Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-15 / 23. szám

1998. NOVEMBER 1. , SZEKSZÁRDI TASARNAP 3 Érdekli? Bemutatjuk! Az 1993-as Cabernet volt a bál bora Lohner Gábor műkőkészítő mester a jelképes stafétabotot Sárosdi Fe­rencnek, a jó hírű szekszárdi borász­nak adta át, s azt kérte, hogy a szőlő­ről és a borról beszélgessünk. Hát, volt miről szót ejtenünk, ráadásul több olyan dologra kérdeztem rá, ami a szakembereknek nem kérdés, ám a borászathoz nem értők szániára jó néhány fortély olyan, mint az újszü­löttnek a viccek... A beszélgetés mene­tét illetően fontos tudni, hogy egyik luL^i pincében, a másik a fölötte lévő ^^^bédlőjében a feleség, Jutka asz­szony társaságában zajlott. Ide tarto­zik, hogy Sárosdiék családi vállalko­zásban művelik a szőlőt, termelik, pa­lackozzák és forgalmazzák a bort. Mindenben Jutka asszony érdemei el­hallgathatadanok! - Jó tíz évvel ezelőtt kezdtünk épít­kezni. Ezzel az öreg téglából épült pincével kezdtünk. Ez a 3,70-szer 18 méteres pince úgymond hagyomá­nyosnak indult, de nyitnia kellett a pi­ac felé. Ugyanis egyre azt tapasztal­tuk, hogy a folyó borok ázsiója egyre jobban csökken. - A borhamisítás miatt? - Kis részben. Inkább a bor kezel­hetősége érdekeben. Egy hordóból ki­fogyasztani a bort nem egészséges, a darabban maradó bor a hátrá­nyara változik... oxidálódik, öregszik, elveszíti a jellegét. - A hordókkal szemben óriási fakkok vannak úgy méter magasan te­li palackokkal. Milyen borokat töltöt­tek beléjük? - Fakkonként más-más fajtát és jó­részt más évjáratot. Rendelkezünk '94-essel, van '95-ös, de a zöme '96-os palackozású. Vannak vörösek: Merlot, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, valamint a Merlot-nak és a Kékfrankosnak van egy cuvée-ja. Az utóbbi azt jelenti, hogy két borból van házasítva. - S ha három, négy fajtát házasíta­nak össze? - Az az ó-vörös, az „ó" az idősebb borokat jelenti. - És a bikavér? Mert bikavér szőlő nincs. - Szekszárd újból megkapta a „bi­kavér" használati jogát, így kezdjük elfelejteni az ó-vöröst. - De szép formájú, kecses ez az üveg. Milyen bor van benne? És mennyibe kerül ez a félliteres üveg? - Kékfrankos-Merlot Rozé van benne. Lényegesen drágább mint a 0,75-ös vagy Euro-üveg. Az ára 75 fo­rint, bele az igényes dugó közel negy­ven forint. - Ezeken a palackokon miért nincs címke? - Majd kerül rájuk, mielőtt eladjuk. De a borokat feltétlenül érlelni kell palackozás után. Akkor kapja meg a palack a bukéját. Egyébként a palac­kozás a bor életében egy kegyetlen fo­lyamat, ahogyan a fejtés sem közöm­bös, hiszen megtöri a bort. Addig nem ajánlatos inni belőle, amíg nem nyer­te vissza a nyugalmi állapotot... Ami­kor a palackokat felhozzuk a pincé­ből, megtisztítjuk, leszűrjük, rátesszük a kapszulát, s csak azután címkézzük, mert a nedvesség árt a papírnak. - Gyakran kerekedik vita abból, hogy a különböző borokat hány fokon a legkellemesebb fogyasztani. - A rozét kell a legjobban lehűteni, 6-8 Celsius-fokon a legkellemesebb. A fehérborokat 10-12, a vörösborokat pedig 16-19 Celsius-fokon fogyaszt­juk. Az említett hőfokokon jelentkez­nek a legoptimálisabban az illat- és az ízanyagok. - Ezután legyen szíves elmondani, hogy az átlagember miként győződjön meg arról, hogy számára a bor finom, szép, bársonyos... Szóval, hogyan kós­toljuk a bort? - Ne nevessen ki, ha úgy fogalma­zok, hogy mindig „fölülről kell indul­ni". A fejünkön a legföljebb levő ér­zékszervünk a szemünk. A pohár bort tehát legelőször a szemünkkel vizsgál­juk. Alapkövetelmény, hogy legyen szép tiszta, ne pedig zavaros. Követ­kezik az orrunk. A bort meg kell illa­tolni, ha kellemes, akkor minden rendben. Ezután az ízlelés jön. Elő­ször egy apró korttyal kiöblíti az em­lfer a száját, majd a következő kis kor­tyot szopogatjuk, megforgatjuk a szánkban. A bor ízeiben bársonyossá­got, lágyságot, finomságot - különbö­ző savak harmóniáját - keresem. - Ezután kortyolgatjuk, iszogatjuk