Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-22 / 24. szám

1998. NOVEMBER 22. SZEKSZÁRDI 15 Bölcsesség az ejtőernyőzésről „Zuhanás közben megilletődöttséget érzek, felülről minden szép, csend vesz körül, olyan mintha átölelném a földet." (Tóth Z.) Férfiakról, nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala Vendégem a Gemenc presszóban Tóth Zoltán, a Bezerédj Pál Altalános Iskola matematika-fi^ka szakos tanára, aki ejtőernyős, hőlégballonos, hegymászó, könnyűbúvár, s ha a é

elyzet úgy kívánja testőr, bizInsági őr. - Nemrégiben tért haza Portugáliából, tavasszal - már másodszor - Angliában járt. Ezek a tanulmányutak tanári hivatásához kapcsolódnak... - Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban meghirdetett pályázatok közül a Szókratész Alapítvány egyikét a „tanulmányi látogatás" projectet megnyerve utazhattam ezekbe az országokba. „Elsősorban nevelni kell" - Ön nem egy szokványos általános iskolában tanít, ahol a tanmenet sem szokványos, sőt a tanár-tanuló kapcsolat sem... - A túlkoros gyerekek, akik szociális helyzetük, érzelmi magatartászavar, s sok más motiváció miatt kerültek ebbe az iskolába, valóban más ta^^ítási menetet kívánnak. A legtöbb is^Walában a direkt oktatási módszerek érvényesülnek, ebben az iskolában elsősorban nem tanítani, hanem nevelni kell. Legtöbbjük csonka családban nőtt fel, nagy a szeretetigényük, a tanárban a szülőt, a példaképet keresik. Ez nagy felelősséget ró rám és tanártársaimra, amelynek legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint próbálunk megfelelni. - A pedagóguspálya egyébként is az elhivatottak, az elkötelezettek pályája, önökre ez többszörösen is érvényes. Kapnak-e segítséget ehlwz a munkához, külföldi útjai során milyen tapasztalatokat szerzett? - Angliában az oktatás és az egészségügy szorosan kapcsolódik egymáshoz. A gyermekeknél már kicsi korukban felkutatják a rendellenességeket akár született fejlődési, akár a környezet hatására keletkezett, s ennek megfelelően irányítják az iskolatípus kiválasztásában a szülőket. A cél: a gyerek minél előbb megfelelő iskolába kerüljön, s onnan a legrövidebb időn belül a rendes iskolába. Nyilvánvaló, hogy ezzel a módszerrel nagy sikereket lehet elérni. Ami a mi iskolánk segítését illeti, a Megyei Önkormányzat Művelődési Bizottságának voltak ígéretei, s ezek maradtak is. Sok segítségre lenne szükség, amely sokszor nem is pénz kérdése - megfelelő tantermek, a gyerekek foglalkoztatásához szükséges helyiségek. Sokszor az az érzésünk, miután egy kisebb réteg érdekelt ebben az oktatásban, elfelejtődtünk, s sajnos a fejlett országokhoz képest nem veszik észre a döntéshozók ennek az iskolának a társadalmi fontosságát. - A nehéz körülmények ellenére komoly sikereket könyvelhetnek el... - Osztályfőnök is vagyok, így a gyerekek további sorsa többszörösen is érdekel. A legutóbbi osztályomból a 15 végzős közül 7-nek sikerült szakmunkás bizonyítványt szerezni. Vadászrepülőből ejtőernyő - Műszaki tanárképző szakon szerzett diplomát, ami „irányította" nemcsak pályáját, hanem megszámlálhatatlan hobbiját is... - Gyermekkorom óta vadászrepülő szerettem volna lenni. Nagy trauma volt, amikor 17 éves koromban kiderült, hogy színtévesztő vagyok. Azután a főiskola elején egy vitorlázó repülő tanulótársam elhívott edzésre. A reptér másik végén ejtőernyősök gyakoroltak, s örömmel vettem, hogy náluk nem számít, hogy színvak vagyok. - Emlékszik még az első ugrásra? - Soha nem felejthető dátum és érzés, az az ugrás a mai napig bennem él. - Aztán nemcsak ugrott, hanem oktatott, szervezett