Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-05-03 / 8. szám

1998. MÁJUS 3. SZEKSZÁRDI 7 MSZP jÍL.A ^ Magyar Szocia­I MM lista Párt az esély, a VSBflGpF növekedés és a biz­lonság megteremtésé­jtBF^^n^^Hfb m céljával indul az 1998-as országgyűlési képviselő-választás­okon. Az elmúlt kor­mányzati ciklusban megszilárdult az or­szág gazdasági, pénzügyi helyzete, kilábaltunk a súlyos társadalmi válságból. Törékeny még a gazdasági-pénzügyi stabilitás, kényes még az az egyensúly, amit az elmúlt négy évben óriási erő­feszítések árán a lakosság áldozatvállalásával elértünk. Nincs helye az ifeális, megalapozat­lan ígéreteknek. Esély, növekedés, felzárkózás. Ez a célunk a gazdasági élet területén, ha sike­rül az ehhez szükséges feltételeket megerősíte­nünk, akkor lassan, de fokozatosan bővülő for­rásokkal számolhatunk a következő években Őszintén meg kell mondanunk, ma sincs esély minden társadalmi feszültség azonnali, egyidejű megoldására, csak meghatározott prio­ritások mentén, lépésről lépésre haladhatunk a társadalmi konszolidáció irányába. Olyan hangsúlyos területek kijelölése ma a feladatunk, amelyek fokozatosan növekvő támogatása segít a legsúlyosabb társadalmi problémák enyhítésé­ben és ugyanakkor hozzájárul a gazdasági növe­• s feltételeinek megerősítéséhez. A Szociális­án választási programjában három ilyen prioritás köivonalazódik. Az első a tudományos-technikai műszaki fej­lesztés, a technológiai megújulási célzó innová­ciós háló megerősítése, s a felkészülés az infor­mációs társadalom kihívásaira. Az innováció vezérelte gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen a magyar gazdaság versenyképességének megőrzé­séhez és növekedési ütemének fenntartásához. Tudnunk kell azonban, hogy mindennek hátte­rében az oktatás, a kulturális intézményrendszer és a tudományos kutatás áll. Olyan oktatási és kulturális intézményrendszer kialakítása a cé­lunk, mely a képzés színvonalának javítása mel­lett növeli a középfokú végzettségűek és a felső­fokra beiratkozok arányát, mely felkészít az egész életen ál tarló tanulásra, a megszerzett tu­dásfolyamatos megújítására. Mindehhez nélkü­lözhetetlen, hogy szembe nézzünk az elmúlt években tovább növekvő oktatási és kulturális esélyegyenlőtlenségekkel. Összehangolt felzár­kóztató és tehetséggondozó programokra van szükség, meri a jövőben az országnak még na­gyobb szüksége lesz a felnövekvő generáció min­den egyes tagjára. Célul kell kitűzni, hogy egyet­len tehetség se kallódjék el az országban. Programunk második prioritásként a szoci­álpolitika és az egészségügy megkezdett reform­jának felgyorsítását és végigvilelél jelöli meg. Ma olyan szociálpolitikára van szükség, mely a rá­szorultság szempontjai mellett hangsúlyozottab­ban szerez érvényt a társadalmi szolidaritás el­vének. Olyan szociálpolitikára, mely a felső jö­vedelmi helyzetű rétegektől nagyobb anyagi hoz­zájárulást követel a közterhek viselésében. Olyan szociálpolitikára, mely az alsó és középső rétegeknél- a családot, a felnövekvő generációi és az időskorúak biztonságát állítva középpont­ba - megerősíti, illetve kiterjeszti a különböző élethelyzetekhez igazodó, differenciált támoga­tási formákat. Végül olyan szociálpolitikát, mely a lecsúszott, kiszolgáltatott helyzetű rétegeknél a „természetbeni" segítségnyújtást bővíti, esélyt adva a beilleszkedésre a társadalom keretei kö­zé. Programunk harmadik kiemelt