Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-02-08 / 2. szám

3 1998. FEBRUÁR 22. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Érdekli? Bemutatjuk! A nemzetgazdaság fo területei közül az egészségügyben a legalacsonyabbak a bérek Bízom benne, hogy sokan emlékeznek még arra, milyen kérdéseket tett föl dr. Polgár Ferenc ügyvéd dr. Hulin Istvánnak, a megyei kórház baleseti sebészete osztályvezető főorvosának, aki egyben megyei szakfőorvos is, valamint a Tolna Megyei Orvosi Kamara elnöke. Azért elevenítsük föl a kérdéseket: az ügyvéd úr azt kérte, hogy a főorvos szóljon az egészségügyben dolgozók bérezéséről, a valós helyzetről és a legfrissebb információiról a bérügyben. S kérte azt is, hogy legyen szó ezeken a hasábokon a baleseti sebészet által indított perről, ami az elE

dt ügyeleti díjakat illeti, s amit a resek - dr. Polgár Ferenc közreműködésével - megnyertek. * Dr. Hulin Istvánnal a baleseti sebészeten lévő szobájában (?), irodájában (?) találkoztunk. Az egyik sarokba húzódva beszélgettünk, ugyanis a néhány napja leszakadt, de már kijavított plafonról még mindig hullott a vakolat. A kórház és az egészségügy szegénységét hűen tükröző berendezési tárgyak is meglehetősen lehangolóak a főorvosi „rezidencián". Önző módon, hogy jobb kedvre derüljek, először a Szekszárd Jazz Quartettről érdeklődtem, amelynek ismert zongoristája ugyancsak Hulin főorvos. - Változatlanul kétszer próbálunk hetenként, de ami a nagy öröm és nagy hír: megépítettük a stúdiót a Babits Mihály Művelődési Házban. ^ Hogy értsem, hogy „megépítettük"? ^®Ahogy mondom, mi magunk csináltunk mindent néhány barát és kolléga segítségével. A falakat betojástartóztuk, a rézsűs plafon alá álmennyezetet építettünk, s mi magunk gerendáztuk be, majd arra is tojástartókat ragasztottunk szorosan egymás mellé. Emlékszik azokra a harmincas tojástartókra? Az oldalukon van szív alakú mélyedés. Ahogy összeillesztjük őket, bőgő formára emlékeztető lyuk marad. A kilencszáz körüli ilyen lyukba tízszer tízes hófehér szivacsformák kerültek, amelyeket darabonként raktunk a helyükre. Nagyon jól néz ki a teljességgel süket szoba, amelynek csodálatos lett az akusztikája... Ezt elsősorban azon megfontolás okán csináltuk, miszerint egy zenekar legjobb hangmérnöke saját maga, így muszájból mi is hangmérnökké váltunk, hiszen mi magunk tudjuk a legjobban, hogy mi az, aminek meg kell szólalnia. A célunk az, hogy mi magunk tudjunk készíteni olyan minőségű felvételt, ami azonnal mehet CD-re. így nem kell Budapestre járnunk stúdiózni. - így fehér hollókká válnak? - Lehet, hogy pillanatnyilag és látszólag igen. De a jelenlegi gazdasági viszonyok között hosszú éveken át ez lesz a járható út. S nem csak számunkra, hanem a legtöbb zenekarnak, mert nem tudják kifizetni a hivatásos stúdió költségét és az egyebeket. Egyébként éppen ezért készítettük saját kezűleg a stúdiót... ugyanis annyi pénz volt a Szekszárd Jazz Quartett Alapítvány számláján, amiből a szükséges anyagokat meg tudtuk vásárolni. - A bevezetésben felsorolt tisztségei rengeteg elfoglaltságot jelentenek, s mellettük irányítja az osztályt, műt. vizsgál... Gondolom, kollégáival együtt remekül meg vannak fizetve. De félre az ilyen megjegyzésekkel, mert bosszús lesz. - Már az vagyok, úgyhogy teljesen mindegy. Úgy kezdem, hogy január 17én ült össze a Magyar Orvosi Kamara (országos) képviselő-testülete. Megjegyzem, hogy egy-egy képviselő szavazata annyit ér, ahány orvos van mögötte. Tolna megyében az orvosok száma hétszáz. Azért volt szükséges öszszeülnünk, mert a helyzet ugyancsak elmérgesedett. 1995 őszén, tél elején tárgyalást folytatott az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szervezete (EDDSZ) és a Népjóléti Minisztérium, amire azért volt sürgetően szükség, mert az ígérgetések ellenére sem változott semmit az egészségügyben dolgozók helyzete. E tárgyalás végén három évre szóló megállapodás jött létre, amit az EDDSZ vezetője és a népjóléti miniszter írt alá, s kézjegyével megerősítette Horn Gyula miniszterelnök, garanciát vállalva, hogy a megállapodás szerinti ütemezésben évente milyen béremelés történik majd az egészségügyben. - Az ügyeletekkel kapcsolatban mit tartalmazott az egyezség? - Arról nem volt szó, azt mondták, hogy azt majd népjóléti miniszteri rendelet fogja változtatni, illetve a helyére tenni. De ezzel azóta is változatlanul nagy problémák vannak... De folytatom a megállapodást, amelyben meghatározták, hogy évente hány százalékkal emelik a béreket. A miniszternek az volt az ígérete, hogy a harmadik évben, tehát 1998ban már nem csökken, hanem emelkedik az egészségügyben a reálbér. Mivel ez nem következett be, keményen folytak a tárgyalások. - Önök, mármint a kamara miként foglalt állást? - Az említett képviselő-testületi ülésen, amelyen jelen volt az EDDSZ, a kórházszövetség..., elmondtuk véleményünket a helyzetről. Kiderült - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján -, hogy az egészségügyi törvényben, az 1998-as költségvetés alapján a tavalyi évhez képest mindöszsze 12 százalékos növekedés van. Ennek a 12 százaléknak kellene fedeznie a beígért 16 százalékos béremelést, a 10,5 százalékos működési növekedést és a 13. havi fizetést. Mivel egyértelműen látszott, hogy mindez egyértelműen nem fér bele a 12 szézalékba - ez matematikai alaptény! a kamara úgy döntött, hogy valamit lépni kell, mert igen nagy a probléma. Idetartozik az is, hogy szintén kiderült: a JDP-ből az állam által az egészségügyre fordított összeg 1992-ben 6,2 százalék volt, 1996-ban pedig 5,4. Az utóbb említett százalékhoz 1,1 százalékkal a lakosság is hozzájárult, így most 6,5 százalékról kell beszélni. Ezzel szemben az EU országaiban ez 7,3 és 8,8 százalék között van. - Alaposan le vagyunk maradva. - Rendkívüli módon... Ugyancsak a KSH adataiból kiderült, hogy a magyar nemzetgazdaság 15 fő területéből az átlagkeresetek szempontjából az egészségügy a 15., azaz az utolsó helyen van. Az európai államokban pedig vagy az első háromban vagy az első ötben van az egészségügy. A MOK nyilatkozatában leszögezte, hogy mindenben támogatja az EDDSZ által követelteket. Az EDDSZ megállapodott a népjóléti kormányzattal a 16 százalékos béremelésben. Ám amíg a többi követelést nem teljesítik, addig fönnmarad a sztrájkkészültség. - Az ügyeletekkel kapcsolatban mi a helyzet? - ígéretet kaptunk, hogy ezt még ebben az évben rendezik. Egyszerűen nincs megfogalmazva, hogy mi az ügyelet, s hogy arra milyen bért kell fizetni. Megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy a szociális területen is megadják azokat a pótlékokat, amelyeket az egészségügyben itt-ott már eddig is megadtak. Most azt váijuk, hogy mindez miként realizálódik. Márciusban, a fizetésekkor derül ki, hogy a dolgozók megkapták-e az ígért 16 százalékos béremelést. - Kérem, hogy a fizetés napján találkozzunk, s kérem azt is, hogy mondja el, jelenleg milyen béreket kapnak a dolgozók, s az ügyeletért mennyi a járandóságuk? - A példa abszolút konkrét. Tíz éve végzett az osztályomon dolgozó egyik orvos, akinek két szakvizsgája van. A bruttó alapbére 47 900 forint. Az ügyeleti díja a hét végi 16 órára bruttó 5404 forint, hét közben pedig 4912 forint. Tehát az órabére bruttóban 307 forint. Megjegyzem, hogy ennyiért egy szakiparos szóba sem áll az emberrel. - Az országban az ügyeleti díjak ügyében az első úgynevezett próbapert itt indították, éppen a baleseti sebészeten. Az ügy lezárult. Hogyan? - Több dolog képezte a per tárgyát. Az egyik: a heti pihenőnapokon végzett munkáért járó bér volt. Mert korábban úgy kapták az adott összeget szombatra és vasárnapra, mint a hétköznapi ügyeleti díjat és kész. Holott szombaton és vasárnap is nyolcórás munkaidőt dolgoztak és dolgoznak az orvosok. Ezt követelték a munkatársaim visszamenőleg, s ezt ki is fizették nekik, de nem csak a „perlő csapatnak", hanem a kórházban majdnem mindenkinek, akik érintve voltak. - Viszont a véradóban, a röntgenben és a laborban még nem fizettek. - Ez tény, de a dolog bonyolult. Inkább akkor beszéljünk róla, ha megszületett a döntés, ugyanis 1995 előtt még dolgoztunk szombaton, s az említett helyeken is négy órát dolgoztak, ami a kórház álláspontja szerint nem külön bérezendő, hanem a rendes munkabérben ennek a díjazása is benne van. Mivel a törvény 1992-ben már megjelent, a pénzeket ettől az időtől 1995-ig lehetett visszakövetelni. - Végül: kiről és miről olvasna szívesen Hulin főorvos úr? - Szívesen venném, ha Amrein Károly, a Gemenc Volán Rt. vezérigazgatója beszélne arról, hogy véleménye szerint milyen okok vezettek odáig, hogy a télen komoly sztrájkkészültség volt a tömegközlekedést és a teherfuvarozást bonyolító dolgozók körében. Jó lenne, ha szólna a létrejött kompromisszumokról, s arról, hogy milyen hozzáállást tanúsított volna a munkáltató, ha a dolgozók sztrájkoltak volna? V. Horváth Mária