Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)
1998-11-22 / 24. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1998. NOVEMBER 22. Kalász János a kupával és a vándorscrleggcl Az OTSH kitüntette a Il-es iskolát A szekszárdi II. Számú Altalános Iskola a tanulóifjúság testi nevelésének sikeres megszervezéséért, illetve az iskola csapatának az 1997/'98-as tanévi diákolimpián elért győzelméért „A diáksportért" elismerő oklevelet kapta. Matókné Misóczki Mária, az intézmény vezetője és Kalász János testnevelő tanár az Országos Testnevelési és Sporthivatal megbízott elnökétől vehette át a kitüntetést Budapesten. Az igazgatónő elmondta, hosszú évek kemény munkájának gyümölcse a labdarúgók által kivívott siker, ezért kiemelten büszkék erre az elismerésre. Hozzátette, számára külön öröm, hogy a diákolimpián győztes csapat tagjai nemcsak a sportban, hanem a tanulásban is kiváló eredményt produkáltak. Természetesen az iskola vezetője sem vitatta, hogy a siker nagyrészt az edzőnek köszönhető. Kalász János, aki labdarúgóként került Szekszárdra, éppen idén 20 éve, hogy utánpótlás-neveléssel foglalkozik. Keze alól nem egy élvonalbeli játékos került már ki. Hogy csak két nevet említsek példaként: a Vasasban játszó Szilveszter Ferenc, vagy a válogatott, az Újpestben játszó - Fehér Csaba is a Il-es iskolában rúgta gyermekként a labdát. A jubileumi esztendő, a fáradhatatlan testnevelőnek meghozta azt a sikert, amelyhez hasonlót utoljára 1966-ban Szabó Ödön ért el a megyében labdajátékban, az l-es iskolás kosaraslányokkal és amelyért az edző a labdarúgásban elért legmagasabb kitüntetését vehette át. - F. V. Márton-napi boráldás újdonsült Vincellér Klub-tagokkal Nemcsak a szőlőt, a piacot is művelni kell * Jelképes napot, november 11-ét választotta Ferenc Vilmos, a klub elnöke a megalakuláshoz: Márton napja nemcsak a várható időjárásnak megfelelően változó szegycsontú lúdról és számos népi hiedelemről híres, hanem a bor, méghozzá az új bor ünnepe is. Ferenc Vilmos néhány évvel ezelőtt tanfolyamot szervezett borászok számára, igen nagy sikerrel. Két év alatt négyszáz termelő járta ki a vincellériskolát, s mivel sok egyéb ok miatt e népszerű kezdeményezés megrekedt, a klubnak valóban aktualitása van. Az alakuló ülésre jött is mindenki, aki borász: kis- és nagytermelő, hobbikertész egyaránt. Több mint száz Szekszárd és környéki szőlőműves gyűlt össze és hozta el saját termésű borát, hogy kitegye a közkóstolásnak. Merthogy a „klubszabályok" ismertetése után megízlelték egymás idei újborál. Az ünnepélyes megalakulás tetőfoka volt a vasárnapi Márton-napi újborünnep. A néhány éve felélesztett hagyomány borvidékhez méltó ünnepség volt. Az ökumenikus istentisztelet után a hozott újbor áldásban részesült, később pedig az Alisca borrend új tagokat fogadott magába. A Vincellér Klub több kíván lenni egyszerű klubnál: A havi rendszerességgel történő összejövetelek fontos szakmai fórumként fognak működni, kötetlen, beszélgetős formában. Havonkénti találkozásaikon egy pohár kadarka, vagy különleges barrique mellett megemlékeznek a hó borünnepéről, koccintanak Orbán és György napján, de ami a fő: megválasztják a hónap borát. Az elnök fontosnak tartja, hogy időnként felkérje más borvidékek szakembereit is, hogy tapasztalataikkal bővítsék a hazai tudást, de egymástóU^ sokat tanulhatnak a tago^ Összefogtak hát a szekszárdi történelmi borvidék termelői, hogy tovább mélyítsék az évszázados hagyományokat, tökéletesítsék tudományukat. Összefogásra márpedig szükség is volt, hiszen a jó bort termelőknek se szeri, se száma ezen a vidéken. De mit ér az üzleti életben a minőségi termés, ha nincsen piaca? Márpedig a szekszárdi bor megismertetése a kiparcellázott dombjainkon túl is komoly, nehéz feladat, ami eddig is sok fejtörést okozott vincelléreinknek. Azt, hogy mennyire marketingfogás a Vincellér Klub, s ha az, mennyire jó, idővel lemérhető lesz a termelők, s ha minden jól megy a távolabbi fogyasztók elégedettségével is. ^^ N. M. Egy pohár szekszárdi Lopott holmit nem veszünk! A rendőrségtől bárki kérheti, járjon utána a kiszemelt áru eredetének Ha nagy értéket vásárolunk másodkézből, jogosan fogalmazódik meg bennünk a kérdés: vajon minden rendben van c körülötte, hiszen nagyon sokan megjárták már. Különösen igaz ez a személygépkocsit vásárlókra: ha kiderül, hogy lopott a négykerekű, elkezdődik egy kellemetlen, véget nem érő procedúra, a járművét lefoglalják és várhatunk, amíg a pénzünket visszakapjuk. A rendőrség által körözött tárgyak adatainak nyilvánossá tételéről szóló törvény lehetőséget biztosít a polgároknak arra, hogy vásárlás előtt az illetékes rendőrkapitányságon érdeklődjenek a tárgy „tisztaságáról". Nem kell mást tenni, mint bemenni a kapitányságra, ahol kapnak egy űrlapot, amit kitöltenek - a jármű adataival - és befizetnek egy 1200 forintról szóló csekket. A rendőrség pedig tizenöt napon belül levélben értesíti a kérelmezőt arról, hogy a tárgy - legtöbb esetben autó - szerepel-e a rendőrség körözési listáján. Sok esetben csak egy óránk van megtudni az igazságot - ha vásárban nézünk ki egy autót, rendszerint nem áll rendelkezésünkre tizenöt nap, hogy kiderítsük a valódi tulajdonos kilétét. A rendőrség ebben is rugalmas: kérésre azonnal információval szolgálnak, mire az ügyfél visszatér a postáról a befizetést igazoló szelvénnyel, a kapitányság munkatársa máris adatokat szolgáltat a járműről, vagy bármely más egyedi azonosítóval rendelkező tárgyról. Természetesen ez sem jelent 100%-os biztonságot, ha a jármű még'nem szerepel a rendőrségi nyilvántartásban, még megköthetjük a „rossz" üzletet. Mindenesetre érdemes időt és némi pénzt áldozni, hiszen így kisebb a valószínűsége, hogy lopott holmit vegyünk. N. M. f