Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-09-13 / 14. szám

1998. SZEPTEMBER 27. SZEKSZÁRDI 11 Bölcsesség az evésről „Aki nem szeret enni, az az élet más örömeit sem tudja igazán élvezni- Talán ettől van az, hogy a molett emberek között sokkal több az életvidám, megelégedett ember." Férfiakról, nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Vendégem a Gemenc presszóban Faddi-Varga János, aki a Nagyszakácsi­ban augusztus elején megrendezett VI. Nemzetközi Királyi Szakácsversenyen elnyerte a fődíjat, a Királyi Főszakács címet. Ezen a versenyen megnyerhető legmagasabb díj előtt már 1996-ban a Halkészítés Királyi Mestere, 1997-ben pedig a Királyi Sütőmester címet mond­hatta magáénak a kemencében és ha­^ng alatt készült ételeiért. ^ - Faddi-Varga Jánost egész Szekszárd és környéke ismeri, naponta találkozhatunk vele a városháza előtti dohány-ajándék pa­vilonban, s a fél város barátjaként tisztel­heti. Ismeretségi köre természetesen ennél még sokkal bővebb, hiszen az a hagyo­mányőrző hobbi, amit ő választott, nevét a gasztronómiában jártasak számára igazán népszerűvé tette. Szülőfaluja iránti tiszte­letből vette fel a Faddi előnevet... - Faddon, a templom melletti kis óvodában születtem - édesanyám ott dolgozott, mint dajka - így aztán rög­tön óvodás lettem. Ott jártam általános iskolába, s Tolnán érettségiztem. Buda­pesten az Élelmiszeripari Szakiskolá­ban szereztem technikusi oklevelet, s Pakson a konzervgyárban kezdtem dol­gozni, élelmiszer-ipari középvezető­ként. - Gyermekkorában volt valamilyen kapcsolata a főzéssel, sütéssel? - Apám pék volt, s édesanyámmal a Ifalu minden rendezvényére ők sütötték a húst, a kenyér-, tésztaféléket. Sokat segítettem nekik, ami természetes volt, mint ahogy az is, hogy serdülő barátaim­mal, akikkel együtt sportoltunk, hor­gásztunk - közvetlen a Duna mellett laktunk -, amit fogtunk, meg is főztük, sütöttük. Más is nagyon vonzott gyer­mekkorom óta. Ez pedig a festészet volt. A Paksi Ifjúsági és Művésztelep rendszeres vendége voltam, úgyszintén egy tehetséges szép lány, Kovács Vero­nika, aki fa- és linómetszeteket készí­tett. Összehozott bennünket a közös gondolkodás, s az, hogy mindketten mindig a legjobbak között voltunk. - Egymásnak is első helyezést adtak az életükben... - A 27 hónapi katonaság után 1969­ben kötöttünk házasságot. Először Faddon a nagyszüleimnél laktunk, ké­sőbb miután jómagam is a feleségem után jöttem dolgozni a Szekszárdi Nyomdába, itt Szekszárdon vet­tünk házat. - Hároméven­ként jöttek a gyere­kek... - János 1970­ben, Vera 1973­ban, Margit 1976­ban. Kellett a mellékkereset, így amíg ki nem lábaltunk az adósságból, pecsenye- és lángossütőt nyitottunk. Hajnalban ott kezdtünk, aztán délután a nyomdában folytattuk. Nehéz időszak volt, de szükségszerű. - Önt és az egész családot a városháza előtti dohány- és ajándékpavilonból ismeri mindenki... - Először, amikor megvettük, a fele­ségemnek szándékoztunk egy könnyebb munkahelyet teremteni, aztán lassan az egész család vállalkozása lett. - Bővítették, újraépítették, s egy színes és biztos pontja lett nemcsak a város lakó­inak, de az idelátogató, s szeretteiket ki­sebb ajándékkal meglepni kívánó bel- és külföldieknek is... - Jövőre húsz éve lesz, hogy nyitot­F. Nagy Angéla: A család konyhája A 20 kötetes sorozat élvezetes cs könnyen elkészíthető fogások leírását tartalmazza. Ízelítő a sorozatból: Pompás csemegék, Csábító csirkefalatok, Ötletek gyermekzsúrra, Serpenyőben sül­tek stb. Már a címek is étvágyger­jesztőek, nemkülönben a színes fotók. (50-es melletti könyvpavilon) tunk, s bár nagyon szeretjük, nem egy könnyű kenyérkereset, millió apró áru­val, nyári hőségben, téli hidegben. - Talán kárpótolja önöket a vásárlók szeretete, s az, hogy azokban a