás az elvárhatótól. Az előbbi esetben a vendég jó szájízzel távozik és várhatóan visszatér, míg az utóbbiban nem valószínű, hogy törzsvendég válik belőle. Nem is beszélve arról -teszi hozzá az üzletvezető-, hogy az ellenőrző szervek vizsgálatainak hatására az önmagát túlértékelők előbb-utóbb visszaminősülhetnek, s ez is presztízsveszteség. Keszthelyi Szabolcsné a Szász Söröző tulajdonosa a szakma egés^ számára előnyös rendelkezésként minősítette a jogszabál™ Tapasztalata szerint egy magasabb osztályú egység dolgozói másképpen fogadják a vendéget, jobban motiválódnak az önképzésre, s ez az adott hely színvonalát is emeli. A* szakértők véleménye szerint a harmad és másod osztály közötti átjárhatóság csak olyan szinten megterhelő, amelyet néhány esztendő alatt teljesíteni tud egy jó étterem. így várhatóan ezek az osztályba sorolási szintek jelentik majd a vendéglátóhelyek jelentős részében az indulási mércét. iKG A SZEKSZÁRDI KAMARAZENEKAR hangversenye Nem kis büszkeség töltheti el az együttest, hogy immár a 2. CD lemeze készült el. Ennek műsorát ünnepélyes keretek között mutatták be a november 20.-i hangversenyükön: Albrechtsberger osztrák zeneszerző a 18.sz. végén a Stefensdóm kar-nagyának egy hárfaversenyét játszották első számként. Műsorra tűzése kuriózumnak számit, hiszen a szerző műveinek egy kis töredéke jelent meg nyomtatásban. Ezt követően ugyancsak a bécsi klasszicizmust képviselő Dittersdorf egy kevéssé jelentős művének tétele került bemutatásra. Érdekes, hogy az együttes művészeti vezetőjének különös affinitása van a kis-mesterek műveihez. Senki nem vitatja, hogy nekik óriási jelentőségük van egy-egy zenetörténeti stílus kialakításában. Ők beszélnek konvencializmus-ban, közhelyekben, tőlük halljuk a sablont. A zseni ritkább tünemény. E sorok szubjektív írója akkor lelkesedett be, mikor felhangzott Mozart: Serenata notturna-ja és vele a lélek felragyogásai, az érzelmek fellobogásai, az egyre változó mennyei színjáték világának kitörései, aminek reflektor fénye mélyen világit be az emberi lélek világába. Én azért becsülöm nagyra ezt a zenekart, mert ők ezt is tudják. Rátalálnak a zseni élő eleven hangjára és tónusban, technikában szinte hangot váltanak meggyőző tolmácsolói az igazi költészetnek. Ilyenkor nemcsak a szürkék hegedűsei. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a műsort záró Haydn Esz-dur trombitaversenye is. A zenekar és a fiatal, nagyon tehetséges szólista Hepp Attila azonosult a Haydn-i zene karakteres témáival és csillogtatták a művet magától értetődő, természetes, vonzó, játékos előadásban. A változatos Műsorú koncert nagy sikert aratott, amelyhez nem kis mér-tékben vezető szerepet játszott a lelkes tagokból álló zenekar és a kiváló szólisták: mint Kovács Dénes, Kocsis Andrea, Autné Fuchs Márta, Tóth István és nem utolsó sorban a kitűnő nevelő, szervező, betanító művészeti vezető Földesi Lajos. „ , „ Hűsek Rezső Letelt a bemutatkozás éve Szekszárdon időben létrehozták a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tavaly elfogadott Gyermekvédelmi Törvény kimondja, hogy minden önkormányzattal rendelkező település köteles Gyermekjóléti Szolgálatot létrehozni és működtetni. A törvényt már egy éve elfogadták, a Szolgálatok száma azonban nem teljes, országosan 70%-os a lefedettség. Az országos tapasztalatok levetíthetőek Tolna megyére is: a városokban javarészt már működnek a gye^ mekvédelemre szakosodott intézmények, a gond a kiseb™ településeken jelentkezik. Falvakban, községekben költségtakarékos módon a helyi védőnő vagy pedagógus egy személyben látja el a "gyermekjólétis" teendőit is, ami egyrészt túlterheltséget okoz. Másrészt a két munkakört üdvös lenne szétválasztani, a feladatok mássága miatt és nem utolsó sorban a törvényi kötelezettségek nyomására. Szekszárd minden tekintetben szerencsés helyzetben van: megfelelő végzettségű szakemberek végzik munkájukat, amely más Szolgálatokkal ellentétben- nem jelent számukra újdonságot. 1997 óta a Családvédelmi Központ néhány munkatársa a 2-es és az 5-ös Általános Iskolában illetve a 2-es óvodai körzetben dolgozik, mint az iskolai- óvodai szociális munkacsoport tagja. A Gyermekvédelmi Törvény elfogadása után e csoport vált ki a Családsegítő központból és bővült aztán Gyermekjóléti Szolgálattá. Az eltelt egy esztendő jobbára a bemutatkozás jegyében telt, mindamellett, hogy ez idáig már 800 ügyfél gondjain is igyekeztek segíteni. A héten szervezett szakmai napokon az eltelt időszak tapasztalatait összegezték: Tolácziné Varga Zsuzsanna a Szolgálat vezetője továbbra is alapelveiket tartja iránymutatónak: elsődleges a megelőzés, a már bajban lévő gyerekek családban való tartása, minden olyan segítségnyújtási forma megragadása, amely igyekszik meggátolni a családok széthullását, a gyerekek intézetbe kerülését. N.M.