Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-09-27 / 16. szám

1998. SZEPTEMBER 27. SZEKSZÁRDI 7 ISKOLA A PARTVONALON? Matókné Misóczki Mária pedagóguscsaládban nőtt fel, édesapja iskolaigazgató volt, s talán nem közhely, hogy gyermekkorától tanítani akart. '75-ben abban a Zrínyi utcai iskolában kezdte a pá­lyáját, ahová 3 éve igazgató­ként került vissza. A pályakezdéstől az igazgatói székig - Az igazgatói pályázat benyúj­tása idején a 2-es iskola már kissé leszálló ágban volt. Merész vállal­kozás volt az élére állni? - Pályám elején nyolc évig ta­nítottam itt. Annak idején ez « jó hírű, népszerű iskola volt. rettem itt tanítani. '83-ban felépült az V-ös iskola, mivel az akkori lakóhelyemhez közelebb volt, átmentem. '88-ban felkér­tek a Gyermekek Háza vezeté­sére. Ez nagy kihívás volt szá­momra, gondoltam kipróbálom önmagam. Az itt eltöltött évek alatt látóköröm szélesedett, bő­vültek ismereteim, sok értékes kapcsolatra tettem szert. De ezt a tevékenységet nem lehet soká­ig csinálni, hisz itt mindig új öt­letekre van szükség ahhoz, hogy a Ház jó színvonalon működ­hessen. Ezért (hogy az oktatás­tól ne kerüljek messze), beirat­koztam a BME közoktatási sza­kára. Itt a legfrissebb oktatási kérdésekkel foglalkoztunk. ^Kzután jött a lehetőség a ket­tesben, többen biztattak, s úgy gondoltam, ha a tantestület el­fogadja a szakmai programo­mat és engem, akkor megpró­bálom. Előítélettel küszködve - Hol veszett el az iskola hajda­ni népszerűsége? Mert tagadha­tatlanul valami előítélet lengi be a kettest. - A körzet adottsága volt, hogy az átlagnál több roma csa­lád lakott a környéken, így ará­nyait tekintve nálunk több ci­gány tanuló volt, mint a többi ál­talános iskolában. Ma ez már változott, hisz a szociális laká­sok átadásával sokan elköltöz­tek. Másik ok, hogy itt a közel­ben több iskola is van egymás mellett, melyek megközelítése gyalog, helyi járattal egysze­rűbb. De igény alapján a helyi Matókné Misóczki Mária igazgatónő járatok útvonalán talán módosí­tani lehiftne. Pedig szép, csendes az iskola környezete, szabadtéri sportpá­lya, hatalmas tornacsarnok, par­kosított nagy udvar van, külön a kicsiknek is, melyek a korosz­tály életkori sajátosságainak ki­válóan megfelelnek. Azt kínáljuk, amit a többi iskola - Ha jön a gyerek, kell az isko­la, ha nem, léte is megkérdője­leződhet. Milyen lehetőséggek vár­ják itt a tanulókat? - Felszereltségben, eszközel­látottságban hasonlóak a körül­ményeink, mint más iskolának. Van nyelvi laborunk, számítás­technikai termünk 17 hálózatba kötött géppel, Internet-csatla­kozásunk, s tükrös balett-ter­münkben tartjuk a lányok tánc­óráit. Nálunk is folyik német nemzetiségi oktatás, kínálunk angol, francia nyelvet. Elsőtől tanítunk számítástechnikát, ki­emelkedő színvonalú a labdarú­góképzésünk - idén megnyertük az Országos Diákolimpiát. A helyi környezet- és természetvé­delmi oktatóközpont bázisisko­lája vagyunk és van egy jó egész­ségnevelési programunk is. Két éve működik az ún. „0." vagyis kétéves első osztály, melyet saj­nos sokan összetévesztenek a régi értelemben vett korrekciós osztállyal. Ebben a tanévben 9. évfolyamot is indítunk. Bárcsak kíváncsiak lennének ránk! - Mi az, amit igazgatóként nem tudott megvalósítani? - Ez már a negyedik tanévem, amelynek negatív élménye, hogy nem tudunk szabadulni a ránk ragasztott bélyegtől. A körzetbeli szülők közül sokan úgy választanak másik iskolát, hogy el se jönnek megnézni minket, nem érdeklődnek a kí­nált lehetőségek iránt. Igazából nem értjük ezt az elutasítást. Pedagógusként nagyon nehéz feldolgozni. Itt is van kiváló pe­dagógus, máshol is van gyenge. Végezzük a munkánkat, nem is eredménytelenül, a tanulmányi, sportrendezvények, a középis­kolák visszajelzései is ezt bizo­nyítják. - A város vezetőivel milyen a kapcsolatuk? - Nagyon korrekt. Nem rajtuk múlik, hogy a szabad iskolavá­lasztás rosszkor jött nekünk. Ha a '70-es évek közepén jön ez, amikor népszerű volt az intéz­mény, akkor most más lenne a helyzetünk. Ami nem kell a szekszárdiaknak, az... - Talán kevesen tudják a város­ban, hogy a pedagógiai program­juk kiváló minősítést kapott... - Igen, a tavalyi év több szak­mai sikert hozott tantestüle­tünknek. Ősszel a minisztérium bennünket bízott meg a NAT­napok megszervezésével. A So­ros- alapítvány pályázata révén bekerültünk egy országos szak­mai hálózatba, ún. önfejlesztő iskola vagyunk, amelyből 100 van az országban. Az alapít­vány ingyen biztosított egy Pentium gépet és Internet-vo­nalat számunkra. Szekszárdon előítéletekkel küszködünk, míg az országban sok helyen, sok vonatkozásban pozitív példa­ként emlegetik iskolánkat. Ez érdekes, nem? Nem az újságíró feladata meg­válaszolni a kérdést. Helyette áll­jon itt részlet az iskola pedagógiai programjának szakértői vélemé­nyéből: „A program szellemisége elő­rébb jár, mint azé a társadalmi közegé, amelyben a kollégáknak dolgozniuk kell. ...Lehet, hogy eb­ben az iskolában többet tudnak kí­nálni, mint amit a környezet el tud fogadni? Mert, ha mindezt meg­valósítják, ami a programban van (vagy legalábbis karakteresen megjelenik az iskola napi életé­ben) akkor indokolt lenne, hogy ez legyen a város egyik legkeresettebb általános iskolája." Udud Teréz Partvonalon belül 4

Next

/
Thumbnails
Contents