Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-01 / 21. szám

1998. NOVEMBER 13. SZEKSZÁRDI 15 P#STA BÁNK Postabank és Takarékpéirjár Rt. tm, \ i' i' I ^J ' l v acíctos Budapest Kft. @MFB DSfc m •S8H PAKSI ATOMERŐMŰ Rt ^oPAr^ Intézmények a Ferropatent-Szekszárd vonzásában Az „ötös" legendáriuma Ha egyszer majd arról esik szó: hol ringatták a legújabbkori szekszárdi ké­zilabdázás bölcsőjét, akkor az V. Sz. Al­talános Iskola egyszerűen kihagyhatat­lan. Mert a nyolcvanas évek végének kaotikus időszakában, amikor végve­szélybe került a felnőtt szekszárdi női kézilabdázás, vele együtt a valamiféle jövőbeni kibontakozást elősegítő után­pótlás-nevelés, akkor itt egyfajta sport­ági lámpásként valamiféle miniműhely­nuMkn alakult ki, aminek a későbbi fej­It^BRyck ismeretében rendkívül nagy értéke lett. Mind az NB I-be jutást segí­tendő, mind az ottani utánpótlás-köve­telményeknek megfelelendő. Igen, az ötös suli, amely hivatalosan nem sport­orientált intézmény, de tekintettel az is­kola sportot respektáló, azt nem lebe­csülő, sőt (!)... vezetésének, pedagógus­kollektívájának szemléletére, az ebből majdnem magától értetődően kialakí­tott sportos vertikumra, szóval az isko­lasportnak valóban remek otthona az iskola. - Jómagam és kollégáim azt valljuk, hogy a mozgásban ügyesnek tűnő gye­rekek negyediktől nyolcadikig több sportágba is bekapcsolódjanak. Részint azért, mert az iskolai alapküldetésünk is ezt kívánja, az élsport utánpótlás­nevelést senki nem írja elő nekünk kö­telező feladatként. Másrészt pedig azt valljuk, hogy a magunk eszközeivel a városi sportpalettán létező és nem léte­ző élsportot is akkor segítjük igazából, ha a sportágválasztását, szakosodást nem siettetve, kierőszakolva sokoldalú képzést kap a gyerek. Egy, a testi képes­ségeiben megalapozott gyerek a fizikai képességeinek fejleszthetőségét illető­en valamint a versenysporttal vele járó sérülések elkerülése szempontjából is rengeteget profitálhat abból, ha kezdet­ben többirányú képzést kapott - mond­ja Zalakovics Gábor az iskola testneve­lő tanára. - Azért mégiscsak a kézilabdával „gondolattársítják" a sportemberek az iskolát... - Igen, mert voltak adottságaink hozzá, hogy csoportokat indítsunk. Mert volt egy külsős szakember Tak­sonyi István személyében, aki ezt föl­vállalta. Mert volt egyesületi igény. A gyerekek részéről úgyszintén. Nos, mi semmi jónak nem vagyunk az el­rontói. Persze, hogy segítettük a ké­zilabdát. Minek eredményeképpen a közelmúltbeli és a mai szekszárdi felnőtt kézilabdában és az utánpót­lásban legalább tucatnyi játékost tu­dok említeni, akik innét, tőlünk in­dultak el. Bálintnétól kezdve Geiger Kingán át egészen Tamás Editig. A kézilabda lecövekelt az „ötös­ben". Mégpedig úgy, hogy nem sért más sportos érdeket. Egy-két kisebb generációs kiesést átvészelve ma is 45 gyerek látogatja negyediktől nyolca­dikig az edzéseket, amely csoportok munkáját egyaránt az UKSE égisze alatt az iskolai és a városi diáksport­ban meghatározó szerepet játszó Zalakovics Gábor irányítja. Az úgy­mond előkészítősöket pedig Farkas Gabriella vezeti be a sportág rejtel­meibe. A kispiramis csúcsán lévő nyolcadikosokat - más iskola kézis végzősei is idejárnak - UKSE-ös edző Rácz József viszi. Megfordulnak he­tente kétszer is az iskola falai között a Ferropatent ifistái is. Akik edzőjük­kel együtt nosztalgiázhatnak is, hi­szen hosszú éveken át, szinte minden­napos vendégek voltak. Taksonyi István a Ferropatent Szekszárd NB l-es ifjúsági csapatá­nak edzője. Úgy érzem magam az is­kolában mintha otthon lennék. Kép­letesen szólva mindenhová van kul­csom az intézményben, mindenkit is­merek. Ez az én érzelmi magán­ügyem, ám az már sportági közügy, hogy ez az iskola az elmúlt évtized­ben a sportágmegmentő szerepét is felvállalta. Edzői tevékenységem egy igen értékes periódusának tekintem ezt az időszakot. Örülök, hogy részt vehettem benne. Katona és az ő szimpatikus szerénysége... „Valami már mutatkozik, de sok még a dolgunk" Más, az úgymond közszereplésre nagyobb hajlan­dóságot érző tréner a Békéscsaba legyőzése okán biz­tosan kereste volna a nyilvánosságot, célzott volna nj^fckozatában arra, hogy lám az általam meglépett vSKtatásoknak ez és ez a jótékony hatása, szóval, hogy érik az a bizonyos gyümölcs. A Fradi megszorí­tása után pedig ott pózolt volna a csapattal együtt az eufórikus hangulatban üdvrivalgó B-közép előtt. De ő nem ilyen, olybá tűnik, hogy Katona Sándor a másik véglet. Aki egy sikeres