Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-02-22 / 3. szám

1998. FEBRUÁR 22. SZEKSZÁRDI 5 Bajor Klára főorvos megszívlelendő tanácsai A bőr nem felejt! A Tolna Megyei Kórház bőr­' gyógyászati osztályának vezető fő­orvosával, dr. Bajor Klárával kéré­semre a testünk felszínét fedő bőr­ről - amely 1,6-1,8 négyzetméter ­beszélgettünk. S nem csak azért, mert a báli szezonban szoláriumo­zunk, s nem csak azért, mert télen „kifáradt" a bőrünk, s nem csak azért, mert közeleg a tavasz, a nyár, a napfény és a napozás. Leginkább azért, mert az ember bőrére mindig figyelni kell. Most vajon mire? Ne használjunk szappant - Ilyenkor a leggyakoribb bőrpa­nasz, amivel nagyon sokan keresik a bőrgyógyászt, a bőr szárazsá­ga, ráadásul viszket. Ez nem is iga­zán betegség, hanem már-már ter­mészetes télvégi állapot a vitamin-, a napfény hiánya miatt és persze, a téli öltözködés rrtiatt kicsit belülied a bőr - kezdte a felsorolást a főor­vos asszony, majd a bőr kiszáradá­sának másik okáról szólt: - A hely­telen mosakodásról van szó, nem pedig a tisztálkodás hiányáról. Pél­dául a szekszárdi kemény víz rend­kívül erősen szárít. Nagyon sokan naponta beülnek a kád vízbe egy­két órára is. Ezt mi bőrgyógyászok helytelennek tartjuk. Álláspontunk szerint zuhanyozni kell, s hetente egyszer, maximum kétszer szabad fürdeni... Azután az sem mindegy, hogy az ember mivel mosdik. Ez is sarkalatos kérdés. Azt szoktam • londani a betegeknek és az egész­Igeseknek, hogy akinek semmi ba­ja a bőrével, az azt használ, amihez kedve van. De szappant ne használ­janak, kivéve a PH 5,5 szappano­kat. Kizárólag a tusfürdőket aján­lom. De akinek a normálisnál szá­razabb a bőre, annak az úgyneve­zett átlagos kozmetikumokat sem javaslom, hanem azt, hogy vásárol­jon a patikában a bőrének megfele­lő gyógykozmetikumot, amelyek között külön kapható a gyermekek számára. - Az emberek foglalkoznak az­zal, hogy milyen a bőrük, s annak megfelelően választanak a tusfür­dők közül? - Az emberek döntő többsége foglalkozik vele, s áldoznak rá. Bár hozzáteszem, hogy ezek a kozmeti­kumok nem túl drágák... Azoknak, akiknek igen száraz a bőrük, azok még a tusfürdőket se használják mindenhova, csak a hajlatokba, másutt tiszta, meleg vízzel mossa le magát. Az ő számukra a testápoló A bőr keresztmetszete tej kevés, nekik hidratáló krémet kell használniuk. Külön kitért dr. Bajor Klára az érzékeny bőrükre, akik feltétlenül kerüljék az illatosított testápoló krémeket, ugyanis szemlátomást emelkedik az illatanyag-érzékeny­ségek száma. Szinte minden máso­dik rátevési próbánál kijön az illat­anyag-érzékenység. Ezek az embe­rek még egy Baba szappant sem használhatnak. - Ebben az a szörnyű, hogy az il­latanyag-érzékenyek egy csomó élelmiszerre is érzékenyek... Egyre több az érzékeny emberek száma, hiszen rengeteg illatosító dolgot, rengeteg vegyszert használunk, amiket a normális szervezet előbb­utóbb megsokallja, nem viseli el, s valamilyen allergiás reakcióval vá­laszol. E fejezet végén a főorvos asszony a hajról, hajmosásról és a korpás fejről szólt. A korábbi, gyakori haj­mosást ellenző álláspont megdőlt, ma már a szakemberek véleménye az, hogy akár naponta megmoshat­juk a hajunkat, s ez nem árt a haj­nak. - Én azt mondom, hogy a sam­pon legyen minél egyszerűbb, vi­szont használjunk a hajtípusnak megfelelő nagyon jó hajbalzsamot, hiszen a haj konzisztenciáját az ad­ja meg. A fejbőr korpásodását egy részt a megfázás is okozhatja, de a fő bű­nös a genetikus hajlam. Megfelelő samponok általában megoldják a problémát, de fontos, hogy ezeket a készítményeket bizonyos időközön­ként váltsuk. A bőrön minden látszik A bőrgyógyász, de még a laikus számára is könnyen észrevehető minden bőrelváltozás. Hiszen a „bőrön minden látszik". Ezért az ember feltételezi, hogy mindenki idejében bőrgyógyászhoz fordul, ha bármit lát a bőrön. Ám dr. Bajor Klára tapasztalata szerint sajnos, ez nem mindig van így. - Feltétlen szakemberhez kell for­dulni, ha valaki festékes anyajegyet talál