területként az Európai Unió normáihoz igazodó területfej­lesztést, az elmaradott, hátrányos helyzetű régi­ók felzárkóztatását jelöli meg. Alapvető feladat nemcsak az esélyek közelítése szempontjából, hanem azért is, mert a szükséges jogharmonizá­ció után ezen a léten várhatjuk a legtöbb támo­gatást az Európai Uniós csatlakozástól. Integ­rált, komplex regionális és kistérségi programok­ra van szükség, melyek kidolgozásába és megva­lósításába a helyi, regionális politikai és köz­igazgatási erők mellett a mai­nál hatékonyabban kell bevon­ni a térség gazdasági, oktatási, kutatási-fejlesztési és egyéb szakmai köreit is. Csak így in­dítható el a fejlődésben elma­radt régiók felzárkóztatása, melyhez növekvő központi tá­mogatást kell biztosítani. Kü­lön kell szólnunk az agrár- és vidékfejlesztés fontosságáról. A Nemzeti Agrárprogramban el­köteleztük magunkat arra, hogy a nemzeti össztermék 2,5%-ának megfelelő összegű támogatást kapjon az agrár­gazdaság és a kapcsolódó vi­dékfejlesztés. Célunk a jövőben sem lehel más: életesélyt kell adnunk a falvaknak! Ezek azok a prioritások, amelyek hangsúlyos elemként jelentkeznek programunkban. Mind­emellett természetesen tovább kívánjuk folytatni a megkezdett munkál azokon a területeken is, amelyek az ország külső és belső biztonságának megteremtését, a közélet megtisztítását, az élhe­tőbb és lakhatóbb környezet kialakítását céloz­zák. Folytatni kell a felkészülési az euroallanli integrációra, illetve csatlakozásra, nemzeti érde­keink megtartásával változatlanul jószomszédi viszony kialakítására kell törekedni a kelet-kö­zép-európai térség országaival. Korábbinál ha­tározottabban, hatékonyabb eszközökkel kell fellépni a közéleti környezetet szennyező korrup­ció és a közbiztonság romlása ellen. Teljessé kell tenni a természet, illetve a környezetvédelem új jogi szabályozását, csökkentve a környezel ter­helését, biztosítva az előírások betartását, védve a lemészeti értékeinkel. A Magyar Szocialista Párt olyan Magyarország megteremtésére törek­szik, mély az új évezred Európájába magyarsá­gát, nemzeti értékeit megőrizve lép ál, s amely­ben a társadalom minden csoportja, az ország minden polgára biztonságban érezheti magát. Dr. Jánosi György Egy rövid kis írásban nem le­het a választási program minden fontos elemére és többrétegű üzenetére kitérni. Nem szóltunk az államigazgatás, a közigazga­tás, a honvédelem, a nemzeti és etnikai kisebbségek, az egyhá­zak, a civil szervezetek vagy a sport kérdéseiről. Ezek mind megtalálhatók azokban a füze­tekben, amelyek a Magyar Szo­cialista Párt legalapvetőbb szak­mapolitikai törekvéseit foglalják össze. E füzetek világos értékvá­lasztáson alapulnak, s egy mo­dern baloldali szocialista-szoci­áldemokrata párt alapelveit és törekvési irányait jelzik. Számot veinek a reali­tással, a lehetőségekkel, s kerülik a felelőtlen, megalapozatlan ígéreteket. E füzetek iránt ér­deklődő olvasó keresse fel az MSZP városi iro­dáját, (Szekszárd, Kölcsey llp. 24.) aktivistáink állnak szíves rendelkezésükre. Zajlik a választási kampány és egészen érde­kes hangok is hallatszanak az ellenzék oldalá­ról. miközben már-már kötelességszerűen szi­dalmazzák a kormányt, építenek annak gazda­sági eredményeire, sőt irreális ígéretekkel túllici­tálva azt, több évi nemzeti jövedelmet költené­nek el előre. Róluk egy nemrég hallott vicc jut az eszünkbe. Ide nem illő módon befejezésül hadd