Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-09-13 / 14. szám

14 SZEKSZÁRDI 1998. SZEPTEMBER 20. Lej árt a türelmi idő Szeptember elsejével lejárt a türelmi idő. A közoktatási tör­vény 1998. szeptember l-jével hatályba lépő számos intézke­dése között találjuk a pedagó­gusok alkalmazásával kapcso­latos előírásokat. A képesítés nélküliek alkalmazását már 1986-ban megtiltották, ám szeptembertől az sem foglalkoz­tatható, akinek nincsen a mun­kakörével egybevágó szakmai képesítése. A türelmi idő lejárta nem érte váratlanul a tantestületeket: a szekszárdi óvodák és iskolák időben megkezdték a felkészü­lést a törvényes keretek között való működésre. Az elmúlt tan­év a pedagógiai program elké­szítése jegyében telt, s ezzel pár­huzamosan készültek cl az in­tézményekben a továbbképzési tervek is. Szekszárd esetében a folya­matos átállást nagyban s egítet­te az önkormányzat is, hiszen a továbbtanulás nemcsak az el­sődiplomázóknak kerül sokba, így a tantestület akár 35-40%-a is továbbtanulhatott. A város egyébként szerencsés helyzet­ben van abban a tekintetben is, hogy az egymáshoz viszonylag közel lévő iskolák támogatják egymást. Ha valamelyik szak­tantárgyból hiány mutatkozik, az iskolák egymás közt óraadás­sal vagy belső helyettesítéssel megoldják. Vannak olyan szak­tárgyak, amelyek esetében más­képp nem is lehetne megoldani a szakemberhiányt, mint „köl­csönkért" pedagógussal: nagyon kevés a városban a logopédus, gyógypedagógus, a speciális foglalkoztatást igénylő gyermek pedig sajnos egyre több. A tör­vénynek megengedő passzusai is vannak, amelyeket az intéz­mények szerencsésen ki tudnak használni. A speciális végzettséget igénylő gyógypedagógus mun­káját felsőfokú végzettségű ta­nítók, tanárok is elláthatják ­Diplomával az iskolapadban cnélkül biztosan ellehetetlenül­ne a Szivárvány Altalános Isko­- a pedagógusok már képzettek la is, ahová frissen végzett gyógypedagógus 1977-ben érke­zett utoljára. Idegen nyelv sza­kos tanárból sincs elegendő Szekszárdon: de mára minden nyelvet tanító pedagógus meg­szerezte a „C" típusú középfo­kú nyelvvizsgát; nekik 2000 szeptember elsejéig kell tanári végzettséget szerezniük idegen nyelv szak területén is. Szekszárdon egyébként ösz­szességében nem rossz a hely­zet: az óvodákban valamennyi­en felsőfokú végzettségű óvoda­pedagógusok, a tanítók 50%-a szakkollégiumot is végze]^ Szakképesítés hiányában Szek­szárdon nem kellett elbocsátani egy pedagógust sem. - eNeM ­FrenkI Róbert az Együtt Szekszárdért Egyesületben ÉRTÉKVÁLSÁGBAN VAN A TÁRSADALOM Frenkl Róbert az ismert orvos véleménye szerint sürgősen át kell alakítani a közgondolko­dást. Az egészségnek, mint ér­téknek a jelenleginél jóval elő­kelőbb helyet kell kapnia az em­berek értékrendjében. - Az elmúlt esztendőben a szakemberek folyamatosan az egyre betegebb Magyarországról beszélnek. Az ön megítélése sze­rint jogos-e a vészharangkonga­tás? - Annyira nem beteg a ma­gyar társadalom, mint ahogyan sokan mondják. Kétségtelenül vannak negatív trendek, ame­lyeket nehéz megállítani. Sajnos fogyó nemzet vagyunk, s ezzel nehéz szembenézni. A születési szám nagyon közelít ma már a fejlett világéhoz, de a halálozási arány a harmadik világét közelí­ti. Természetesen ezen lehet változtatni, csak ehhez új, pozi­tív stratégiákat kell kidolgozni. - Miben látja a probléma gyö­kerét? - A kulcs az életvezetés, az életmód és az értékrendek át­alakítása. Ez ma abszolút nem az egészséget szolgálja. Termé­szetesen mindehhez hozzájárul az életszínvonal és az egyén kul­turáltsági szintje. A legnagyobb kockázati tényezők ma a táplál­kozási hibákban a testi-lelki inaktivitásban keresendők. Na­gyon sokat kell tenni a lelki egészség megerősítéséért annak érdekében, hogy magasabb le­gyen az emberek konfliktustűrő és kezelő képessége. Erre azon­ban ma kevés gondot fordítanak az emberek. - Megítélése szerint milyen ér­tékek felerősítésére lenne szük­ség? - Olyan maradandó értéke­ket, mint a tisztességet, szerete­tet, a társadalomért való tenni­akarást, mint értéket kell felállí­tani, mert ezek a fiatalok sze­mében visszaszorultak. Ebben jelentős szerep jutott a társadal­mi változásoknak. A társadalom jelentős része már kezd jobban élni, de ahhoz képest ahogy él­hetnénk, még mindig rosszul élünk. Meggyőződésem, hogy ha valaki megtalálja boldogulá­sát az életben, nem nyúl ön­pusztító szerekhez. Ehhez pél­dául elég lenne, ha mindenki meg tudná határozni saját lehe­tőségeit és nem törekedne Frenkl Róbert olyan dolgok elérésére, amely­től kilométerek választják el. E helyett saját egészségével fog­lalkozna. A közgondolkodásnak is ezt kéne sugallnia a jövő nem­zedékek számára. Ma már a születés pillanatában eldől a ge­netikai szelekció hatásaként ­kiből lehet olimpiai bajnok és ki marad tömegsportoló. Ha min­denki a saját szintjén akar csak kiválót alkotni, nagyon sok gondtól szabadíthatja meg ma­gát és sokkal egészségesebb lel­külettel élhet. IKG 4 » 4 Szekszárdon nem kellett elbocsátani pedagógust szakképesítés hiányában

Next

/
Thumbnails
Contents