a bort? - Igen. Dc érdemes a kóstolgatás után még valamit megpróbálni. Telje­sen üres szájjal hányat tudunk még nyelni, hogy még mindig érezzük a szánkban a bor ízeit. Ezért mondjuk több nyeletűnek, hosszú nyelctűnek a bort. Egy közepes bornál általában két-három nyelés után már nem érez­zük az ízét. Egy nagyon szép merlot­nál négy-öt után is megvan az íz, egy tokaji íze hat-nyolc-kilenc nyelés után is megmarad a szánkban. - Az éttermekben is megkóstoltat-, ják a bort azzal, aki megrendelte. - Azért egy jobb helyen nem így kezdődik.. A pincér az asztalnál bont­ja ki a palackot, s a kihúzott dugót megmutatja a bort rendelőnek. Ugyanis a dugó végén kell lenni annyi illatanyagnak, hogy azt érezze az em­ber. A dugó kapcsán megjegyzem, hogy a vendéglátóhelyek általában nincsenek ellátva jó dugóhúzókkal, il­letve igen fontos a dugó minősége. - Sárosdi úr szekszárdi? - Már annak érzem magamat, de valójában bölcskei származású va­gyok, 14 évesen Palánkra kerültem, s a Csapó Dániel Szakközépiskola álta­lános szakán végeztem. Mohácson szereztem meg a technikusi minősí­tést, amiből nekem három van: általá­nos növénytermesztési, gépész és ál­lattenyésztő. 1973-ban a Garay téesz­ben helyezkedtem el. Akkor már is­mertük egymást a feleségemmel. - Hány gyermekük van? - Két fiú. Az idősebb 23 éves és dol­gozik, a fiatalabb főiskolára jár és dol­gozik a családi vállalkozásban. O an­golul is tanul, úgyhogy én is beiratkoz­tam angolra, mert egyre jobban ér­zem, hogy szükség van az idegen nyelvtudásra. A téeszek egyesülését követően az Aranyfürtben dolgoztam gépesítési ágazatvezetőként. - Korábban említette, hogy 1975 óta lakik Szekszárdon, először a fele­sége szüleinél, majd egy szövetkezeti lakásban, s tizenegy-két éve építkez­tek. Mióta van szőlőjük? - 1975 óta. Ahogy összeházasod­tunk, vettünk egy kis földet és szőlőt telepítettünk, s csak a nyolcvanas évek végén lehetett bővíteni a terüle­tet. - Ön milyen bort fogyaszt? És na­ponta mennyit ajánlatos inni? - Nem vagyok borissza ember. Rozé bort szoktam inni, pontosabban ízlelgetni étkezés - főként vacsora ­után. Valóban egy-egy pohár bornak megvan az élettani hatása a jelenlegi kutatások szerint. Persze nem valami­féle lőrét, hanem finom bort ajánlatos inni főként étkezés után, megfelelőt a fogyasztott ételhez. Tapasztalatom szerint az emberek nagyobb része azért iszik, hogy ártson. Úgy vélik ­igen helytelenül -, hogy az italozás menekülést jelent a problémák elől..., hogy ne kelljen gondolkodniuk. - Borászként az ön neve fogalom. Ennek ellenére csak nyolc éve méret­teti meg magát, azaz azóta vesz részt versenyen. - Eleinte valóban nem vittem a bo­raimat borversenyekre. Később, ami­kor sokan vásároltak tőlünk, s ragasz­kodtak a mi borainkhoz, akkor meg­próbálkoztunk. A történelmi borvidé­ki és a megyei borversenyeken szép eredményeket érünk cl... Annyit hoz­záfűzök, hogy aki szekszárdi, s bort termel, az adjon magára annyit, hogy minőségi bora legyen. E téren jelen­tős előrelépést tapasztalok, még a nagyüzemek részéről is. - Nagyon szerény! Úgyhogy kérem, mondja el, a „bál borát" című történe­tet. - Budapestre hívták meg az ország borászai közül a kiválasztottakat. Igen elegáns helyre mentünk vacsorázni. Közben borversenyt is tartottak. A borokat nem palackban, hanem kan­csóban hozták. És képzelje el, az 1993-as Cabernet borom a bál bora lelt. Ide tartozik, hogy még én magam sem ismertem meg, sőt, mint kiderült, a szavazatomat a konkurens borra ad­tam le. - Látom, hogy Nagyszakácsiban ki­rályi adománylevelet kapott. - Az országos főzőverseny mellett országos borversenyt is rendeztek, s ott adományozták a nemesi rangot. - Ehhez is gratulálok, ahogy a szá­mos sikeréhez. És megkérdem, hogy ki következzen ezeken a hasábokon legközelebb? - Dr. Schmauzer József, urológus főorvos, akinek nagy tisztelője vagyok orvosi tudása és emberi tisztessége okán. V. Horváth Mária

Next

/
Thumbnails
Contents