meccs lefújása okán, szerény­sége attitűdjeivel fölballag az emeleti irodába és a ma­ximalizmus mércéjével átgondolja: tényleg úgy jöttek be a dolgok, ahogy elképzelte, elvégzi a gyorsértéke­lést. Aztán kilcp és a Ferropatent „közlegényének" pózában, kellő sportági alázattal dicsér a szertárostól a gyúrón át az elnökig mindenkit, s az őt reflektor­fénybe helyezni igyekvő szurkolói vállveregetésre ál­talában azt szokta mondani: „igyekszünk..." ezt is így királyi többesben. A dolgokat belülről meg- illetve át­élő stílusával, azért belül boldog, de tud már-már le­targiába hajlóan szomorú lenni is. Amikor nem talál magyarázatot arra, hogy csapata egy-egy „nagyágyú" ellen miért adja fel húsz perc után. Nos, a Fradi­meccs a mély érzésű trénernek segített a felejtésben... - Vannak számomra örömet, kisebb boldogságot jelentő pozitív visszajelzések, mérkőzések, de a jel­zőkkel, véleményekkel, értékítéletekkel még vár­junk! Elindultunk, s az út elején járunk, de csak ak­kor nyeri el igazán az értékét a munka, ha célba is érünk, ha megvalósul az, amit közösen elterveztünk a vezetőkkel. Ellenkezőleg ki fog emlékezni a Békés­csaba legyőzésére, a Fradi megszorítására, az ideha­za kezdetben magabiztosan megnyert meccsekre!?... Örüljünk magunkban, de nagyon messzire ne kalan­dozzunk. - A nézői, olvasói vélemények jelentenek valamit! - Nagyon sokat, hisz én azt nagyon komolyan gon­dolom, hogy értük, ő miattuk vagyunk. Elolvasom a nyilatkozataikat, és végig is gondolom őket, pályafu­tásom során már előfordult, hogy egy-egy javaslatot edzésen vagy olyan meccsen ahol lehetett kipróbál­tam, hogy van-e abban valami, amit egy-egy valóban szakavatott szurkoló javasolt. Előfordult, hogy megfo­gadtam, alkalmaztam a lelátói tanácsot. - Itt még nem javasoltak, hanem a pozitív változá­sok felsorolása mellett, enyhe kritikával illették a légi­ósokat. Mi erről a véleménye? - A felfokozott várakozás, az idegenlégiósokkal szembeni szurkolói maximaiizmus alapján ítélnek a nézők. Érzésem szerint hamarosan ilyen igényes és kényes mércének is megfelelhetnek. Bár Petrovics ka­pus érzésem szerint az eddig nyújtott teljesítményé­vel, a mutatóival közelít ehhez. Harmincöt százalék alatt, ami a kivédett, hárított labdákat jelenti - egy­szer sem teljesített, általában negyven fölött volt a tel­jesítménye, két ízben pedig a kapusoknál ritka ötven­százalék fölötti produktummal rukkolt elő, bravúrok sorát bemutatva. Úgy gondolom, hogy nem egy teát­rális, atraktiv személyiségről, kapuvédőről van szó, idő kell még eladja magát ezzel a stílusával a közön­ségnek. - Popov esetében már összetett kérdésről van szó. Olyannyira jól sikerült a bemutatkozó barátságos meccs annak idején a belgrádiak ellen, hogy a közön­séget valósággal elbővölte. Nos én az igazi Popovot is ismerem, a maga húsz évének szeszélyeivel együtt. A realitás az, hogy ez a játos az első igazán komoly idé­nyét most a Szekszárd színeiben kezdte meg, eddig nem jutott lehetőséghez, ő még nem kész, kiforrott já­tékos, aki folyamatos jó teljesítményre képes, olyan, akinek tapasztalatlanságából adódóan meccseken be­lül is ingadozhat a teljesítménye. Ezért egyfajta tole­ranciát még kérek a közönségtől, azon dolgozunk, hogy ebből a valóban értékes játékosból tavaszra már egy megbízható alapembert fabrikáljunk, hiszem, hogy így lesz. Miképpen azt is, hogy a remek szekszár­di közönség óhajtó parancsának megfelelően, úgy le­szünk, lehetünk eredményesek, hogy közben látvá­nyos játékot is tudunk nyújtani. Pádár már hamarosan százszázalékos lehet hosszú betegségéből felépülve, ám mégis hatalmas gond tor­nyosul a két fontos idegenbeli megméretésre készülő Ferropatent Szekszárd SE előtt. Popov a hétfői edzés bemelegítő játéka során (kedvükre fociztak a lányok) egy rossz mozdulat után bokaszallagszakadást szen­vedett, így az ez évben még hátralévő három meccsen biztosan nem játszhat, és kérdés, hogy a januári foly­tatásra milyen állapotban lesz. Hogy Popov már most meghatározó tényező az abból is kitűnik, hogy olya­nok szisszentek fel a hír hallatán, akik eddig kritikai megjegyzésekkel illették a balkezes átlövőt. Nagy kérdés, hogy a hétvégi Spartacus elleni fontos mecs­csen ki és hogyan helyettesítheti, valamint milyen szerkezeti átalakítást von maga után a hiánya. Mert, hogy a Ferropatent győzni megy Budapestre - Popov nélkül is! iiieste 5J HUNGÁRIA » * BIZTOSÍTÓ RT. az Allianz Csoport tagja BUDAPEST BANK SZERENCSEJATEK RT.

Next

/
Thumbnails
Contents