a bőrén: a halványbarnától a fe­ketéig terjedő színárnyalatokig való elváltozás mind potenciálisan rossz­indulatú lehet. Érdekes módon a bőr szintjében levő, nem kiemelke­dő elváltozásokból lehet a l'estékes­sejtes rák. A nagy, kiemelkedőek jó­részt korral jövő, ártalmatlan sze­mölcsök, bár ezeket is meg kell mu­tatni a bőrgyógyásznak. - Egy alkalommal azt mondta, hogy egy emberen 30-50 anyajegy van általában. Később ezeknek a száma megnő. - így van, még felnőtt korban is jönnek rajtunk ezek a barna fol­tocskák. Hogy a számuk igen meg­szaporodik, sok dolog lehet a hátte­rében, de biztos, hogy a kóros nap­sugárzás, a különféle háttérsugár­zások is bűnösek. Az anyajegyeket figyelni kell. Ha megváltozik az anyajegy nagysága, az átmérője, a széle és a színe, azonnal szakorvos­hoz kell fordulni. Külön kiemelem, hogy akinek eleve 'sok anyajegye van, az fél évente menjen el bőr­gyógyászati kontrollra. Azokat, amelyek irritációnak vannak kitéve - valahol dörzsölődik - megelőzés­képpen el kell távolíttatni. Az hie­delem, hogy ezekhez nem szabad hozzányúlni. Ha az épen van ki­metszve, azzal soha az életben nem lehet probléma. Ám ha állandóan dörzsölődik, kialakulhat belőle az a bizonyos melanóma, azaz a rosszin­dulatú, l'estckes sejtű - a legrosz­szabb indulatú -daganat, ami gyor­san képez áttétet. Óvakodjunk a leégéstől Azon kívül, hogy az ózonréteg el­vékonyodása milyen veszélyeket je­lent a napimádóknak, a napozás önmagában is káros. Igaz, ahogyan azt a főorvosnő is megfogalmazta, a jó levegőre, a napfényre bizonyos mértékben mindenkinek szüksége van, de nem a déli órákban! Ugyan­is leégni nem szabad. A leégés kü­lönösen káros gyermekkorban, hi­szen következtében az átlagosnál több anyajegye alakul ki, s bőrén rosszindulatú daganat kialakulását kezdeményezheti. - A napfény általában nemcsak a festékes sejtes anyajegyeket provo­kálja, hanem minden egyéb bőrtu­mort is - szögezte le dr. Bajor Klá­ra, s megemlítette, hogy naponta keresik fel osztályát olyan idős em­berek, akik életük nagy részét a me­zőn dolgozva töltötték, kitéve a napsütésnek. Úgynevezett bazal­iómájuk, azaz a bőr felső rétegéből kiinduló daganatuk van. - Tehát, hogyan napozzunk? - Csak a reggeli és a késő délutá­ni órákban. Ám akinek sok anyaje­gye van, az abszolúte ne menjen a napra. Az érzékeny bőrűek szintén óvakodjanak a napfénytől. Ok, a nagyon fehér bőrű, kék szemű, szeplős emberek nem is tudnak le­barnulni, mert ők leégnek. A ten­gerparton használjanak fényvédőt, üljenek a napernyő alatt és vegye­nek fel a fürdőruhára trikót. Aki­nek sok anyajegyc van, annak ab­szolúte nem javasoljuk a napot, csak kizárólag az imént említett módon. A szolárium nem véd a nap ellen - A szoláriummal kapcsolatban változnak a nézőpontok. Hol azt mondják, hogy nem okoz dagana­tot, hol azt, hogy igen. Most ott tar­tunk, hogy kimulatottan, nagy sta­tisztikák alapján a túlzott szoláriu­mozás szintén növeli a bőrrák elő­fordulását, tehát mindenképpen karcerogén. Természetesen teljes mértékben senkit nem beszélünk le a szoláriumról, de azt feltétlenül hangsúlyozom, hogy maximum évi kétszer tíz alkalomnál többet ne szoláriumozzon senki. A másik do­log, hogy a szolárium bizonyos kor után - meg egyébként is - erősíti a bőr ráncosodását. S még valami, ami nagyon fontos, egyben új szlo­gen a bőrgyógyászatban: A bőr nem felejt! Ez azt jelenti, hogy amit el­rontottunk fiatal korunkban - na­gyon sok napozás, leégés - az mara­dandó károsodást okoz. Amit szin­tén hangsúlyozni kell: a szolárium nem véd a nap ellen, tehát aki szo­láriumozik, az ugyanúgy leég a ten­gerparton, mintha csak úgy kife­küdne a napra. Sebbel, friss heggel, vagy akár egy frissen kinyomott pattanással tilos a szoláriumozás és napozás, mert a seb bepigmen­tálódik és csúnya marad. De a leg­fontosabb tanácsom a napozással kapcsolatban az, hogy nem szabad leégni! - Főorvos asszonynak olvasóink nevében is köszönjük a sok hasznos tanácsot. V.H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents