Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-06-28 / 12. szám

1998. JÚNIUS 28. SZEKSZÁRDI 7 Az első tucat Németh Judit oldala •MMMM Immár a 12. kötettel jelentkezett a közelmúltban Darvas Ferenc szekszárdi költő. „Az ember és világa oly színes, hogy még a sivár pusztaság láttatása is érdekes lehet, nem beszélve arról, hogy maga a lelki sivárság is tarka, mert a mélység labirintusai felettébb izgalmasak az elvont szemlélőnek és kutatónak egyaránt" - olvasható a Tarka fellegek című könyvének ismertetésében. A versek a fenti filozófia kifejeződései. Ezt bizonyítja az alább közölt két mű. Ki ő? 1. Drámaíró, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 2. Nyolc idegen nyelvet sa•

ított el, jogtudományi és ágirodalmi műveltséget szerzett. 3. Pappá szentelése után Bécsben tanult. 4. Egyházjogot tanított a temesvári papneveldében. 5. Szentszéki ügyészként is tevékenykedett. 6. Első elbeszéléskötete 1872-ben jelent meg álnéven. 7. 1878-ban Budapestre költözött, s minden idejét az irodalomnak szeltelte. 8. Egy évvel később - miután egyházi hatóságaival súlyos ellentétbe került - fél évre Párizsba utazott. Hazatérte után kilépett egyházi rendből, s megházasodott. 10. A Nemzeti Színház dramaturgja, a Színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett. 11. A Nemzeti Színház legtöbbet játszott szerzője lett. 12. Egyaránt írt tragédiákat, társadalmi színműveket, vígjátékokat és bohózatokat. 13. Regényei a kritikai realizmus figyelemre méltó alkotásai. 14. Lefordította Szophoklész és Plautus műveit. 15. Nevét egy színház is felvette. Kérjük olvasóinkat, hogy megfejtéseiket szerkesztőségünk új címére- 7100 Szekszárd, Mártírok ter 10. Pf.: 233. küldjék. A. tenger Ketten vagyunk. A tenger és én. A tenger előttem. A part ólomszürke homályában hullámtarajok finom csipkéző csíkjai jönnek felém. A nagy víz pulzáló csobbanás-dobbanásai köveken és homokon. Halkan muzsikál néha, mint zsibbogtató altatódal finoman tiszta hangokkal. A messzi hullámok is mindjobban kirajzolódnak és méltóságos táncoló mozgással iparkodnak kifelé. Várom a csodát, számomra ezt az első megnyilatkozást. Várom a teremtés oly nagy pillanatait, amelyek szinte hihetetlen idők óta ismétlődnek. A milliárdos létezés méhének pulzáló jeleit. Várom a fénynek azt a születését amely eloszlatja a sötétséget, a szürkeséget és bizonyságot ad a meglátható világról. Várom azt a pillanatot, amely felfedi titokzatosságát, hogy érzékelhető-érthetővé tegye számomra a himnuszi magasságot, ezt az ős jelenséget, amelyet mintegy nyolcszáz kilométer megtétele után tapasztalhatok. A hosszúnak tűnő percekkel súlyozva, az izgalom ráhangoltságával, érzem a sejtjeimben meglévő feszültséget, szemem felfogó kamráiban az antennák ráhangolását, miközben az agy ideghálóinak sürgető elektronjai Pesszimizmus Tervek, vágyak semmivé lesznek ha csak hímezünk-hámozunk tudni kell, itt mit is tehetünk sorsunk csillagát nem téríthetjük pályája nem tudjuk hová visz ismeretlen tájba beleveszünk nem látszunk ki az óriási gazból habár a kaszás mindig suhint elvagyunk így és egyszer csak int nincs kitérő sem, más út, csak egy s e röpke élet egyszerre lemegy. beindítják a belső hangot, amelynek révén a lábujjaktól fel a fejtetőig beharsogják a sejtekbe: Most figyelj! Most! Eközben, - szinte egyszerre történő érzékelésben - a szürt-szürke horizonton a víz-égalj találkozásával és ebben a szelíd párzásban, titokzatos megtermékenyít léssel egy kis pontról fény lendült szemembe. Földi utam sok évével már mögöttem eire is vártam, eire a nagyszerű pillanatra, amióta tudom, van tenger és e hatalmas víz nélkül az élet lehetetlen. 1993. Darvas Ferenc Tarka fellegek