rövid idő­szakokban, amikor zárva vannak, min­denkinek, aki a Béla téren jár, óriási hi­ányérzete van. Térjünk rá randevúnk igazi témájára, az idei nagy kitüntetésre. Mikor kezdődött a gasztronómiával ez a nagy „szerelem "? - A mi családunkban úgy alakult, hogy mi a feleségemmel és a gyerekek is vonzódnak a régi dolgokhoz, s minden tiszteletünk és szeretetünk, s te­vékenységünk a hagyományőrzés felé fordult. Fiun­kat a néptánc, fa­faragás, Vera lá­nyunkat a gyöngy­fűzés, a népi sza­bászat, Margit lá­nyunkat - akinek kertész a végzettsége - a virágkötészet és a régi korok szakácsművészete érdek­li. Családostól a gasztronómia felé for­dultunk, ott is a reneszánsz kor felé, amelyhez a forrásmunkákat a néprajzi és a vendéglátó-ipari múzeumban talál­tuk meg. - A nagyszakácsi versenyre mivel neve­zett be, s mi volt az elbírálás alapja? - A pályázat, amit benyújtottam öt kategóriában 27 ételsort fogott össze, aminek kitalálásában, elkészítésében, tálalásában, s az egyéb munkálatokban két kukta, a feleségem és Margit lányom volt a segítségemre. Ők ugyanezen a versenyen elnyerték a Királyi Főkukta címet. Az elbírálásnál az ételek elkészí­tésén túl, ami korhűséget követelt a fű­szerektől a terítésen át az edényekig, amikben készítettük az ételeket, fontos volt a ruházat, s az egészet összhatásá­ban zsűrizték. - Ón a Tolna megyei Ínyencklubnak is alapító tagja... - Ez a klub azért jött létre, hogy a ha­gyományos ételeket őrizze és átmentse az utókornak, s hogy egy-egy esten gasztronómiai élményt nyújtson mind­azoknak, akik az evést nem kötelező munkaként, hanem úgy élik meg, mint életük egy színes örömszerző tevékeny­ségét. Ebben a rohanó világban ez ter­mészetesen csak egy-egy alkalomra kor­látozódhat, s ettől lesz ünnep, ám biztos vagyok benne, sok apró részletet, s íze­ket a hélköznapi főzésben is sikerül fel­használni. - Szívből gratulálunk a királyi fősza­kácsnak, a királyi kuktáknak, az ön egész családjának, amiért - ugyan különböző te­rületeken - megmutatják számunkra, s megőrzik az utókor számára a régi korok nagy értékeit. Helyreigazítás Kávéházi randevúvendégemmel készült interjúban sajnálatos módon két elírás is történt. Az első, hogy Várallyay Dezső ezredes úr 32 éve gyakorolja hivatását. A Független Demokratikus Magyarországért emlékérmet azon hivatásos tisztek és tiszthelyettesek kap­ták, akik az új Demokratikus Magyarország védelmét vállalták. Minden évben május első vasárnapján, anyák napján megemlékeznek azokról az édes­anyákról, akik öt vagy annál több fiúgyer­meket neveltek és adtak a haza szolgálatára. A fenti két mondat sajnos összecsúszott, amivel teljesen értelmetlenné vált. Várallyay Dezső ezredes úrtól ezúton kérek elnézést. I. HIDEGE TELEK 1. Éles lével csuka 2. Ökörnyelv gyümölcsös lével 3. Tűzdelt fácán hidegen 4. Királynősajt II. FŐZÖTT KÉSZÍTMÉNYEK (lábasedény, bogrács) 1. Sodrott hús 2. Köleskása leizzasztva 3. Pástélil, sásák, körítések III. ZÁRT TÉRI KEMENCÉS, HARANG ALA TT KÉSZÜLT ÉTELEK 1. Kölöderrel tyúk zöldséges töltelékkel 2. Tyúk saláta káposztával ­káposztás töltelékkel 3. Tyúk libamájjal töltve, csipkesásával 4. Tyúkfi töltve mogyoróhagymával, szömörcsökkel körítve 5. Gombatöltelékes tyúk, fekete pástélillal 6. Juhhús újságban, káposztafővel 7. Őzpástély 8. Malacznak az bűrében csinált étek IV. SPÍZEK, NYÁRSAK 1. Bárányczémer sütve, czitromot vagy lemoniát alája 2. Nyúlsüldő töltve egészen V. ÉTEKVÉGI FOGÁSOK 1. Fényes littárium 2. Sárgabaraczkos kürtő 3. Őszibarack tésztából, diótöltelékkel 4. Diós tortácskák 5. Madularózsák 6. Mondolasajt 7. Mézes gyümölcskocsonyka 8. Friss idénygyümölcsök A. VI. Nemzetközi Királyi Szakácsverseny ételsora, amellyel Faddi-Varga János a :Királyi Főszakács címet elnyerte

Next

/
Thumbnails
Contents