Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-10-04 / 17. szám

9 1998. OKTÓBER 18. SZEKSZÁRDI 1992 óta minden évben a bor ünnepén, a szüreti fesztiválon találkoznak Szekszárdon közép-európai régiónk írói, politikusai és diplomatái, hogy a szomszédos népek saját és közös értékeit, illetve az együttélést évszázadok óta mételyező sztereotípiákat a belátás, a kritika és önkritika erejével elemezzék. A globalitás elméleteinek olykor a politikába is átcsapó irányaiban és csapdáiban ugyanis meg kell, hogy maradjon a haza, a föld első értelmű jelentése, benne a kultúrák hordozóinak azonosságtudata, a mások iránt való elismerési képessége. „A kom­promisszumok lélektana ott akadhat el, hogy az ember nehezen okul a történelemből" - jegyzi meg Mészöly Miklós író, a konferencia tiszteletbeli elnöke. Közép-Európa sokszínű egyediség. Egyszer talán a tágasabb haza. Karol Wlachowsky, Szekszárd régi barátja, pozsonyi egyetemi ta­nár mondja: „Úgy gondolom, hogy a téma nagyon fontos volt. Az elő­adók megfogalmazták azt, amit ki mondani. Ez a kimondandó, ami évtizedekig tabutéma volt, nem kedves minden fülnek. Nem csoda, hiszen egymásról nem volt tárgyilagos megközelítésünk. En­nek okát abban látom, hogy az egymás mellett élők a történelem folyamatából min­dig kiragadtak egy-egy epizódot, hogy felhasznál­hassák azt saját politikai céljaik el­érésére. Ebből az következik, hogy az emberekben hamis tudat kép­ződött, s e tudat kitisztulásához kiég sok-sok időre ^an szükség. Majd ha színre lép egy teljesen új nemze­dék, amelynek tagjai már nem csak nemzeti fo­galmakban gon­dolkodnak, ha­nem polgáriakban is, elsősorban az emberi értékeket szem előtt tartva, akkor lehet válto­zásra számítani. Az erősödő, együttműködő multi­kulturális jelleg véleményem sze­rint a tolerancia felé vesz irányt. Bár már a 19. században is, példá­ul a szlovák nemzeti mozgalom ve­zetői, nagyon pontosan megfogal­mazták véleményüket az ellenté­tekről, kritizálták a magyar kor­mányt, azt azonban elismerték, hogy azon az úton, amelyen akkor a magyar társadalom elindult, ah­hoz előbb nemzetté kellett válni. Mivel a herderi fogalomban a nemzet az országot is jelentette, vagyis a hont, ez volt az önállóso­dás iránya. Ma nagyon fontos, hogy az ember emberül tudjon él­ni egy olyan környezetben, ahol nem érzi magát idegennek, sze­génynek. népek, milyen hagyományos előí­téleteik vannak, s hogyan lehet ezeket megszelídíteni. Mert ah­hoz, hogy viszonylagossá váljanak, azaz, hogy ne nemzeti kizáróla­gosságban gondolkodjunk, meg kell ismerni ezen előítéletek ter­mészetét. Honnan származnak, milyen a felépítésük, milyen korszak váltot­ta ki azokat, mi biztosítja a to­Egymás között Szekszárdon Kiss Gy. Csaba: történész, egye­temi tanár véleménye: „A téma nagyon időszerű, hiszen a nemzet­közi tudományos életben a nemzetképkutatásnak végre fel­lendülő ága van. Modern tehát a téma fülön fogása. Az európai in­tegráció útján is nagyon fontos, hogy mit gondolnak egymásról a vábbélésüket és mi hat a megvál­tozás irányába. Vannak már pozi­tív példák. Ilyen Horvátországban a magyarság képének tudati átala­kulása. Horvátország alkotmányának bevezetőjében ott szerepel a kö­zös, lassan 900 éves állami együtt­élésre való hivatkozás, beleértve az 1868-as horvát-magyar kiegye­zést is, amit hosszú ideig a jugo­szláv szemlélet negatív esemény­nek tartott. A közös Európa nem globalizá­ció csupán. Nem tűnnek el az egyes sajátos színek, hanem a ha­zák Európájává válik. De Gaulle tábornok használta először ezt a kifejezést. Tehát a hazák integráci­ója lesz, saját arculattal, kultúrával megjelenő nemzetek kö­zössége. És ha mi a kulturális hagyománya­inkról lemon­danánk az Unióért, óriási tévedésben lennénk. Ép­pen Európa el­len dolgoz­nánk. A konti­nens Magyar­ország értékei­re, sajátos za­matára és tel­jesítményére kíváncsi a szó konkrét és át­vitt értelem­ben is. A konferen­ciát követően a Duna Televí­zió beszélge­tést készített az előadókkal: B o h u m i I Dolezal prágai, Karol Wlachowsky pozsonyi, Fried Ist­ván szegedi, Kiss Gy. Csaba és Szabolcs Ottó budapesti profesz­szorokkal. Az eszmecsere lényege átjutott a határokon is. Németh Judit Egymásról egymás között I< ö zcn-E u ró o ú b a n volt a tanácskozás ez évi témájának címe

Next

/
Thumbnails
Contents