írjuk le: Egy derék polgár ül a folyóparton és nyárson sütögeti az aranyhalat. Arra jön egy halász és felháborodottan rákia­bál: - Maga megőrült!? - Meg akarja sütni az aranyhalat? Mi attól három kívánságot szoktunk kérni! Mire a polgár: - Tudom. Az már megvolt. Őszintén reméljük, hogy májusban a válasz­tásokon az ország kiveszi majd a népmesék igazságát nem ismerő or\'halászok kezéből a nyársat. MSZP Szekszárd Városi Szervezete Tisztelt Választópolgár! iS/ mi B A m a~ "líL HrJr gyarországi "mSŰ 'jip németek himnuszá­nak nyitó ^^ szavaival ^^özlünk mindenkit az 1998. janu­ár hónapjában megalakított Nem­zetiségi Fórum nevében, melyet a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete érdekében hoztak létre a Ma­gyarországon élő horvátok, szlová­kok és németek. Tettük ezt azért, mert a hazai po­litikai elit, a parlamenti pártok a rendszerváltozás óta képtelenek ­feltehetően politikai akarat hiányá­ban - a kisebbségek parlamenti képviseletét megoldani. Nem kívá­nunk mást, mint a magyar alkot­mányban lefektetett elveknek meg­felelően, az 1993. évi kisebbségi törvény által konkrétan biztosított jogunkat. Itt olyan jogokról van szó, amit a pozitív diszkrimináció alap­ján Szlovénia biztosít a magyar és olasz, Horvátország a szerb és ma­gyar, Románia az ott élő német, olasz, bolgár kisebbségeknek, vagy Németország a dán kisebbségeknek és a példákat folytathatnánk. Mit kíván a Nemzetiségi Fórum? - Kulturális autonómiát és alkot­mányosságot. - Kéttannyelvű, anyanyelvi isko­larendszert, ahol a jövő nemzedéke a megváltozott körülményekhez al­kalmazkodva megismeri népcso­portja gyökereit, kultúráját. - Művelődési intézményeket, múzeumokat, anyanyelvi színházat. - Értékeket közvetíteni hazánk és Európa más népei között. Mi magyarországi németek a rendszerváltozás óta - hála a kiváló magyar-német kapcsolatoknak is ­számtalan alkalommal bizonyítottuk hűségünket, elkötelezettségünket és szorgalmunkat: - A szétszakított (kiűzött és itt­hon maradt) népcsoport képviselői ott voltak és vannak a terebélyese­dő partnervárosi kapcsolatok fej­lesztésében. - Országosan kiépített „Találko­zások Háza-hálózat" (Be­gegnungsstátte-Netz) alakult ki. Dr. Józan-Jilling Mihály (Ilyen például: a szekszárdi Szent István Ház, a bonyhádi Német Ház stb.) Ebből a hálózatból idős embe­rek nappali ellátási rendszere or­szágszerte kialakulóban van. - Tolna megye valamennyi egész­ségügyi intézményében értékes, korszerű műszerek segítik minden­ki gyógyulását, 1992 óta mintegy 1 millió DEM értékben. A megvaló­sulásban, a szervezésben mindig ott voltunk, időt, fáradságot nem kí­mélve. Szekszárdon, Pakson, Bony­hádon és Pincehelyen kézzelfogha­tóak ezen időszak energiái. - Jól képzett, saját szakembere­ink vannak a szellemi, a tudomá­nyos élet és a vállalkozási szféra te­rületén. Mivel nem rendelkezünk? Nincsenek kampányra fordítható százmillióink, tízmillióink, de még egy milliónk sem! Marad helyette a megszólítás, az emberi szó. Kérjük Önöket, ezért támogassa­nak bennünket! Magyarok és nem magyarok, hogy nekik ott túl, nekünk itt, ide­haza jobb legyen! A Nemzetiségi Fórum Tolna megyei listája: Rittinger Antal, bonyhádi vk. Dr. Józan-Jilling Mihály, szekszárdi vk. Krcmcr György, tamási vk. Fóbcr Ferenc, paksi vk. Fetzcr Gábor, Bonyhád Hepp Ádám, Szekszárd Homoródi Károlyné, Hőgyész Glöckncr János, Mórágy Szoboszlai Máténé, Gyönk

Next

/
Thumbnails
Contents