Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-05-17 / 9. szám

1998. MÁJUS 17. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP „Mindent megtöltött az angyali szárnyverdesés" KIŐ? 1. Ha nem lett volna kitűnő regényíró, novellista, műfordító, nevének helye ak­kor is biztosítva lenne irodalomtörténé­szeink legjobbjainak névsorában (1901-1945). 2.20 éves volt, amikor a Nyugatban ver­sei és novellái megjelentek. Biztonságos formaérzéke, stíluseleganciája és humora már ekkor népszerűvé tette. ^^ Mire magyar-ncmct-angol szakos ^B-kent 26 evesen tanítani kezdett, már nagyra tartott író és tudós hírében állott. 4. A későbbi híres Magyar irodalomtör­ténet és a Világirodalom története című munkáinak rendkívül fontos szerepe lett az irodalom népszerűsítésében, így nem csoda, hogy 32 éves korában őt választot­ták a Magyar Irodalomtudományi Társa­ság elnökévé. 36 évesen egyetemi magán­tanár lett, ami annak idején a legnagyobb megtiszteltetés volt egy középiskolai tanár számára. 5. Közben szakadatlanul ír. Novelláskö­tetei (Madelon, az eb; Szerelem a palack­ban) igen olvasottak, ahogy A királyné nyaklánca is, amely alig meghatározható műfaji átmenet a regény és a tudományos értelemben vett történelmi korkép között. 6. Szépirodalmi fő műve A paulragon legenda. Aki elolvassa, észrevétlenül is nagy kultúrtörténeti anyag birtokába jut. 7. Utána következett Az utas és a hold­világ. A magát kereső ember önelemző re­génye. 1937-ben írta. Talán egész irodal­munk lcgmulatságosabban szomorú köny­Baka István 50 éves ­tudatja a születésnapi rendezvényekre szóló meghívó. Németh Judit oldala Lenne... mondjuk hangtalan. Ám Én itt vagyok" hé!, integet és pipára gyújt. „ Lapozz föl en­gem", képzeljétek to­vább, örüljetek velem A korinthoszi menyasszony tisztán megszólaltatott igazán, azon, hogy haza is eljutott úgy, ahogy Me­rd Béla hitelesíti: „Ez a szomorújáték a kihagyott lehetőségek drámája. Benne a lány, az eszményi nő, kamaszkorunk elér­hetetlen szerelme, az Ideák világából megjelenő ha az ember el, még mindig történ­het valami" - reménykedett akkor is, amikor a balfi haláltáborba indult. Puskatussal verték agyon. Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Váczi Mihály. Könyvjutalmat nyert: Ambrus Beáta sióagárdi olvasónk. (Kérjük olvasóinkat, hogy leveleikkel új címünkön - VTV Kht., Mártírok tere 10. ­keressenek meg bennünket!) tökély, szellemalak az örök és szenvedé­lyes szerelem jelképe - »Lehetőség«. S mi... a lehetőséget kihagyó, a szerelmet és eszméinket önös érdekből, félelem­ből és gyávaságból eláruló, a soha visz­sza nem térő alkalmat fel nem ismerő vándorok vagyunk." És boldogtalan határainkat tudva örüljetek Móser Zoltán fényképfestményein, lássátok, hogy szétszedhető, átrendezhető használható(l) albumkönyvéből raj­tam átszűrve ott fénylik a városunk, amelyben századok óta és majdan ott vagyunk mind, mi vándorok. Ez Zol­tán ragaszkodása: „Mi volt kettőnk kö­zött az azonosság? - gondolkodtam el. Mivel annyira különbözőek voltunk, könnyű ezt felsorolni. Én kettőt tudtam összeszámolni: mindketten (két év elté­réssel) Szekszárdon születtünk és a szépnagyanyánk mindkettőnknek len­gyel volt. De azért van egy harmadik is, ám erről inkább csak szemérmesen be­szél az ember. így vagy úgy, vagy amúgy, de ragasz­kodtunk szülőföldünkhöz. De azt hi­szem, ez közös Illyés Gyulával és Mé­szöly Miklóssal is, akiről hasonló albu­mot készítettem. Ezért Baka Istvánról szóló mostani könyvecskémmel együtt e hármat el is nevezném Tolnai triptichonnak." És Mészölyé: „Baka Istvánt lelki éghajla­ta predesztinálta a barátságra, hűségre. Ezért nem