is. - Az 1980-as évek elején kezdtem toborozni az érdeklődőket az őcsényi repülőtérre, ahol 1985-re újjáéledt az ejtőernyős élet. Kerestük a régiók társaságát, ami olyan jól sikerült, hogy már volt veterántalálkozó is. - Egy pillanatban úgy tűnt, soha sem fog többé ugrani... - Beugró ejtőernyős lettem 1989ben, ami azt jelenti, hogy az új és a javított ernyőket próbáltam ki, illetve ellenőriztem. Egy új ernyő kipróbálásakor ért a baleset, tizenöt méter magasból zuhantam. Mindenemet összetörtem. A gyógyulásban sokat segített a futás, s közben - ha véletlenül nem gyógyulnék meg - hőlégballon-pilóta lettem. Azóta újra ugrok és repülök is. - Ejtőernyőzés, hölégballonozás! Aki nem ismeri a sportot, annak gyomorszorítást okoz már a gondolat is. On hogy éli meg, egyáltalán megfogalmazható érzések ezek? - Nehezen, s bizonyára mindenkinek más-más élményt nyújtanak. Jómagam valamiféle megilletődöttséget érzek, felülről minden szép, csend vesz körül, olyan, mintha átölelhetném a földet. Nincs két egyforma ugrás, mindegyiknek megvan a maga élménye, szépsége. Sikerélményt ad, s ösztönzést arra, hogy újra meg kell, meg tudom csinálni. Röviden: roppant összetett érzés, rövid ideig tart, s mégis rengeteg minden belesűrűsödik. Heti könyvajánlat Dr. Kálmán Zsófia: Bánatkő (Sérült gyermek a családban) Nehéz batyut cipelnek, bánatkővel kirakott úton járnak azok a szülők, akik sérült gyermekeket nevelnek. A batyu súlyát növelik: a tájékozatlanság, információ- és tudáshiány kövei is. E terheket szeretné valamelyest csökkenteni ez a könyv. (50-es melletti könyvpavilon) „Zuhanás, hegymászás, búvárkodás" - Jó dolog leliet, ha valakit annyi minden érdekel, mint önt. Mégis a nap 24 órából áll, hogy fér bele még a hegymászás, a könnyűbúvárkodás is? - Ezekbe ejtőernyős barátaimon keresztül keveredtem bele. Kedvtelésszerűen művelem, ritkán van alkalmam, s időm rájuk. Azokat a munkákat azonban, amelyek hegymászó technikát igényelnek, szívesen végzem, hiszen az értük kapott pénzt az ejtőernyőzésre tudom használni. - S akkor még a testőrködésről nem is beszélt! - Jelentkeztem egy nemzetközi testőrtanfolyamra, amelyet elvégezve nemzetközi középfokú minősítést szereztem. Biztonsági őrként is dolgoztam, s miután a munkaadóim külföldiek voltak, szerencsésen tudtam kamatoztatni angol nyelvtudásomat, ami egyébként a repülés nemzetközi nyelve is. - Rengeteg szellemi és fizikai eneigiát követel hivatása és hobbijai egyaránt. Beszélgetésünkből kiderült, hogy ön vegetáriánus. Előnyt, hátrányt jelent-e ez? - Olvastam egy könyvet, ami egy tanfolyam elvégzésére ösztönzött. Akupunktúrát, reflexmasszázst tanultam, s dr. Oláh Andorral való beszélgetésem után döntöttem a vegetáriánusság mellett. Ennek már több éve. Egészséges vagyok, maximális a teherbírásom, köszönöm jól vagyok. - Ezek szerint, ha lehetne sem kívánna semmit? - Természetesen kívánságai mindig vannak az embernek. Szeretnek sokáig tanítani, mert szeretem a tanítványaimat, s felelősséget érzek irántuk. Szeretném, ha mások is ezt éreznék, mondjuk olyanok, akik abban tudnának segíteni, hogy ne csak elméletben taníthassuk azokat a tantárgyakat, amelyeknek a gyakorlati tanításához nincsenek meg a feltételek. Szeretnék még sokáig és sokat repülni, másokkal is megismertetni ennek a sportnak a szépségét. Végül szerelném, ha a magánéletem olyan kiegyensúlyozott és boldog maradna, amilyen most. - Tisztelt tanár úr! Kívánom, hogy minden kívánsága teljesüljön, s az ön kívánságaival együtt valamennyi tanítványáé is, akár az iskolapadban, akár a levegőben oktatja őket. ÉG&tölhéte&l rmimál^wíi