tudott elszakadni Szekszárd­tól, ahová nemcsak családi kötelékek fűzték, hanem a gyermekkor és ifjúság emlékei, ez kiszakíthatat­lanul visszacseng versei­ből." Hát akkor gye­rünk! Ki a Csörge-tóra, fel a Bartinába, le a Kor­zóra, be a sörkertbe egy pikolóra, ki a főpályaud­varra a vicinális elé! Szálljunk a platánsoron végig. Gyertek mind! A sétakerti pavilon­ban a fúvósok játszanak, a művelődési házból zongoraszó hallatszik, Lányi gyakorol..., várja­tok, majd én intek a lánynak, akit ti se mer­tek megszólítani... Befutott a vonat! Baka István hazaérkezett. NÉMETH JUDIT A megyei könyvtár, a közművelő­dési iroda, a művelődési ház és a vá­ros'önkormányzata szervezésében az 1995-ben elhunyt költőre emlékeztek Szekszárdon, május 4-én. „Látom magamban..." Móser Zol­tán íróportré-fotókiállítását Mészöly Miklós író nyitotta meg. Móser Zoltán Szavak és képek Baka Istvánról-Baka Istvánnak című fotó­albuma bemutatóján a szerzővel Gacsályi József, a szerkesztő beszélge­tett. 15 és 19 órakor Baka István A ko­rinthoszi menyasszony című szomorú­játékát adta elő a Zalaegerszegi He­vesi Sándor Színház társulata, Jurina Beáta, Baj László, Bárdos Margit, Kiss J. Csaba és György János. Rendezte: Merő Béla. A színházi estet meghitt beszélge­tés zárta. Ordas Ivánra emlékezik az MTV „Végigsétálok a „határ­folyó", a Tapolca partján és félek, mert féltek. Több, mint harmincéves emléke­im tömege a múlté, ez a sorsuk. Az ember nem is meg­őrizni szeretné a múltat, csak gazdagítani a jelent, hogy ráépíthessük a jö­vőt..." Ordas Iván író, új­ságíró - aki nemrég örök búcsút mondott a földi lét­nek - ezekkel a mondatok­kal fejezte be a Szigligetről szóló „A Balaton szeglete" című írását. Az írónak ezt az utolsó, nagyobb lélegze­tű művét használta fel a barát, Szabados Tamás operatőr, hogy a Magyar Televízióban emléket állít­son Ordas Ivánnak. A mű­sort - amelyben Sinkó László működik közre - jö­vő vasárnap mutatja be az MTV1 közvetlenül a Hét műsora előtt, 18 óra 40 perces kezdettel. A regé­nyei és riportjai által or­szágszerte ismert és tisztelt Ordas Iván emlékére ké­szült összeállítást a szű­kebb pátriája - a Tolna Megyei Népújságtól ment nyugdíjba főmunkatárs­ként - lakóinak külön is szívesen ajánljuk figyel­mükbe. Emlékezzünk Or­das Ivánra! A „Kézjegy" Tolnai Tollforga­tók Klubja pályázatot hirdet ma­gyarországi és határainkon túl élő magyar szerzőknek. Pályázni lehet verssel, illetve novellával, maximum tíz gépelt oldal terje­delemben, 16 éves kor alatti, il­letve feletti kategóriában. A pályázat elbírálását a „Kézjegy" Tolnai Tollforgatók Klubja által felkért zsűri végzi Lázár Ervin elnökletével. Az eredményről a helyezetteket le­vélben értesít­jük. Az eredmény­hirdetésre és a díjak átadására 1998. augusztus 22-én Tolnán, a Thelena Hotelban kerül sor. Pályázati feltételek: 16 év alatt 250 Ft, 16 év felett 500 Ft pályadíj befizetése az OTP Bank Rt. 11746108­20006572 számlaszámra; az erről PALYAZAT való igazolás másolatát mel­lékelni kell. A pályamű­veket 1998. júli­us l-ig kell beküldeni a „Kézjegy" TTK címére: 7130 Tolna, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 126. vagy ugyanitt szemé­lyesen benyújthatók. A pályázat jeligés, a jelige fel­oldását zárt borítékban kell csa­tolni a pályaműhöz. Nem pályáz­hatnak a már önálló kötettel rendelkező szerzők. A pályázat díjazása minden kategóriában: az első díj 15.000 Ft, a második díj 10.000 Ft, a harmadik díj: 5000 Ft. Minden pályázónak eredmé­nyes, jó munkát kíván: KOSZTOLÁNYI PÉTER a „Kézjegy" Tolnai Tollforga­tók Klubja ügyvezető elnöke i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents